Elsőként az 1699-ben kinevezett Telekessy István püspök érkezett székvárosába, aki a püspöki székkel egyidejűleg Heves és Külső Szolnok vármegyék örökös főispáni tisztségét is elnyerte. Telekessy jelentős adományokkal támogatta a már előtte ideérkezett jezsuita atyákat, hiszen mikor ideérkeztekor még hajléka sem volt, náluk kapott szállást.
A jezsuiták ekkorra már megnyitották gimnáziumukat, amelyet egészen 1773-ig, a rend feloszlatásáig működtettek, és amelyet a rendházzal és a templommal együtt később a ciszterciek vettek át, a püspök adományából létesítették patikájukat is, melynek bevételeiből tudták folytatni építkezéseiket. házaikat. Az idős főpap sokat tett a törökök által elnéptelenített, és lerombolt egyházmegye és székhelye újjáépítéséért.
A súlyos paphiány miatt 1705-ben megnyitotta az egri szemináriumot, valamint helyreállíttatta a megrongálódott templomokat, és újakat építtetett. 1700 és 1708 között kijavíttatta a Szent Mihály plébániatemplomot, amely ettől kezdve püspöki székesegyházként működött és megkezdte a püspöki rezidencia építtetését is a városban. Telekessy adott engedélyt a káptalan tagjainak, hogy házaikat az egykori romos épületek helyett a mai Kossuth Lajos utcában építsék fel.
A Rákóczi fejedelem által vezetett szabadságharc idején a város védelmét az idős püspök vezette. Miután megállapodás szerint 1704-ben a kurucok bevonultak Egerbe, a püspök kész volt a szabadságharc támogatására. Maga Rákóczi is 1704. februárjában érkezett Egerbe, és itteni tartózkodása során a főpásztor atyai jó barátja lett. Művelődéstörténeti szempontból nagyon fontos, hogy 1705 tavaszán Egerben jelent meg az első magyar hírlap, a Mercurius Hungaricus, melynek az volt a feladata, hogy a külföldi közvéleményt 15 tájékoztassa a felkelés eseményeiről. 1705 szeptemberében a szécsényi országgyűlés aktív résztvevője volt Telekessy is, ahol a rendek Rákóczit vezérlő fejedelmükké választották.
A fejedelmi esküt is neki tette le (ennek ellenére nem sikerült elérnie a vezérlő fejedelemnél, hogy a jezsuiták itt maradhassanak a városban). 1707-ben az ónodi országgyűlésen pedig a püspök elsőként írta alá a Habsburg ház trónfosztását. A szabadságharcban való aktív részvétele miatt Keresztély Ágost esztergomi érsek 1709. december 18-án felfüggesztette főpapi méltóságából. Az ehhez szükséges törvényes alapot az szolgáltatta, hogy az uralkodó kérésére XI. Kelemen pápa kiadott egy brévét, ami arról szólt, hogy minden papot, aki részt vesz a felkelésben és egy hónap múltán sem tér vissza az uralkodó hűségére, megfoszthatnak hivatalától és javadalmaitól.
A pápát nyilván egyoldalúan tájékoztatták, mikor ennek az okmánynak az aláírására rávették, így Piazza bécsi nuncius közbenjárására volt szükség ahhoz, hogy a pápa feloldja az ítéletet, majd 1711-ben visszahelyezte a püspököt jogaiba. Telekessy 1715-ben bekövetkezett halála után gróf Erdődy Gábor lett Eger püspöke, aki már 1713-tól koadjutora (utódlási joggal felruházott helyettese) volt az idős püspöknek. Ő is kulcskérdésként kezelte az egri szeminárium ügyét. Erdődy nevéhez fűződik az irgalmasok és a trinitáriusok Egerben való letelepítése.
