Vak Jancsi malma a Tárkányi patak (Cseszárka) mellett, a hordógyár hátánál volt. A hordógyár helyén ma a fűrészüzem található. A malom tulajdonosa, eredeti nevén Antal János a Vak ragadvány nevet azért kapta, mert gyengén látott.
Gyakran járt Terpesre, a dolgát intézni, ő csak azt mondta, hogy “átlépek Terpesre”, állítólag voltak ott rokonai is. Így a felnémetiek költöttek ehhez az eseményhez egy szólást, lehet, hogy sokan az olvasók közül hallották is már: Átment, mint Vak Jancsi Terpesre. Terpes a Tarna-völgyében található, Pétervásárától nem messze, Felnémettől kb. 28-30 km-re légvonalban.
A Vak Jancsi malmát nevezték Rizskása malomnak is. Feltehetően a törökök ezen a területen rizst termesztettek, innen ered a Rizskása elnevezés.
A házaktól csengős lóval gyűjtötték össze a búzát, három zsákot kértek házanként, az egyikbe lisztet, a másikba kenyeret, a harmadikba a korpát tették.
Szól is erről egy népdal: “Még 20 éves koromba beálltam a felnémeti malomba…”
Helyi védelem alá helyeznének egy felnémeti épületet, a Rizskásás vagy más néven Vak Jancsi malmát. A városrész fertálymestere, Vallus István kezdeményezte az eljárást, emellett felhívta az országos műemlékvédelem figyelmét is az épületre, javaslatot tett az országos műemléki védelemre. A helyi védelembe vétel ügyében a szakértői vizsgálat megvolt. A tájékoztató, a rendelettervezet olvasható a város honlapján.
FELNEMET.HU
Felnémet fertálymestere, Vallus István akkor hallott először a malomról, amikor ide költöztek. Vak Jancsi malmának hívják, 1871-ben került Antal János felnémeti molnárhoz. A Vak ragadványnevet gyenge látása miatt kapta a molnár. 1947-ig malomként működött az épület a Cseszárka-patak mellett. Rizskásás malomnak is nevezték, többek között ez tűnt fel Vallus Istvánnak. 2013 óta kutatja a témát, szerinte török korra utalnak az ablakok, valamint a malom régi neve. Itt termeszthették és dolgozhatták föl a hódoltság korában a környéken élő törököknek a rizst. (TV Eger)
FELNEMET.HU
Megjegyzés küldése