Eger vára ostromának tizenkilencedik napján, szeptember 29-én, azaz Szent Mihály napján a török fővezérek rohamot parancsoltak.
A 17-étől 28-ig tartó ágyútűz jelentős károkat okozott a falakban, különösen a főhadnagyok (Pethő Gáspár, Bornemisza Gergely, Zolthay István és Figedy János) által védett külső várban.
A rohamok is ide koncentrálódtak, főleg a Bornemisza ellenőrzése alatt álló Bebek-bástya és Ókaputorony közötti falszakaszon. A janicsárpuskák fedezete alatt a falakra felkúszó törököknek sikerült bevenniük magukat a kapubástyába és a toronyba is, és onnan tüzeltek a várvédőkre, valamint zászlaikat is kitűzték a falakra.
Eger ostroma FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS
Az Ókaput védő Pethő Gáspár főhadnagy is megsebesült a lábán, amely miatt ágynak esett. Feladatait Bornemisza vette át. A súlyos helyzetet Dobó oldotta meg azzal, hogy a Szentély-bástyán felállított ágyúival rommá lövette az Ókaput, amely így maga alá temette az oda befészkelődött janicsárokat. A védők új erőre kaptak, kiűzték a támadókat, sőt a falakon kívül a sáncokig kergették őket.
1552. szeptember 29. Szent Mihály-napi ostrom Egerben.
„Az ostromokat minden meghallya,
Mikoron vala Szent Mihály napja
Az megszállásnak egy héán húsz napja,
Éjjel terekek bégyűltek sáncokba.
Sivalkodással reggel hajnalba
Felszóval vannak Allá kiáltásba,
Az palotákra nagy ostromlásba,
Huszonhét zászlóval másznak kőfalra.
Az szeglettorony Bolyki bástyája,
Bolyki Tamásnak hol lőn halála,
Zászlóval terek ott es rohana,
Bebek tornyára sok terek rohana.
Törésére az régi ó kapunak
Huszonhét zászlóval bévön jutának,
Vitésségöket ők mutatának,
Várbélieknek nagy gondot adának.
Csuda bátorok ott benn valának,
Bölcsen hadnagyok ott forgódának,
Jóllehet bennök sokan hullának,
Rajtok terekek semmit kophatának
Isten magadá szerencséjeket,
Mert ő meghallá könyörgésöket,
Ám ott elveszte sok terekeket,
Szégyembe hozá ő eltérésöket.”
Tinódi Lantos Sebestyén: Egri históriának summája
forrás: Vitézlő Rend - török- és kuruckori hagyományőrzés
Megjegyzés küldése