A Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára úgy fogalmazott: a recski kényszermunkatábor a kommunizmus szimbóluma volt.
Orbán Balázs felidézte: a Rákosi-rendszerben, 1950 és 53 között az Államvédelmi Hatóság által működtetett recski kényszermunkatábor a magyar Gulág volt, ahol ítélet nélkül elfogott politikai foglyokat őriztek, összesen 1500 embert. A kegyetlen bánásmód és a kőbányában végeztetett kényszermunka fokozta a rabok szenvedéseit, sokan belehaltak az éhezésbe, betegségekbe. Nagy Imre miniszterelnök 1953 szeptemberében felszámolta a tábort, de a szabaduló foglyokkal aláírattak egy papírt, hogy erről a helyről soha nem beszélhetnek.
Most méltó emlékhely épülhet a tábor helyén, amely emlékeztet az ott történt szörnyűségekre, és egyben figyelmeztetés a jövő generációk számára is: a szabadság soha nem jön el magától, minden pillanatban meg kell küzdeni érte – mondta Orbán Balázs.
Az Egyheted Stúdió és a ZDA-Zoboki Építésziroda által alkotott konzorcium nyerte meg a Recski Nemzeti Emlékpark tervpályázatát – nyilatkozta a hirado.hu-nak Schneller Domonkos, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztésének végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára.
– Nem volt könnyű a döntés, mert hasonló színvonalú munkákkal, mégis nagyon eltérő koncepciók mentén próbálták megragadni a feladatot az építészek. Egyszerre kellett érvényesíteni a történeti hűség és a tájba illeszkedés szempontjait; bemutatni az egykori tábort és egyetemes érvénnyel a diktatúrák természetrajzát – ismertette Schneller.
Allegorikus megoldás
A politikus hozzátette: a tábor hatalmas teret képez, az emlékhely egy jóval kisebb térben, épületben rendezkedik be; emellett figyelemmel kellett lenni a turisztikai szempontokra, a turistabuszok elhelyezésére és az üzemeltethetőségre is.
– Ráadásul a terület egy Natura2000-es területen helyezkedik el, tehát a természetvédelem szempontjait is érvényesíteni kellett – fűzte hozzá Schneller, aláhúzva, hogy embert próbáló feladat volt mindezek figyelembe vétele az építészek számára, még akkor is, ha a kiírás számos szempontot meghatározva segítette munkájukat.
– A győztes pályázat egy kortárs formanyelvet használ: a főépület, melyben otthont kap a kiállítás, vagy a kiállítások nagy része, egy sokszögű, olyan szürke bazalt vagy andezitdarabra emlékeztető, szürke tárgy, amely a látogatók számára óhatatlanul is a tábor területén bányászott köveket idézi fel.
Schneller rámutatott:
külön kiemelte a nyertes művet a többi pályázat közül, hogy a szabadulást egy fényes, csak egy irányban, fölfelé vezető lépcső jelenti. Itt egy kilátópontra jutunk, melyről az egész tábor területére, a barakkokra és a kőbányára is rá lehet látni. Másrészt egy allegorikus, finom gesztusként ez a feljáró a transzcendens irányába is mutat.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy az alkotás mikortól lesz megtekinthető, a politikus úgy fogalmazott: jóslásokba nem bocsátkozna, de a jövő év első negyedévében szeretnék megkötni a tervezőkkel a szerződést, s jó esetben 2022 végén, ha a kormány is támogatni fogja a projekt megvalósulását, 2024 végéig egy közbeszerzésen kiválasztott kivitelező meg tudja valósítani, s ez esetben 2024 végére akár az installáció is látogatható lesz.
Schneller a hirado.hu kérdésére válaszolva arra is kitért, hogy a hortobágyi kitelepítettek emlékhelye a diktatúra hasonló, kegyetlen arcát fogja bemutatni. Itt is nyilvános tervpályázaton fogják kiválasztani a győztes irodát 2022 első negyedévében.
Megjegyzés küldése