Az irgalmasok támogatásával, illetve a kórház létesítésével a XVIII. századi egészségügy egyik úttörőjének nevezhető. 1726-ra felépíttette a város új barokk katedrálisát a Szent Mihály templom helyén. A kor egyik neves építészével, Giovanni Battista Carlonéval pedig megépíttette a püspöki rezidenciát. Vikáriusa, Foglár György alapította a jogi iskolát, a Collegium Iuridicum Foglarianumot. 1744-ben bekövetkezett halála után gróf Barkóczy Ferenc követte őt a püspöki székben, akit Mária Terézia 34 éves korában nevezett ki egri püspökké és Heves és Külső Szolnok vármegyék főispánjává. Főpapi méltóságában XIV. Benedek pápa 1745. május 10-én erősítette meg. Erdődy reformálta meg a szemináriumi oktatást. A hittudományi főiskola új, 1754-ben általa készített tanterve a Reformatio Scholae Episcopalis Agriensis volt, ebben megemelte a képzési időt is.
Az egyetem alapításának terve is tőle származik. 1755-ben a Collegium Iuridicum Foglarianum épületében meg is kezdte a bölcselet oktatását. Barkóczy Ferenc nevéhez fűződik a püspöki nyomda alapítása is, ugyancsak 1755-ben, melynek termékei Európa-szerte ismertek voltak. Bőkezűen támogatta a minoriták templomának építését, Felsőtárkányban pedig az elpusztult khartauzi kolostor helyén felépítette a nazarénusok kolostorát. Mint főispán, felépíttette a vármegyeházát, mert a püspöki palota szűkösnek bizonyult a megyegyűlések számára. Felsőtárkányban állott a Fuorcontrasti nevű kastélya, melyet, mint fényűző hajlamainak bizonyítékát, utóda, gróf Eszterházy Károly porig leromboltatott. Sajnos, a kastélyról csak néhány ábrázolás maradt fenn, egyik az irgalmas kórház ebédlőjében lévő lambérián, egy táblakép. 176l. június 13-án Mária Terézia az esztergomi érsekség élére nevezte ki. 16 Utódját, gróf Eszterházy Károlyt is fiatalon, ugyancsak 34 éves korában szentelték püspökké.
Elsőként a váci egyházmegye élén állt rövid ideig, 1761. október 10-én nevezte ki a királynő egri püspökké. Szigorú, aszketikus életet élt, és tartózkodott minden fényűzéstől. Ezzel magyarázható, hogy az említett Fuorcontrasti kastélyon kívül elődje harsányi nyaralóját is leromboltatta. Az ő nevéhez fűződik azonban Barkóczy grandiózus tervének, az universitas épületének a megvalósítása 1762-82 között. Az egyetemet négy fakultásosra tervezte, a teológia, a filozófia, a jogtudomány és az orvostudomány oktatását kívánta itt megszervezni.
Elődje már terveket is készíttetett Gerl József építésszel, ő azonban néhány hónapos együttműködés után Fellner Jakabbal kívánta a munkát folytatni, akivel már korábban is kapcsolatban állt, mivel az Eszterházy család tatai birtokain építész volt. Elkészíttette a nagyszerű épületet, megvásárolta szükséges felszereléseket, mindenekelőtt ragyogó könyvtárat létesített, amelyet 1793-ban adtak át rendeltetésének. Gondja volt az épület művészi kidíszítésre, kitűnő festőket alkalmazott, a könyvtár freskóját Zach József és Kracker János Lukács (1778), a díszteremét Franz Sigrist (1781), a kápolnáét pedig Franz Anton Maulbertsch (1793) festette.
A csillagvizsgálót Hell Miksa tervezte, a könyvtár bútorzatát pedig Lotter Tamás készítette. A könyvállványokon lévő reliefek Halblechner Vencel munkái. A híres győri kályhásmester, Mágner Károly szállította a cserépkályhákat. Az egyetem működéséhez szükséges uralkodói engedélyt azonban nem kapta meg, annak ellenére sem, hogy az ő nevéhez fűződött az első magyar orvosi iskola felállítása is. 1769. november 25-én szervezték meg Markhot Ferenc megyei főorvossal a Schola Medicinalis Agriensist az irgalmasrendiek kórházában.
