0

1920. június 4., 16:32 perc. Van magyar, ki ezt a dátumot és időpont megjelölést nem ismeri? Ekkor írták alá a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban - a győztes hatalmak szempontjából nézve - azt a békeszerződést, ami alapjaiban határozta meg az elkövetkező évek Magyarországának nemzetközi mozgásterét. A Trianont követő országzászló mozgalomról osztunk meg néhány megyei érdekességet.

A mozgalom kezdeményezője Urmánczy Nándor, örmény származású erdélyi politikus, országgyűlési képviselő, aki - ahogy a kortársak jellemezték - „ízig-vérig és megalkuvás nélküli magyar” volt.

Stílszerűen mondva: 1925-ben bontott zászlót – egyelőre szóban – az Országzászló Mozgalom, ami három évvel később, az 1928. augusztus 20-án, a fővárosi Szabadság téren felállított Ereklyés Országzászlóval indult útjára. Szerencsére a közterek és közösségi terek bemutatására létrejött Köztérkép elnevezésű weblap sok információval szolgál erről az alkotásról.

A következő lépés az országos mozgalom felé a tarcali pedagógushoz, Molnár Ferenchez fűződik, aki 1930-ban azt javasolta, hogy a budapesti Ereklyés Országzászló mintájára minden magyarországi település állítson ilyen emlékművet. Így is lett. Az 1928-as első, budapesti után a háború végéig több mint ezer különböző országzászlót állíttattak a hazai települések, illetve 1938 és 1941 között a visszatért területeken is.

Az emlékművek állandó kellékei között megtaláljuk a(z):

- Trianon előtti 1915-ös középcímert angyalokkal a két oldalán

- jelmondatot a lobogón vagy a talapzaton: „Így volt, így lesz!”

- árbocrudat: piros-fehér-zöld sávos, rajta félárbocra engedve a magyar zászló. Ettől csak ideiglenesen, a terület-visszacsatolásokkor, az Ereklyés Országzászló Nagybizottság rendeletére lehetett eltérni.

- árbocok tetején: esküre emelt kéz, turulmadár, kettős vagy Trianon keresztet.

- talapzathoz vezető díszes lépcsőt.

Az Ereklyés Országzászlók különlegességét az adta, hogy az elcsatolt területekről származó földet is elhelyeztek a teljes Magyarországot, a 63 vármegyét szimbolizáló fülkékben.

Heves megyében érdekesen alakult az országzászlók helyzete. Míg Eger a korabeli újságokban is megjelentetett szerkesztőségi levelek szerint „bealudt”, több kistelepülést követően és a megyei hegemóniáért Egerrel mindenben rivalizáló Gyöngyösön (1933. július 3., a Hungária Nagyszálló előtt, a főtéren, vagyis az akkori Hanisz téren) is viszonylag hamar elkészült az emlékmű.

Országzászló, 1937 (forrás: Gyöngyös régi képeslapokon : a századfordulótól 1948-ig, 2007)

Az Eger című napilapban ekkor például ez jelent meg:

„A hevesmegyei községek is, egyik a másik után, közadakozásból felállítja a reviziós zászlót, legutóbb pedig Gyöngyösön leplezték le fényes ünnepség keretében az egyik legszebb vidéki országzászlót. Csak Egerben nem mozdul meg senki, csak itt nem vetődik még fel a gondolat, pedig a közvéleményben gyakran hallani hangokat, amelyek kívánják a magyar remények hirdetőjének: a revíziós zászlónak mielőbbi felállítását. Csak a kezdeményezést várja a közönség, de ez a kezdeményezés egyre késik.” (Eger, 1933. július 20. – hungaricana.hu)

Miután néhány nappal később megjelent a hír, mely szerint Hatvanban is kész a terv, őszre átadják az emlékművet, decemberben pedig Pásztó, Hasznos, Szurdokpüspöki, Maconka (ezek a települések akkor Heves vármegyéhez tartoztak), valamint Apc és Ecséd is bejelentette ilyen irányú terveit, jött az újabb olvasói levél.

