Tájsebek tízezrei tarkítják az ország testét, amelyek begyógyítása rengeteg időbe telhet. Mögöttük mindannyiszor szomorú történet húzódik meg, amely végén a gazdasági érdek a természet pusztulásához vezetett.
Akad olyan hegy, amelynek helyén ma már csak üresség tátong, noha a hely használóinak jogszabályba foglalt kötelezettsége lenne a rekultiváció. A legtöbb és legnagyobb tájsebeket valószínűleg a bányászat idézte elő a leggyönyörűbb vidékeken, de a hulladéklerakók, az elhagyott gyárépületek is súlyos terhet jelentenek az ökoszisztémának.
Tájsebek Magyarországon
A Bél-kőről sokaknak legelőször talán a különleges holdbéli táj ugrik be, és a Ság-hegy üres gyomra is izgalmas túráknak ad otthont, noha a gyönyörű helyek mindegyikén hatalmas pusztítást végzett az emberi kéz. A megsebzett, lassan gyógyuló vidékek éppen ezért különös tiszteletet és védelmet érdemelnek.
A Balaton fölött található Halápról az egykori gyönyörű hegytetőt a bazaltbányászat faragta le. Bár szívfájdító látni a változást, a környéken érdemes picit elidőzni egy kellemes túra keretében.
A Ság-hegy csak 1975 óta élvez védettséget, előtte jóvátehetetlen nyomot hagyott a bazaltbányászat, a gyomrát teljesen kiürítette. Öröm az ürömben, hogy a folyamat következményeként most egy vulkán belsejét is megismerhetik a túrázók.
Gánton valóságos marsi tájat találnak a kirándulók. A Vértes különleges helye a bauxitbányászat eredményeképpen kapta a hatalmas területű rozsdavörös sebeket.
Monoszló és Zánka között magasodik a Hegyestű, amely ugyancsak magán viseli a külszíni kőfejtés nyomait. A csúcs szomszédságában egy bemutatóterület működik, amely az egykori vulkáni tevékenységről és a bányászatról szól.
A pécsi Karolina-külfejtés egy óriási bányatölcsér, mélyén a csapadékvízből összegyűlt tóval. Az egykor szénbányászatra használt hely rekultivációja a tavalyi évben kezdődött el.
Az emberi pusztítás ellenére ember nincs, aki ne tartaná gyönyörűnek a Bélapátfalva határában magasodó, holdbéli tájat rejtő Bél-kő sziklasorát. A Kéktúra által is érintett hegy a cementgyártás áldozata lett.
Az Rudabányai-tó az ország legmélyebb állóvize, noha emberi kéz által, a vasércbányászat következtében jött létre. A meredek falakkal közrefogott víztömeg színeit mégis sokan csodálják.
Nemcsak Ajkán létesültek vörösiszap-tározók, de Almásfüzitőn is. A falu timföldgyárában 1997-es bezárásáig a Vértes és a Bakony bauxitját dolgozták fel. A terület egy részét rekultiválták, majd a természet elkezdte visszahódítani a területet.
a cikk eredeti helye, forrás: https://femina.hu/utazas/tajsebek-magyarorszagon/
Megjegyzés küldése