1814. november 6-án született Ganz Ábrahám svájci vasöntőmester, a magyar nehézipar egyik megteremtője. Huszonöt év alatt az ismeretlenség homályából a világhírnévig jutott.
Az egri vár egyik legnépszerűbb és legnagyobb vonzerővel bíró jelképe az ágyúparkNégyféle ágyúnk van a várban: kis és nagy falkonéták, bombarda, valamint a Török-Magyar Baráti Társaság támogatásával 2010-ben idekerült ostromágyú.A legkisebb és legrégebbi ágyú csövét – ami a kazamatában található most – 1833-ban találták meg egy kútban. Erről kiderült, hogy XVI. század legelején öntötték Egerben.Jelenleg a vár területén ez az egyetlen lövegünk, ami bizonyíthatóan részt vett az 1552-es ostromban. Érdekessége az is, hogy 1907-ben is használták díszlövésre, amikor avatták a Dobó-szobrot. Az eredeti ágyúcsövek, védett helyen, a vármúzeum fegyvergyűjteményében, a kazamata-rendszerben tekinthetők meg. A szabadon álló ágyúkat – 14 darabot – a korabeli tüzérségi gyakorlatnak megfelelően ágyúkasokkal helyezték ki, imitálva a korhű ágyúállást.A egri vár kis falkonétáiból az 1980-as években készültek másolatok még az egri Ganz öntödében.bővebben a forrás eredeti helyén olvashatsz:
1831-ben a céhes ipar hagyományait követve vándorinasnak állt, előbb Zürichben, majd Franciaország és Itália több városában sajátította el a legfontosabb vasipari eljárásokat, megismerve a szakma korszerű technológiáit is. 1837-ben kelet felé vette az irányt, néhány évig Bécsben dolgozott, majd amikor 1841 augusztusában meghallotta a hírt, hogy szakmunkásokat keresnek jó feltételekkel a Széchenyi István kezdeményezésére megépült pesti Hengermalomba, elszegődött Pestre.
1843-ban egy öntés során súlyos balesetet szenvedett, majdnem megvakult, de a bal szeme megmaradt. „A fél szem oda, de az öntés sikerült.” – mondta.
1845 januárjában már saját öntödéjében dolgozott.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején a magyar függetlenségi törekvések mellett foglalt állást, a magyar honvédsereg számára ágyúgolyókat öntött és több ágyút is készített „Ne bántsd a magyart!” felirattal. Emiatt a szabadságharc leverése után az osztrák hadbíróság felelősségre vonta, de svájci állampolgárságának köszönhetően csak hatheti fogságra ítélték.
Ő volt az első Európában, aki a kéregöntési eljárást vasúti kerekek készítésénél is sikerrel alkalmazta. Ez az újfajta öntési technológia, a Ganz kerekek kiváló minősége és kedvező ára meghozta neki a sikert: 1853 és 1866 között szerte Európában 59 vasúttársaságnak 86 074 kéregöntésű kereket szállított. Találmányát az 1855-ös párizsi világkiállításon bronzéremmel jutalmazták.
A vasúttársaságoknak kétéves, ingyenes próbaidőt ajánlott fel, melynek letelte után kellett csak fizetniük a vásárolt alkatrészekért. A stratégia bevált, és az 1860-as évekre szinte a teljes európai vasúthálózat Ganz kerekeken futott.
Az eredeti öntödében 1964-ig folyt a termelés. Ganz Ábrahám egykori üzemében 1969-ben nyílt meg a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum fiókintézménye, az Öntödei Múzeum Budapesten.
Ganz Ábrahám - fotó: Wikipediaforrás: hirado.hu
Megjegyzés küldése