0
 A sziklaletörés a bükk-fennsíki „kövek vonulatának" legkeletebbi, záró tagja

A Három-kő 904 méter magas orma sok kis kéményből álló, bordázott mészkősziklafalával a Bükk-fennsík szegélyének éles letörését hangsúlyozza. A sziklagyepes tetejű bérc a plató déli peremét tarkító kövek vonulatának legkeletebbi, és egyben legszélesebb panorámát kínáló tagja.

A távolról is feltűnően fehérlő bércsor mészkőrétegei korábban a szerkezeti mozgások hatására függőlegesközeli állapotba helyezkedtek, közben palás rétegekre támaszkodtak. Utóbbi gyorsabban pusztult, így a mészkő alátámasztását vesztve sok helyen leomlott, ezzel fedetlen, hófehér ormok alakultak ki - a lábuknál pedig törmeléklejtők. A vonulathoz tartozik még - többek közt - a Tar-kő, a Pes-kő és az Őr-kő is.

A Tar-kő mögött a Kékes tömbje
Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség

A panorámás tisztásról pazar a kilátás a Bükk déli részeire, és a Tar-kő karsztbokorerdős sziklahomlokára. A háttérben a mátrai Kékes is gyakran megmutatkozik. Szemben a Hór-völgy kapuját láthatjuk az Alföld felé, jobb felé a hegységbe mélyen benyúló Felsőtárkányi-medence és a Nagy-Eged magaslata látszik Eger sziluettje mellett. Bal felé feltűnnek Bükkszentkereszt házai, a legnagyobb kiemelkedés a Kőlyuk-Galya 721 méteres púpja. Igazán tiszta időben a zemplén déli bástyája, a tokaji Nagy-hegy is a látóhatár fölé hatol. Kiterjedt, hullámzó középhegységi táj keretezi a Három-kőt.

a forrás eredeti helye: 

Megjegyzés küldése

 
Top