A vár az írott forrásokban nem szerepel. Építését korábban az őskorra illetve a népvándorlás korára tették, de mai vélemények szerint ennél később, az Árpád-kor második felében használhatták.
Építése és pusztulása időpontjáról ennél pontosabb információt nem tudunk. Építtetője feltehetően a környéken birtokos Aba nemzetség Tarjáni ága lehetett.
A vár védett területe 0,24 hektár, külső védműveivel 0,4 hektár. Négy részből áll: felső várához három elővár csatlakozik.
fotó: varak.hu
Az alsó három várrészt ma erdő borítja, nyugatról pedig egy 12,5 méter széles terasz csatlakozik hozzájuk. A terasz szikla felőli szélén habarcsos falmaradványok kerültek elő. Ez alapján feltételezhető, hogy a terasz helyén eredetileg szintén árok lehetett, ám később azt feltöltötték így növelve a vár fallal védett területét. A negyedik várrészt kelet felől is egy hasonló, 4 méter széles terasz kíséri.
Fekvése
A várat a faluból a zöld háromszög jelzésen lehet megközelíteni. A vár a Gyöngyöstarjántól északnyugatra fekvő 709 méter magas Világos-hegy csúcsán épült. Északon a Tót-hegyestől egy nyereg választja el, a többi három oldalról környezete fölé 250 méterrel emelkedő meredek lejtők határolják. A hegy csúcsáról minden irányban kiválóan belátható a környék.
Kutatása
A vár első említője Könyöki József, aki Nagy Gézával 1905-ben kiadott várlistáján szerepeltette. 1909-ben Bartalon Gyula "ősvárként" említette, Pásztor József pedig 1911-es, 1928-as és 1933-as munkájában is felsorolta. Barcza Imre és Vigyázó János 1930-as útikalauzában írt a vár korábbi, 1717-es említéséről. Gerő László 1968-ban avarsáncnak, Csorba Csaba 1977-ben őskori sáncoknak nevezte az erődítést. A
A Vár alaprajza, forrás: varak.hu
borítókép - varak.hu
forrás: wikipedia.org
Megjegyzés küldése