0
Egy magyar tudományos társaság létrehozásának gondolata már az 1700-as években felvetődött. Bél Mátyás 1735. évi tervezete, Bod Péter 1760-ban: "igen jó volna tudós emberekből álló Magyar Társaságot felállítani.” Bessenyei György Egy Magyar Társaság iránt való jámbor szándék (1790) című munkájában vetette fel, egy tudományos társulat létrehozását. Révai Miklós, a híres nyelvész 1784-ben és 1790-ben is tervezetet készített egy tudós társaság létesítéséről. Ezután került sor a nevezetes pozsonyi ülésre, 1825. november 3-án.

Egerben a felsőoktatás gyökerei a 18. század közepéig nyúlnak vissza

Telekesy István püspök kezdeményezésére 1705-ben kezdődött meg a teológiai oktatás, azonban az intézet működésének hivatalos jóváhagyása a Rákóczi-szabadságharc Egerbe is átcsapó hullámai miatt 1709-ben történt meg. 


Az iskoláztatás fejlesztésében további lépés volt 1740-ben Foglár György kanonok jogi iskolájának alapítása, amelyet az országgyűlés törvénycikkben is rögzített, majd hamarosan Barkóczy Ferenc püspök filozófiai iskolát indított. Ezzel már kialakultak a leendő egri egyetem három fakultásának előzményei. Barkóczy terveit 1762-ben Eszterházy Károly püspök gondolta tovább. 

Elkezdődött az építkezés, a tervezett egyetem csillagvizsgálóval, könyvtárral, nagy előadótermekkel és nyomdával bővült. Mikor Eszterházy elfoglalta Egerben püspöki székét, magával hozta egy felsőfokú iskola építésének gondolatát. Ezt egyetemnek szánta s írásaiban mindig úgy említi az épületet, mint domus universitatist (egyetem háza).


Gróf Széchenyi István a pozsonyi országgyűlésen elmondott beszédében kezdeményezte a Magyar Tudós Társaság létrehozását, és felajánlotta birtokainak egy évi jövedelmét annak megalapítására. A Magyar Tudós Társaság 1830-ban kezdte meg tényleges működését. A Nemzeti Fotótár képei elkísérik az olvasót, a Magyar Tudományos Akadémia történetének érdekesebb fejezetein.

Az Akadémia Székháza az első neoreneszánsz palota, amely stílus-meghatározó ikonikus épületnek minősült Magyarországon (Fotó: Nemzeti Fotótár)

Nemzeti közadakozás eredményeként épült fel a Magyar Tudományos Akadémia Székháza, amely építészeti vita tárgya volt. A vita mindenekelőtt arról zajlott, milyen stílusban épüljön meg. Az 1865. december 11-én felavatott impozáns épületet Friedrich August Stüler, a porosz, király „rangidős” építőmestere tervezte.

Az Építési Bizottmány döntésében szerepe volt annak is, hogy Stüler nem volt osztrák. Budapest első neoreneszánsz épülete a mai napig döntően meghatározza a város képét. (Halászbástya, budai Várpalota). Amikor a tudomány házát építeni kezdték, a pesti Duna-part még alig volt beépítve.

A Duna melletti területek még árterek voltak, és csak a 19. század közepén kezdődött meg a dunai rakpartok kiépítése. Ahogy régi képeken látható, az előtte lévő téren egy ideig még az épület elkészültét követően is a sáros földön hajtottak át a konflisok, sétáltak a pesti polgárok, tolták talicskájukat a piaci árusok. A város egyik központi részén, a Duna partján álló neoreneszánsz palota az intézmény megkülönböztetett szerepét fejezi ki a mai napig.

Az MTA az 1870-es évektől Magyarország tudományos életének központja lett. Az alapítók felajánlása nem volt hiábavaló, mivel 1825-óta Magyarország sok kiemelkedő tudóst és feltalálót adott a világnak. Az épülettel együtt avatták fel az Eszterházy Pál által adományozott, Tiziano, Murillo, Raffaello stb. festményekből álló képtárat.

Széchenyi egymaga – aki nem volt a leggazdagabb magyar nagybirtokos – az alaptőke negyedét jegyezte. Az alapító fia, Széchenyi Béla gróf 1894-ben úgy döntött, hogy a birtokot és a majdani örökösöket mentesíti a további éves fizetési kötelezettség alól, és egy összegben leteszi az apja által felajánlott tőkét. Az „alapítólevélre” az Akadémia akkori elnöke, Eötvös Loránd ceruzával fel is jegyezte a befizetés tényét: „A fiú által befizetett tőke pontosan ugyanannyit ért, amennyit apja közel 70 évvel korábban vállalt!”