„Annak idején mi vetettük fel ezt a gondolatot és később a Kaszinó is beadványt nyújtott be a polgármesterhez a revíziós zászló felállítása iránt. Akkor a polgármester kijelentette, hogy az ügy előkészítés alatt áll, de azóta is hasztalanul várunk lépéseket az eszme megvalósítására, pedig lassan a vármegye legkisebb községei is megelőzik már Egert a revíziós zászló felállításával.”

A terv elkészült, de pénzügyi fedezete erre a városnak nem volt, ezért gyűjtést indítottak. 1934. augusztus 4-5-én az állástalan egri diplomások például színielőadást rendeztek az országzászló javára. Aztán egy év csend következett. 1936. február 23-i a következő hír, mely szerint bár a Műemlékek Országos Bizottsága anyagtechnikai és egyházi szempontból kifogást emelt Hevesy Sándor főépítész addigi tervei ellen, az „Egri Polgári Asztaltársaság úgy határozott, hogy kőből építi meg az emléket és az Országzászlóval egyesíti.” Ezt az átdolgozott tervet az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács rendkívüli ülésén végül jóvá is hagyta.

Az emlékmű 6 méter magas és 120 cm szélességben termáskőből épül – olvasható a cikkben. „Alakja bástyaszerű barokkoszlop, alul lépcsőzettel. A lépcsőzet legfelső részén díszőrség és ünnepi szónok részére külön hely. Az emlékmű alsórészén, fehér márványtáblán Magyarország irredenta térképe, amely fölött a terméskő anyagából kifaragott hármashalmon apostoli kettős-kereszt áll.”

A tervezett átadás: 1936. május 31., pünkösdvasárnap, 11 óra. A lehetséges helyszínek közül végül elvetették a várat, így maradt az eredeti terv, vagyis a Bazilikától délre található Nemzeti Bank palotája előtti tér. Itt ma a nemrég átadott vízijáték található. Az egykori Nemzeti Bank épülete pedig ma a Magyar Államkincstár Heves Megyei Igazgatóságának ad otthont.

Érdekesség, hogy a korabeli képeslapokon 1936 előtt itt (Samassa tér) úgynevezett kettős út ment. A felsőt ekkor szüntették meg, hogy nagyobb legyen a park az emlékmű körül.

Országzászló, 1936 (forrás: Heves Megyei Levéltár)

Május elején, gömöri Wágner József építész tervei szerint megkezdték a trianoni emlékmű és országzászló építését. A zászlószentelési ünnepség fővédnökségét a mozgalom elnöke, Urmánczy Nándor vállalta, a díszvédnök pedig dr. Szmrecsányi Lajos egri érsek volt, aki anyagilag is támogatta az emlékmű létrejöttét.

A május 31-i átadáson a zászlót dr. Erlach Sándor ügyvéd adta át a városnak. Az emlékmű homlokzatán a „Trianon, 1920. június 4.” volt olvasható, alatta arany betűkkel a következő Madách-idézet: „Istennek magyar népe: küzdve küzdj és bízva bízzál!”

Országzászló, 1937 (forrás: Egri képeskönyv, 1937)

Az 1945 után létrejövő új rend nem kedvezett az ilyen emlékműveknek. A legtöbbet 1949-ig lerombolták vagy megrongálták. Az egri országzászlós trianoni emlékmű is erre a sorsra jutott. Helyén sokáig munkásmozgalmi emlékmű állt, mielőtt 2019. augusztus 26-án a Zöld város projekt részeként átadták a megújult Hatvani kapu teret, benne ezt a bizonyos részt, a hajdani Samassa teret.