Az intézmény 1774-ig működött, nem kapták meg ugyanis a doktoráltatás jogát, így jelentkezők hiányában be kellett zárni. Eszterházy nevéhez fűződik még az Érsekkert díszkertté alakítása, a Szeminárium épületének és a püspöki rezidenciának bővítése. Ő építtette az Eger patak árvizeit megakadályozó völgyzáró gátat is, amely egy hatalmas hídszerű építmény volt, és a mai Mária utca vonalában állott. A pillérek között a nyílások csak annyi vizet engedtek át, amennyit a patak városi szakaszán a meder biztonsággal le tudott vezetni. A híd túlsó oldalán a fölösleges vízmennyiség felduzzadt. Eszterházy egyik legnagyobb tervét, az új katedrális építését már nem tudta megvalósítani 1799-ben bekövetkezett halála miatt. Ő volt Eger utolsó püspöke.
Eszterházy halála után újra napirendre került egy régebbi terv, a hatalmas kiterjedésű egri egyházmegye felosztása. 1804-ben VII. Pius pápa az egri püspökség területéből kialakította a kassai és a szatmári püspökségeket, az egrit pedig érseki és metropolitai rangra emelte, ami azt jelenti, hogy az érsekség joghatósága más egyházmegyékre is kiterjed. Ezek a rozsnyói, a szatmári, a szepesi, és a kassai püspökségek voltak. Első egri érsekké 1804-ben Fuchs Ferencet nevezték ki. Rövid egyházfősége alatt legfőbb tevékenysége az újonnan alakult főegyházmegye megszervezése 17 volt. Rendkívüli szociális érzékenységgel rendelkezett, amit az is bizonyít, hogy nagyon sok áldozatot hozott a szegénység és a nyomor felszámolása érdekében, végrendeletében pedig mindenét a szegény papokra és tanítókra hagyott. 1807-ben bekövetkezett halála után báró Fischer István követte őt az érseki székben. Őt is mindenekelőtt nagylelkűsége tette emlékezetessé a főegyházmegye élén. Jelentős összeggel támogatta az Érseki Joglíceumot, a város szegényeit, a többszöri árvízzel sújtott lakosságot, a nyomorúsággal küszködő papokat és tanítókat.
Adományaival gazdagította a majdani Nemzet Múzeumot, a Ludovika Akadémiát és a váci siketnémák intézetét. 1822. július 4-én bekövetkezett halálától kezdve öt évig betöltetlen volt az egri érseki szék. Pyrker János László velencei pátriárkát 1827-ben nevezték ki a főegyházmegye ordináriusává. 1772. november 2-án született a Székesfehérvár közelében lévő Lángon. Világi tanulmányai befejeztével rövid ideig hivatalnok volt, majd 20 éves korában belépett a lilienfeldi ciszterci kolostorba. 1812-ben apáttá választották, 1819-ben pedig püspökké szentelték és a szepesi egyházmegye élére állították. 1820-ban I. Ferenc velencei pátriárkává nevezte ki. 1821 tavaszán érkezett Velencébe. Az itteni érseki palotához egy új szárnyat emeltetett, a délit, melyben képtárát elhelyezte. Egri érsekké történt kinevezése után egyébként is serény munkához látott. Megalapította az egri rajziskolát, hogy elősegítse az iparostanoncok szakmai képzését. Joó János, a rajziskola alapító igazgatója volt az első egri folyóirat, a „ Hétilapok” alapítója. 1828-ban a Líceum épületében nyitotta meg az első magyar nyelvű tanítóképzőt, mert észrevette, hogy az elemi iskolákban többnyire műveletlen és képzetlen tanítókra van bízva az ifjúság nevelése.
Székvárosában városszépítő bizottságot hozott létre, hogy a városbeli építkezéseket ellenőrizni lehessen és az utcák rendezettebb küllemmel bírjanak. Létrehozott egy egyesületet, az Egri Cassinoi Társaságot, mely birtokba vette és működtette az 1834-ben, a reformtörekvések során az egykori Spetz -házban létesített Kaszinót. 1828-30 és 1839-40-ben két ütemben megteremtette az egri gyógyfürdő alapjait. Ő volt az egri vár kultuszának megalapozója is. Parkosíttatta a várat, a régi székesegyház egyik gótikus pillérére felállíttatta Szent István szobrát, és a Setét kapuban pedig elhelyeztette Dobó István síremlékét. Az ő kezdeményezésére létesült a várbeli Kálvária is.
