Zalár József életrajza
Hizli József néven született Gyöngyösön 1825. augusztus 28-án, édesapja kerékgyártó céhmester volt.
A gimnáziumot szülővárosában, a bölcseletet és a teológiát Egerben végezte. Az egri papnevelde kitűnő hallgatója volt, de nem szentelték fel. 1844-től jogot hallgatott, majd ügyvédi oklevelet szerzett. A szabadságharc idején önkéntesként harcolt, megsebesült, később Damjanich János tábornok tábori történetírója volt.
A szabadságharc bukása után Vörösmartyval, Bajza Józseffel és Vachott Sándorral együtt Szatmárnémetiben bujdosott, majd Gömörbe került. Később az Almássyak gyöngyöshalászi kastélyában, majd Pesten volt nevelő. Néhány év múlva Pestről Kenderesre költözött, ahol gyakran találkozott régi barátjával, Pájer Antal költővel. 1869-től Heves megye főjegyzője, 1892 és 1897 között alispánja.
A Szelestey László által szerkesztett Szépirodalmi Közlöny munkatársa volt. Első verse 1846-ban jelent meg, különböző álnevek alatt (pl. Hunfi, Halmai, Fenyér) sokat dolgozott a fővárosi szépirodalmi folyóiratokba. Első kötetét 1849-ben adták ki, ez a szabadságharc alatt keletkezett verseit tartalmazta. Írt kritikai és politikai cikkeket is, beszédei külön kiadásban jelentek meg. Tagja volt a Petőfi Társaságnak.
Megyéje büszke volt rá, az egriek 1886-ban aranytollal tisztelték meg. 1902-ben három kötetben jelentette meg összegyűjtött költeményeit. Utolsó kötete 1909-ben jelent meg Emlékek és emlékezések címen. Egerben hunyt el 1914. június 14-én. A Hatvani-temetőben nyugszik.
Költeményeinek meghatározó élménye a szülőföld, a gyermekkori emlékek, a Mátra és a forradalom. Elbeszélő költeményei többnyire történelmi témájúak (Benevár, Kompolt). Őszi rózsa, fehér őszi rózsa című versét Fráter Lóránd zenésítette meg, meghallgatható a Gramofon Online-on.
Válogatott versei Hol van az a régi zászló? címmel 2009-ben jelentek meg Lisztóczky László egri irodalomtörténész szerkesztésében, a gyöngyösi Pallas Kiadó és az egri Dsida Jenő Baráti Kör kiadásában.
„Élete és pályája, melyet a reformkor indulása és az I. világháború kitörése foglal keretbe, elgondolkodtató szimbóluma újabb történelmünknek.” (Lisztóczky László)
Látnivalók
ZALÁR JÓZSEF U. 1. SZ.
Lakóház
L-alaprajzú egyemeletes későbarokk lakóház. A 18. században a Keller, majd a Mészáros család tulajdona, később Tavassy Antal polgármester özvegyéé.
ZALÁR JÓZSEF U. 3. SZ.
Lakóház
Téglalap alaprajzú egyemeletes lakóház jelenleg tetőtér-beépítéssel. Két 18. századi ház felhasználásával épült.
ZALÁR JÓZSEF U. 11. SZ.
Tábornok-ház
A Helytartótanács 1756-ban utasította a városi tanácsot, hogy gondoskodjon a császári generális számára megfelelő kvártélyról. A Pichler György egri kőművesmester vezette munkálatok 1757-ben be is fejeződtek. A barokk lakóházban jelenleg egy kínai étterem funkcionál. Korábban ipari szakmunkásképző működött benne. A kórház felé vezető hidat Generális-hídnak nevezték.
Szerzetesi fürdő
A karthauzi szerzetesek fürdőjét, a Balneum Carthusiensiumot már 1448-ban említik az okleveles források. A mai Katona tér délkeleti sarkában lehetett, a Tábornok-házzal szemben a patak jobb partján. 1551-ben pusztult el.
borítókép - t-ec.bstatic.com
forrás: beszeloutcanevek.ektf.hu
Megjegyzés küldése