A rendszerváltás után sok helyen újra felállították az országzászlókat. Volt, ahol az eredeti tervek alapján (pl. Gyöngyösön, bár az eredeti helyszíntől távolabb, a Szent Bertalan templommal szemben, 2018. június 4.) készült el az országzászló, míg máshol – mint pl. Egerben is – lényegében egy új emlékmű született. Utóbbit 2014. augusztus 20-án adták át a Pyrker téren - a szocializmus időszakának Felszabadulás terén. Ez jóval nagyobb, monumentálisabb, mint az eredeti…(A Nagy Háború helyi emlékei, TV Eger)

Országzászló, 2021 (fotó: Turay Zoltán)

Végezetül egy - nem teljes - lista a korabeli Heves vármegyei országzászlókról és trianoni emlékművekről, kiegészítve a mostani Heves megyei településekkel.

Mivel az Ereklyés Országzászló Nagybizottságnak hivatalos nyilvántartása nem maradt fenn, ezért az 1928. augusztus 20. – 1938. október 30. között avatott országzászlók/trianoni emlékművek jegyzékét a rendelkezésre álló forrásokból állították össze. Ezek alapján Heves vármegyében az elsőt Hevesen állították fel, ami országosan –  a most fellelhető adatok szerint – a 27. volt. Ezt követte Pély és Gyöngyös, de a mostani Heves megyei települések közül az akkor még Borsod, Gömör és Kishont k.e.e vármegyéhez tartozó Szihalom Kistálya és Andornak is megelőzte Hevest.

1. Budapest, Szabadság tér, 1928. augusztus 20.
12. Szihalom, 1933. március 15. (akkoriban Borsod, Gömör és Kishont k.e.e vármegye)
14. Kistálya, 1933. április 2. (akkoriban Borsod, Gömör és Kishont k.e.e vármegye)
15. Andornak, 1933. április 2. (akkoriban Borsod, Gömör és Kishont k.e.e vármegye)
27. Heves, 1933. május 21.
30. Pély, 1933. május 28.
42. Egerfarmos, 1933. június 11. (akkoriban Borsod, Gömör és Kishont k.e.e vármegye)
43. Borsodszemere (ma Mezőszemere), 1933. június 11. (akkoriban Borsod, Gömör és Kishont k.e.e vármegye)
50. Gyöngyös, 1933. július 2.
51. Bélapátfalva, 1933. július 2. (akkoriban Borsod, Gömör és Kishont k.e.e vármegye)
52. Novaj, 1933. július 2. (akkoriban Borsod, Gömör és Kishont k.e.e vármegye)
66. Ostoros, 1933. október 8. (akkoriban Borsod, Gömör és Kishont k.e.e vármegye)
75. Noszvaj, 1933. október 29. (akkoriban Borsod, Gömör és Kishont k.e.e vármegye)
92. Szilvásvárad, 1934.május 24. (akkoriban Borsod, Gömör és Kishont k.e.e vármegye)
103. Gyöngyösoroszi, 1934. június 17.
132. Ecséd, 1934. október 7.
144. Hasznos, 1934. október 28. (ma Nógrád megye)
147. Kerecsend, 1934. október 28.
198. Eger, 1936. május 31.
218. Boconád, 1936. július 26.
248. Egercsehi, 1937. május 30.
276. Recsk, 1938. május 8. (akkoriban Nógrád és Hont k.e.e vármegye)
291. Mátraháza, 1938. június 6.

Forrás:

Kocsis Lajos „A magyar fájdalom és a magyar vágyakozás szimbólumai” - Országzászlók a trianoni Magyarországon (1928-1938) c. könyv

Ajánló:

100 könyv Trianonról a Magyar Elektronikus Könyvtárban

Turay Zoltán

forrás a cikk eredeti helye: https://brody.iif.hu/orszagzaszlo?fbclid=IwAR2PZmT4C6tZy6MVWv2bK6zqK3RPlPEREFlFXyMmnEIlUnUD7sSkc-fdGS0

Megjegyzés küldése

 
Top