A látogatók a nyitó rendezvényen megkóstolhatták a különleges Nemzeti Parki Termék védjegyes termékeket is. Erről érdemes tudni, hogy e védjegy a vásárlók és fogyasztók számára garanciát jelent, hogy a termék, szolgáltatás az adott régióból származik, környezetkímélő módon előállított, jó minőség és az adott területhez, kulturális örökséghez, helyi hagyományokhoz és értékekhez közvetlenül kapcsolódik.
A nyitóeseményen túl szeptember 13–19. között valamennyi nemzeti park gazdag programkínálattal, izgalmas kalandtúrákkal, családi programokkal várta földön és vízen, ingyenesen vagy kedvezményes áron a látogatókat. A Magyar Nemzeti Parkok színesen összeállított ajánlataikkal mind az állat- és növényvilág, mind a földtani értékek szerelmeseinek a kedvében igyekeztek járni.
Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága több alkalommal is szervez hosszabb-rövidebb túrát a területén található barlangokban. A túra a barlang vörös-tói bejáratától indul és a jósvafői kijáratánál végződik. Útvonala nagyrészt a Styx-patak medre mentén halad, amelyben nagyobb esőzések vagy hóolvadások után végig dübörög a víz.
Színpompás cseppkőoszlopok, zászló-, függő, illetve állócseppkövek között vezet az út, érintve Magyarország legmagasabb állócseppkövét, a 19 méter magas Csillagvizsgálót is.
Cseppkőképződmények az aggteleki Baradla-barlangban (Fotó: MTI/ Komka Péter)
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság szervezésében pénteken, szeptember 17-én 11 órától a vízi parányok mikroszkópos megfigyelésére is lehetőség nyílt a Kis-Balaton Látogatóközpontban.
A makrogerinctelen vízvizsgálat a Zala vizéből kivett mintából történik. A nagyobb élőlények, mint a víziskorpió, botpoloska, vízibogarak szabad szemmel, testközelből megfigyelhetők, míg az ennél apróbbak mikroszkóp segítségével lesznek láthatók. A vízvizsgálat során szemügyre vehetik és megismerhetik az érdeklődők mely fajok azok, amelyek jól mutatják egy víz állapotát, illetve megtudhatják azt is mivel táplálkoznak adott fajok.
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szervezésében a hosszabb túra kedvelői szeptember 19-én, vasárnap 9 órától felfedezhették a Gortva-völgyet. A Medves-fennsík peremén található Gortva-völgy a Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet fokozottan védett területe. Különlegességét az itt megtalálható természet közeli erdőtársulások adják. Az erdők és a vizes élőhelyek több, európai szinten is ritkaságnak számító állatfajnak nyújtanak otthont.
A körülbelül 12 kilométer hosszú túra során az érdeklődők a szurdokvölgyet végigkísérve megismerhetik a természetes erdőkben zajló folyamokat, a Natura 2000 erdők kezelésének szempontjait.
Szeptember 18-án, szombaton 9 órától a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szervezésében biciklivel és kenuval fedezhették fel a kalandvágyók bédai erdőt és a Külső-Bédát. A kirándulást kerékpározással indították, az őszi bédai erdőn keresztül tekerve jutnak a résztvevők a kenuzás helyszínéig, majd a Külső-Bédán evezőket ragadva, kenukkal fedezhették fel az őszi táj élővilágát. A Fehér Gólya Múzeumban lehetőség van kerékpár kölcsönzésére is.
A Külső-Béda-holtágban a Baranya megyei Kölked közelében (Fotó: MTI/Sóki Tamás)
A program résztvevőinek létszáma korlátozott, ezért előzetes jelentkezésre volt szükséges.
Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szombaton 10 óra és 16 óra között családi napot tartott. A látogatók kreatív foglalkozásokon vehettek részt, amelyeken bővíthették tudásukat a térség különleges természeti értékeivel kapcsolatban is. Az egész napos játékos állomások mellett lovaskocsizás, állatsimogató és szakvezetéssel egybekötött túrázás is várta az érdeklődőket a Rám-szakadékban és a Duna-parton. A nagycsaládosokat – NOE-kártya felmutatása ellenében – ajándékcsomaggal várták.
A kenu szerelmesei szombaton 9 órától a Fertő nyugati oldalán a nádasok, a csatornák és a nádasba záródott belső tavak élővilágát fedezhették fel egy kalandos, hat kilométer hosszú kenutúra alatt. Az útvonal nyomvonala a Fertő összefüggő, sűrű nádasába vágott közlekedő csatornáin haladva viszi be az érdeklődőt egy szinte zavartalan világba, a Csárdakapui-csatorna és a Kláder-tó közötti részre, ahol a figyelmes szemlélődőt megannyi csoda várja. Ezek közül is talán a legérdekesebb a rencés hínár az aranysárga virágú „rovaremésztő” rencével, a nádi énekesmadarak (nádirigó, foltos nádiposzáta, barkóscinege), a nagy kócsag, a vörösgém, a szárcsa és különféle récék megfigyelésének lehetősége.
Fertő tó (Forrás: Magyar Nemzeti Parkok Facebook oldala)
A Hortobágyi Nemzeti Parkban a hétvégén hajnali és alkonyati daruleső túrákat szerveztek. A Hortobágy vizes élőhelyei az európai darvak vonulási útvonalán az egyik legfontosabb pihenőhely. Szeptember-október táján minden nap több ezer daru tölti az éjszakát a Hortobágy körüli halastavak lecsapolt medreiben, majd napfelkelte után elindulnak táplálkozó helyeikre. Először kisebb, majd egyre nagyobb csapatokban repülnek ki, amely gyönyörű látvány, háttérben a napfelkeltével. A kihúzás megtekintésére autós túrára invitálják a vendégeket.
Szombaton igazi családi bátorságtúrán is részt vehettek a kalandvágyók a Kiskunsági Nemzeti Park területén található Tőserdőben. Az érdeklődők sötétedés után indultak az erdő felfedezésére. Érzékszerveiket kiélesítik, útjukon csak a holdfény segítette.
A Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság Körösvölgyi Állatparkjából indulva szombaton E-bike túra keretében fedezhették fel az érdeklődők a Körös-ártér természeti kincseit.
Kerekezés közben megcsodálhatták a kilátogatók az ártéri erdő fáira felkúszó vadszőlők alkotta fátyoltársulást. A Körös-ártéren az őszi madárvonulás idején délfelé tartó daru csapatokat, nagy lilikeket, nyári ludakat, illetve az itt költő felköröző rétisasokat is láthattak.
Megjegyzés küldése