A Velencében eltöltött évek alatt jelentős, jórészt a velencei festőiskola művészeitől származó képgyűjteményre tett szert, amelyet később Egerbe is magával hozott. Mikor az 1836 májusában berekesztett országgyűlés egyik utolsó ülésén az összegyűlt rendek 500.000 forintot szavaztak meg a Pesten felállítandó Nemzeti Múzeumra, akkor a pátriárka érsek fölállt, és gyűjteményét odaajándékozta a létesítendő múzeumnak. Pyrker később még mintegy ötven képpel egészítette ki az adományt. Miután a Nemzeti Múzeum csak évek múlva épült fel, az érsek ideiglenesen Egerben állítatta ki a műveket, így esett meg, hogy a Nemzeti Múzeum képtára először nálunk volt látható. 18 Kezdettől fogva foglalkoztatta az új katedrális építtetése, mert megítélése szerint ideérkezésekor „az egri érseki templom alig különbözött egy falusi templomtól.” A tervezést Hild József, a kor neves építésze, a művészi díszítést többek között az Itáliából érkezett Marco Casagrande szobrászművész végezte.
Az új székesegyház mindössze négy év alatt felépült, felszentelésére 1847. május 7-én került sor. Viszonylag kevesen tudják, hogy Pyrker érsek nemcsak a képzőművészetekben volt járatos, hanem maga is művész volt, mégpedig költő, számtalan német nyelvű lírikus és epikus költemény szerzője. 1847-ben bekövetkezett halála után V. Ferdinánd Lonovics Józsefet nevezte ki érsekké, ő azonban az 1848/49-es események folytán sohasem foglalta el az egri főpásztori széket.
Alakját elsősorban az tette híressé, hogy Széchenyi István személyes jó barátja volt, többek között ezért a szabadságharc bukása után a győztes hatalom lemondatta. Még korábbi csanádi püspöki székétől is megfosztották. Miután néhány évig üres volt az egri érseki szék, 1851. január 19-én Bartakovics Bélát iktatták be.
forrás: egrirege.hu
A jezsuiták ekkorra már megnyitották gimnáziumukat, amelyet egészen 1773-ig, a rend feloszlatásáig működtettek, és amelyet a rendházzal és a templommal együtt később a ciszterciek vettek át, a püspök adományából létesítették patikájukat is, melynek bevételeiből tudták folytatni építkezéseiket. házaikat. Az idős főpap sokat tett a törökök által elnéptelenített, és lerombolt egyházmegye és székhelye újjáépítéséért.
A súlyos paphiány miatt 1705-ben megnyitotta az egri szemináriumot, valamint helyreállíttatta a megrongálódott templomokat, és újakat építtetett. 1700 és 1708 között kijavíttatta a Szent Mihály plébániatemplomot, amely ettől kezdve püspöki székesegyházként működött és megkezdte a püspöki rezidencia építtetését is a városban. Telekessy adott engedélyt a káptalan tagjainak, hogy házaikat az egykori romos épületek helyett a mai Kossuth Lajos utcában építsék fel.
A Rákóczi fejedelem által vezetett szabadságharc idején a város védelmét az idős püspök vezette. Miután megállapodás szerint 1704-ben a kurucok bevonultak Egerbe, a püspök kész volt a szabadságharc támogatására. Maga Rákóczi is 1704. februárjában érkezett Egerbe, és itteni tartózkodása során a főpásztor atyai jó barátja lett. Művelődéstörténeti szempontból nagyon fontos, hogy 1705 tavaszán Egerben jelent meg az első magyar hírlap, a Mercurius Hungaricus, melynek az volt a feladata, hogy a külföldi közvéleményt 15 tájékoztassa a felkelés eseményeiről. 1705 szeptemberében a szécsényi országgyűlés aktív résztvevője volt Telekessy is, ahol a rendek Rákóczit vezérlő fejedelmükké választották.