Eötvös feljegyzése szerint Széchenyi Béla a közismert összegnél többet, 63 000 forintot fizetett be, ami abból adódott, hogy az 1850-es évek végén volt egy kisebb pénzreform a Monarchiában.  Ezután az új ezüstforint 5 százalékkal kevesebbet ért, mint addig: az örökös tehát még arra is kényesen ügyelt, nehogy a 35 évvel korábbi változás miatt, megkárosítsa az Akadémiát!

Az Akadémia székháza előtt valamikor a kereskedelem célját szolgáló Kirakodó tér terült el. A tér közepén emelték 1867-ben a királydombot, amelyre a koronázási ceremónia után Ferenc József fellovagolt, hogy elvégezze a jelképes kardvágást. Ezt 1877-ben, a tér rendezésekor elbontották. Több évi előkészület után 1880-ban állították fel az Akadémia főhomlokzatának tengelyében Széchenyi István nagyszabású emlékművét, amelyet Engel József szobrász és Wéber Antal építész alkotott. A hasonlóan monumentális Deák-szoborral kiegészülve az immár Széchenyi István nevét viselő tér a magyar főváros egyik kultikus helye.

„A tudomány az emberiség közjava, melynek előmozdítása az összes művelt nemzetek közös feladata”. Az indulásakor Széchenyi a hangsúlyt a magyar nyelv művelésére helyezte. Berzeviczy Albert az Akadémia alapításának évszázados ünnepén 1925.november 3.-i megnyitó beszédében mondta: „1825.november 3-át tekintjük a Magyar Tudományos Akadémia születésnapjának.”

Az Akadémia első tervei között szerepelt a „Nagy magyar szótár” elkészítése. A tervezet már 1834-ben kész volt, de a Magyar nyelv nagy szótárának első kötete csak 2005-ben készült el. A mai napig is csupán négy kötet jelent meg. Magyarország tudományos életének központja, az 1870-es évek elejétől a Magyar Tudományos Akadémia lett, amely történeti helyként, művészeti emlékként is tekintélyes.

A könyvtár megalapítása gróf Teleki József, az MTA első elnökének köszönhető. Ő volt az, aki 1826-ban 30 ezer kötetes családi könyvtárát ajánlotta fel ezzel megvetette a Tudós Társaság intézményének alapjait. Döntő fordulatot jelentett az Akadémia új székházának átadása 1865-ben, amikor a Könyvtárat a palotában helyezték el.

A Magyar Tudományos Akadémia könyvtára 1844-ben nyílt meg, és erre az alkalomra írta Vörösmarty Mihály híres versét, a Gondolatok a könyvtárban. Az Akadémia Székházának épületében 1867-ben helyezték el a könyvtárat és az alapító szándékának megfelelően "a haza összes polgárainak használatára" megnyílhatott.

Az Akadémia és a Lánchíd előtti tér a város szívévé vált a Duna part lassacskán beépült. Bármilyen értékes is azonban a Duna-parti neoreneszánsz örökségünk az Akadémia, lényegét főként az általa összefogott szellemi erő jelenti.

Az Akadémia történetére és az épület rendeltetésére, a homlokzaton feliratok és szobrok emlékeztetnek. A középső emeleti ablak fölött Magyarország angyalokkal közrefogott címere, Izsó Miklós alkotása látható. Kétfelől feliratos táblák idézik az Akadémia megalapításának, illetve építésének főbb mozzanatait. A szoborgaléria az egyetemes tudomány alakjaiból áll köztük az egyetlen magyar, Révai Miklós (1750–1807) mint az akadémiai gondolat korai képviselője kapott köztük helyet. Érdekesség, hogy Raffaello helyére a második világháború után Lomonoszov alakja került.

A magyar tudósok, országunk nagyságához képest, felülmúlnak sokkal népesebb nemzeteket és nagy tudósaink ma is hatással vannak az egész nemzetre. Az 1865. december 11-én felavatott hatalmas, tiszteletet keltő épület nyitott és a fényt jól átengedő részeivel már átadáskor azt sugallta, hogy a tudomány legyen mindenkié.

szerző: Lipták Sándor, MTI

Megjegyzés küldése

 
Top