A rokokó palotát Androvics Miklós prépost-kanonok építtette 1758-ban, Gerl Mátyás tervei alapján. Eredeti, manzárdos tetőszerkezete az 1827-es tűzvészben leégett, ezután sátortetőt kapott.
1908-ban a már igen elkopott falképeket megújították; némelyiket teljesen rekonstruálták. 1980-ban összefüggő műemléki helyreállítást végeztek az épületen, amikor további elemek rekonstrukcióját is elvégezték, és egyéb kiegészítéseket eszközöltek.
Az emeleten van az ICOMOS (Történelmi Városok Bizottsága) magyarországi szervezetének székhelye és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal egri irodája.
A ház helyén nemzetes Bucsányi György háza állt, aki azt 1741-ben 600 forintért vette Pongó Istvántól. A mai palotát Androvics Miklós, Barkóczy Ferenc oldalkanonokja építtette, aki 1746-tól egervári, vagyis „kis prépost” volt. A rokokó palota tervezője Pilgram Ferenc. A ház avatása 1758. december 6-án történt, de Androvics utána is szépíttette a palotáját, például 1774-ben a díszterem mennyezetére Kracker János Lukács festette az Erény diadala a Bűn felett című freskót. Az emeleti falképek Huettler Lukács munkái.Androvics Miklós 1777. július 21-én hunyt el, házát minden tehertől mentesen arra hagyta, aki a prépostságban utóda lesz. A palotában 1785-ben Tájer György kanonok, majd húsz éven keresztül Zábrátzky József prépost lakott. 1810-1815 között Makkay prelátus, majd Durtsák kanonok, 1835-től báró Bémer László lakott a palotában. Bémer Lászlót Kossuth-párti magatartásáért 1848 után halálra ítélték.A palota az 1827-es tűzvész alkalmával leégett. 1944-ben homlokzati szobrai szenvedtek sérülést, melyeket 1955 körül helyreállítottak.
Szabadon álló, a zártsorú beépítéshez kertkapukkal csatlakozó, U alaprajzú, egyemeletes épület, utcai homlokzatán erősen előreugró középrizalittal. A rizalit középtengelyében a főpárkány fölött íves timpanon látható, a kapu fölötti erkély konzolokon nyugszik. Az erkély korlátját és az ablakok kovácsoltvas rácsait Fazola Henrik készítette.
A homlokzat homorúan ívelt oldalsó szakaszain a földszinten egy-egy fülkében óriási kővázát helyeztek el; a vázákon egy-egy puttó ül. A földszinti és emeleti terek boltozatosak.
A mályvaszínű épület szerkezete egy Barkóczy Ferenc püspök udvarában kialakult helyi szokást követ: a kapualjból baloldalt indul az emeletre vezető lépcső, hogy a hintóból kiszálló vendéget szertartásosan fogadhassák. A kőkorlátos lépcsőházat is puttók díszítik. Az emeleti díszterem mennyezeti freskóját (Az Erény diadala a Bűn felett) Kracker János Lukács festette 1774-ben. A falakat is gazdag, festett díszítések, az emeleti helyiségeket Hutter János Lukács (1758) és Kracker János Lukács (1774) falképei ékítik.
forrás: wikipedia.org
Megjegyzés küldése