A fejedelmi esküt is neki tette le (ennek ellenére nem sikerült elérnie a vezérlő fejedelemnél, hogy a jezsuiták itt maradhassanak a városban). 1707-ben az ónodi országgyűlésen pedig a püspök elsőként írta alá a Habsburg ház trónfosztását. A szabadságharcban való aktív részvétele miatt Keresztély Ágost esztergomi érsek 1709. december 18-án felfüggesztette főpapi méltóságából. Az ehhez szükséges törvényes alapot az szolgáltatta, hogy az uralkodó kérésére XI. Kelemen pápa kiadott egy brévét, ami arról szólt, hogy minden papot, aki részt vesz a felkelésben és egy hónap múltán sem tér vissza az uralkodó hűségére, megfoszthatnak hivatalától és javadalmaitól.
A pápát nyilván egyoldalúan tájékoztatták, mikor ennek az okmánynak az aláírására rávették, így Piazza bécsi nuncius közbenjárására volt szükség ahhoz, hogy a pápa feloldja az ítéletet, majd 1711-ben visszahelyezte a püspököt jogaiba. Telekessy 1715-ben bekövetkezett halála után gróf Erdődy Gábor lett Eger püspöke, aki már 1713-tól koadjutora (utódlási joggal felruházott helyettese) volt az idős püspöknek. Ő is kulcskérdésként kezelte az egri szeminárium ügyét. Erdődy nevéhez fűződik az irgalmasok és a trinitáriusok Egerben való letelepítése.
![]() |
illusztráció - fotó: Nagy István |
Az irgalmasok támogatásával, illetve a kórház létesítésével a XVIII. századi egészségügy egyik úttörőjének nevezhető. 1726-ra felépíttette a város új barokk katedrálisát a Szent Mihály templom helyén. A kor egyik neves építészével, Giovanni Battista Carlonéval pedig megépíttette a püspöki rezidenciát. Vikáriusa, Foglár György alapította a jogi iskolát, a Collegium Iuridicum Foglarianumot. 1744-ben bekövetkezett halála után gróf Barkóczy Ferenc követte őt a püspöki székben, akit Mária Terézia 34 éves korában nevezett ki egri püspökké és Heves és Külső Szolnok vármegyék főispánjává. Főpapi méltóságában XIV. Benedek pápa 1745. május 10-én erősítette meg. Erdődy reformálta meg a szemináriumi oktatást. A hittudományi főiskola új, 1754-ben általa készített tanterve a Reformatio Scholae Episcopalis Agriensis volt, ebben megemelte a képzési időt is.
Az egyetem alapításának terve is tőle származik. 1755-ben a Collegium Iuridicum Foglarianum épületében meg is kezdte a bölcselet oktatását. Barkóczy Ferenc nevéhez fűződik a püspöki nyomda alapítása is, ugyancsak 1755-ben, melynek termékei Európa-szerte ismertek voltak. Bőkezűen támogatta a minoriták templomának építését, Felsőtárkányban pedig az elpusztult khartauzi kolostor helyén felépítette a nazarénusok kolostorát. Mint főispán, felépíttette a vármegyeházát, mert a püspöki palota szűkösnek bizonyult a megyegyűlések számára. Felsőtárkányban állott a Fuorcontrasti nevű kastélya, melyet, mint fényűző hajlamainak bizonyítékát, utóda, gróf Eszterházy Károly porig leromboltatott. Sajnos, a kastélyról csak néhány ábrázolás maradt fenn, egyik az irgalmas kórház ebédlőjében lévő lambérián, egy táblakép. 176l. június 13-án Mária Terézia az esztergomi érsekség élére nevezte ki. 16 Utódját, gróf Eszterházy Károlyt is fiatalon, ugyancsak 34 éves korában szentelték püspökké.
Elsőként a váci egyházmegye élén állt rövid ideig, 1761. október 10-én nevezte ki a királynő egri püspökké. Szigorú, aszketikus életet élt, és tartózkodott minden fényűzéstől. Ezzel magyarázható, hogy az említett Fuorcontrasti kastélyon kívül elődje harsányi nyaralóját is leromboltatta. Az ő nevéhez fűződik azonban Barkóczy grandiózus tervének, az universitas épületének a megvalósítása 1762-82 között. Az egyetemet négy fakultásosra tervezte, a teológia, a filozófia, a jogtudomány és az orvostudomány oktatását kívánta itt megszervezni.
