Nem mindennapi látvány fogadja a Szarvaskőre érkezőket, hiszen a település főutcájára érve egy budit pillanthatnak meg. Aki nem ismeri a „különleges” illemhely történetét, igazán megrökönyödhet a látványon.
Az Örkény István kisregénye alapján készült szatírát ötven éve forgatták, ám a Bükk nyugati lábánál fekvő település – amelyet a könyvben és a filmben Mátraszentannának neveznek – lakói a mai napig büszkék rá, és még mindig őrizgetik a forgatásról maradt emlékeket.
Ezért állították fel a főutcán a híres illemhely másolatát, amely a történet egyik kulcsfontosságú helyszíne.
Szarvaskőn számos más látnivaló is található, többek között egy középkori vár maradványai is.
A várat először az egri káptalan 1295. évi határjáró oklevele említette; a helység határán túl ekkor a bátori terület volt található. Az 1332–1337. évi pápai tizedjegyzék felsorolásában szerepel plébániája is. 1438-ban várnagyát is említették, aki egyúttal az egri püspökség tisztje is volt. 1527-ben Szapolyai János király a várat és az alatta fekvő falut Erdődi Simon egri püspöknek adományozta, aki testvérét, Pétert tette meg várnagynak.
A rendek az 1545. évi országgyűlésen a szarvaskői vár lerombolását határozták el, és kimondták, hogy a vár jövedelmeit az egri vár fenntartására fordítsák. 1549-ben, Oláh Miklós egri püspökké történt kinevezése után Horváth Ferenc átadta a szarvaskői várat Dobó Istvánnak, aki Szarvaskőre Szalkay Balázst nevezte ki várnagynak. 1558-ban Verducz Antal, az újonnan kinevezett egri püspök vette birtokába a várat.
1596-ban, Eger eleste és a szerencsétlen kimenetelű mezőkeresztesi csata után Gáll János várnagy az őrséggel együtt megfutamodott, elhagyta a várat, így Szarvaskő ekkor a törökök kezébe került egészen 1687-ig.
A forgatáson is használt illemhely mása (Forrás: Szarvaskő Önkormányzata)
borítókép, Túraajánlók, élmények, facebook
forrás: hirado.hu
forrás: hirado
Szerkesztői nyilatkozat
A „Minden, ami Eger” oldalán megjelenő tartalmak elsődleges célja a tájékoztatás, valamint Eger és térsége eseményeinek, értékeinek, történetének és közéletének bemutatása. Törekszünk arra, hogy írásainkban a rendelkezésünkre álló információkat pontosan, tényszerűen és lehetőség szerint több forrás alapján közvetítsük.
Közéleti vagy politikai témák feldolgozásakor célunk a tárgyilagos tájékoztatás és a releváns nézőpontok bemutatása. Az ilyen témájú cikkek közlése önmagában nem jelenti valamely politikai párt, szervezet, jelölt vagy közéleti szereplő támogatását.
A cikkekben szereplő információk a közzétételkor rendelkezésre álló adatokon és megjelölt forrásokon alapulnak. Amennyiben új, hiteles információ válik ismertté, a tartalmakat szükség szerint pontosíthatjuk vagy frissíthetjük.
Az oldalon megjelenő tartalmak általános tájékoztatásul szolgálnak, és nem minősülnek jogi, pénzügyi, egészségügyi vagy más személyre szabott szakmai tanácsadásnak.