Elődje már terveket is készíttetett Gerl József építésszel, ő azonban néhány hónapos együttműködés után Fellner Jakabbal kívánta a munkát folytatni, akivel már korábban is kapcsolatban állt, mivel az Eszterházy család tatai birtokain építész volt. Elkészíttette a nagyszerű épületet, megvásárolta szükséges felszereléseket, mindenekelőtt ragyogó könyvtárat létesített, amelyet 1793-ban adtak át rendeltetésének. Gondja volt az épület művészi kidíszítésre, kitűnő festőket alkalmazott, a könyvtár freskóját Zach József és Kracker János Lukács (1778), a díszteremét Franz Sigrist (1781), a kápolnáét pedig Franz Anton Maulbertsch (1793) festette.
A csillagvizsgálót Hell Miksa tervezte, a könyvtár bútorzatát pedig Lotter Tamás készítette. A könyvállványokon lévő reliefek Halblechner Vencel munkái. A híres győri kályhásmester, Mágner Károly szállította a cserépkályhákat. Az egyetem működéséhez szükséges uralkodói engedélyt azonban nem kapta meg, annak ellenére sem, hogy az ő nevéhez fűződött az első magyar orvosi iskola felállítása is. 1769. november 25-én szervezték meg Markhot Ferenc megyei főorvossal a Schola Medicinalis Agriensist az irgalmasrendiek kórházában.
Az intézmény 1774-ig működött, nem kapták meg ugyanis a doktoráltatás jogát, így jelentkezők hiányában be kellett zárni. Eszterházy nevéhez fűződik még az Érsekkert díszkertté alakítása, a Szeminárium épületének és a püspöki rezidenciának bővítése. Ő építtette az Eger patak árvizeit megakadályozó völgyzáró gátat is, amely egy hatalmas hídszerű építmény volt, és a mai Mária utca vonalában állott. A pillérek között a nyílások csak annyi vizet engedtek át, amennyit a patak városi szakaszán a meder biztonsággal le tudott vezetni. A híd túlsó oldalán a fölösleges vízmennyiség felduzzadt. Eszterházy egyik legnagyobb tervét, az új katedrális építését már nem tudta megvalósítani 1799-ben bekövetkezett halála miatt. Ő volt Eger utolsó püspöke.
Eszterházy halála után újra napirendre került egy régebbi terv, a hatalmas kiterjedésű egri egyházmegye felosztása. 1804-ben VII. Pius pápa az egri püspökség területéből kialakította a kassai és a szatmári püspökségeket, az egrit pedig érseki és metropolitai rangra emelte, ami azt jelenti, hogy az érsekség joghatósága más egyházmegyékre is kiterjed. Ezek a rozsnyói, a szatmári, a szepesi, és a kassai püspökségek voltak. Első egri érsekké 1804-ben Fuchs Ferencet nevezték ki. Rövid egyházfősége alatt legfőbb tevékenysége az újonnan alakult főegyházmegye megszervezése 17 volt. Rendkívüli szociális érzékenységgel rendelkezett, amit az is bizonyít, hogy nagyon sok áldozatot hozott a szegénység és a nyomor felszámolása érdekében, végrendeletében pedig mindenét a szegény papokra és tanítókra hagyott. 1807-ben bekövetkezett halála után báró Fischer István követte őt az érseki székben. Őt is mindenekelőtt nagylelkűsége tette emlékezetessé a főegyházmegye élén. Jelentős összeggel támogatta az Érseki Joglíceumot, a város szegényeit, a többszöri árvízzel sújtott lakosságot, a nyomorúsággal küszködő papokat és tanítókat.
Adományaival gazdagította a majdani Nemzet Múzeumot, a Ludovika Akadémiát és a váci siketnémák intézetét. 1822. július 4-én bekövetkezett halálától kezdve öt évig betöltetlen volt az egri érseki szék. Pyrker János László velencei pátriárkát 1827-ben nevezték ki a főegyházmegye ordináriusává. 1772. november 2-án született a Székesfehérvár közelében lévő Lángon. Világi tanulmányai befejeztével rövid ideig hivatalnok volt, majd 20 éves korában belépett a lilienfeldi ciszterci kolostorba. 1812-ben apáttá választották, 1819-ben pedig püspökké szentelték és a szepesi egyházmegye élére állították. 1820-ban I. Ferenc velencei pátriárkává nevezte ki. 1821 tavaszán érkezett Velencébe. Az itteni érseki palotához egy új szárnyat emeltetett, a délit, melyben képtárát elhelyezte. Egri érsekké történt kinevezése után egyébként is serény munkához látott. Megalapította az egri rajziskolát, hogy elősegítse az iparostanoncok szakmai képzését. Joó János, a rajziskola alapító igazgatója volt az első egri folyóirat, a „ Hétilapok” alapítója. 1828-ban a Líceum épületében nyitotta meg az első magyar nyelvű tanítóképzőt, mert észrevette, hogy az elemi iskolákban többnyire műveletlen és képzetlen tanítókra van bízva az ifjúság nevelése.
Székvárosában városszépítő bizottságot hozott létre, hogy a városbeli építkezéseket ellenőrizni lehessen és az utcák rendezettebb küllemmel bírjanak. Létrehozott egy egyesületet, az Egri Cassinoi Társaságot, mely birtokba vette és működtette az 1834-ben, a reformtörekvések során az egykori Spetz -házban létesített Kaszinót. 1828-30 és 1839-40-ben két ütemben megteremtette az egri gyógyfürdő alapjait. Ő volt az egri vár kultuszának megalapozója is. Parkosíttatta a várat, a régi székesegyház egyik gótikus pillérére felállíttatta Szent István szobrát, és a Setét kapuban pedig elhelyeztette Dobó István síremlékét. Az ő kezdeményezésére létesült a várbeli Kálvária is.
A Velencében eltöltött évek alatt jelentős, jórészt a velencei festőiskola művészeitől származó képgyűjteményre tett szert, amelyet később Egerbe is magával hozott. Mikor az 1836 májusában berekesztett országgyűlés egyik utolsó ülésén az összegyűlt rendek 500.000 forintot szavaztak meg a Pesten felállítandó Nemzeti Múzeumra, akkor a pátriárka érsek fölállt, és gyűjteményét odaajándékozta a létesítendő múzeumnak. Pyrker később még mintegy ötven képpel egészítette ki az adományt. Miután a Nemzeti Múzeum csak évek múlva épült fel, az érsek ideiglenesen Egerben állítatta ki a műveket, így esett meg, hogy a Nemzeti Múzeum képtára először nálunk volt látható. 18 Kezdettől fogva foglalkoztatta az új katedrális építtetése, mert megítélése szerint ideérkezésekor „az egri érseki templom alig különbözött egy falusi templomtól.” A tervezést Hild József, a kor neves építésze, a művészi díszítést többek között az Itáliából érkezett Marco Casagrande szobrászművész végezte.
Az új székesegyház mindössze négy év alatt felépült, felszentelésére 1847. május 7-én került sor. Viszonylag kevesen tudják, hogy Pyrker érsek nemcsak a képzőművészetekben volt járatos, hanem maga is művész volt, mégpedig költő, számtalan német nyelvű lírikus és epikus költemény szerzője. 1847-ben bekövetkezett halála után V. Ferdinánd Lonovics Józsefet nevezte ki érsekké, ő azonban az 1848/49-es események folytán sohasem foglalta el az egri főpásztori széket.
Alakját elsősorban az tette híressé, hogy Széchenyi István személyes jó barátja volt, többek között ezért a szabadságharc bukása után a győztes hatalom lemondatta. Még korábbi csanádi püspöki székétől is megfosztották. Miután néhány évig üres volt az egri érseki szék, 1851. január 19-én Bartakovics Bélát iktatták be.
forrás: egrirege.hu
Megjegyzés küldése