A Dr. Hibay Károly utca Eger történelmi belvárosában található, a Kossuth Lajos utcát és a Kis Dobó teret összekötő keskeny, macskaköves, hangulatos utcácska.
Az utca ma látható alakját 1819-ben hozták létre. Korábbi Újvilág utca nevét arról a kocsmáról kapta, amely a sarkon állt.
Egy időben Vidám utcának is hívták. Ez utóbbi megnevezés igen érdekesen alakult ki. Eredetileg „Platea stricta” (jelentése: szalag utca), azaz Szűk utca néven szerepelt, a rác kereskedők utcája volt, sok apró bolttal. Egy időben kizárólag rác kereskedők özvegyei lakták, ezért „Platea viduarum”-nak, azaz Özvegyek utcájának kezdték hívni, majd a korban szokásos rövidítés miatt Platea vidum lett a neve. Mivel a nép többsége nem értette a latin elnevezést, a szó hangzása alapján elnevezték Vidám utcának.
1840 után Zsidó-köz (vagy Zsidótemplom-köz) volt a neve, mert ide építették a zsidó imaházat. Az utca és környéke sokáig az egri zsidó közösség központja volt, itt épült fel a csodálatos zsidó templom (melynek már a nyomát sem találni), valamint a zsidó imaház és az iskola. Ennél szomorúbb emlékeket is idéz ez a környék. 1944-ben a Hibay Károly, Fazola Henrik és a Dobó utca által határolt területen volt az egri gettó, ahol 1620 embert zsúfoltak össze embertelen körülmények között, szögesdróttal körülzárva, ahonnan munkaszolgálatra hurcolták vagy az auschwitzi haláltáborba deportálták őket.
Az 1900-as évek közepétől Dr. Hibay Károly egri orvos nevét viseli.
Dr. Hibay Károly életrajza
Hibay Károly (Eger, 1890 – Eger, 1924) az egri ciszterci gimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait, majd Budapesten szerzett orvosi diplomát 1913-ban. Az I. világháborúban az olasz fronton szolgált, 1920-ban tért vissza Egerbe. 1923-tól szülész-belgyógyász főorvos lett az Alapítványi Női Kórházban. 1924-ben egy tífuszos cigánylány vizsgálata közben elkapta a kórt, és egy hetes haláltusa után elhunyt.
Hatalmas tömeg, 8-10 ezer ember kísérte utolsó útjára, ott volt az egri érsek, a főispán, de a kanonokok is megtisztelték az elhunytat. Dr. Hibay Károly, aki híres volt a betegek szeretetéről, fáradhatatlan munkakedvéről és szívélyes modoráról, a hivatását haláláig teljesítő orvos szimbólumává vált.
Látnivalók
HIBAY KÁROLY U. 2. SZ.
Panoráma Hotel
Az utca délkeleti sarkán, amely egykor Pillhofer Lipót kereskedő telke volt, hajdan egy monumentális zsinagóga állt, amely a szegedi zsinagógát is tervező Baumhorn Lipót építész tervei alapján készült. A zsinagóga szecessziós és eklektikus stílusban épült, középtengelyén hatalmas kupolával. Az épületet 1913. szeptember 13-án avatták fel. Rövid életű volt, 1945 után a kifosztott és elhanyagolt épületet a zsidó hitközség már nem tudta fenntartani, így eladta a városnak. A pusztulásnak indult épületet 1967-ben bontották le.
Az 1960-as évek végén szállodát építettek a helyére, amely 1969. október 3-án nyitott meg, az Eger címerében szereplő egyszarvúról az Unicornis nevet kapta, és 1997-ig ezt a nevet viselte. Napjainkban itt a Hotel Panoráma elnevezésű négycsillagos szálló üzemel, benne az Unicornis étteremmel.
HIBAY KÁROLY U. 7. SZ.
Dr. Hibay Károly Óvoda
A hangulatos épület 1863-ban zsidó iskolának épült, melyet Grünbaum József vezetett. 1895-ben 262 tanuló járt ide. Jelenleg a Dr. Hibay Károly nevét viselő 100 férőhelyes napköziotthonos óvoda működik itt.
HIBAY KÁROLY U. 7. SZ.
Kis Zsinagóga Galéria - egri kortárs galéria
Az 1820-ban Krausz János kertész tulajdonába kerülő patakparti telket 1845-ben vásárolta meg a zsidó hitközség, majd egy késő klasszicista imaházat épített rá. Az épület mestere ismeretlen. 1913-tól üresen állt, majd az 1920-as években kultúrházzá alakítottak át. 1924-ben átépítették, de az eredeti nagysága megmaradt.
Az 1940-es évek közepéig az egri zsidó hitközség kulturális és szellemi centruma volt, 1945 után a város tulajdonába került. Az 1990-es években a város önkormányzata rendbe hozatta az épületet, 1998 augusztusában pedig jótékonysági hangversenyt rendeztek az épület teljes felújítására. A zsinagóga igazi megújulása 2000-ben kezdődött meg. 2007 júliusától kortárs művészeti galériaként és közösségi térként funkcionál.
HIBAY KÁROLY U. 10. SZ.
Nesztor-ház
A házat Nesztor Mihály görög kereskedő építette 1788 körül, majd 1792-ben eladta a görög Lázár Györgynek 2400 forintért. Lázár 1805-ben továbbadta a Ráctemplom gondnokának, Alberti Demeternek, majd 1840 körül Szvácsik Pál ügyvéd tulajdonába került. 1887-1903 között Radimovics Gábor a tulajdonos, 1960 körül pedig Salli Sándor pétervásári lakos vásárolta meg. Az épület műemlék jellegéről emléktábla tájékoztat.
HIBAY KÁROLY U. 15. SZ.
Klompauer-Gaiger-ház
Az épület 1778-ban még földszintes. 1786-ig Klompauer Antal mézeskalácsos mester tulajdonában volt. Tőle adósságperben Pogány István káptalani ügyész kaparintotta meg, aki 1789-ben Gaiger György szabómesternek adta el, és valószínűsíthető, hogy ő építtette át emeletesre 1790 körül. Az örökösöktől Ringelhann Györgyné szerezte meg árverésen. Későbbi tulajdonosai Zákó Pál (1845-től), Ruzsin Ignác (1887-1903). Az 1960-as években dr. Ebnerné tulajdona, jelenleg Holtzer István fogorvosi rendelője található itt. Az eklektikus ablakkeretezésű későbarokk lakóház műemlék jellegéről a homlokzatán elhelyezett tábla tanúskodik.
HIBAY KÁROLY U. 22. SZ.
Tolli-Hibay ház
A homorú íves alaprajzú, egyszerű saroklakóház helyén Szappanos János egyemeletes háza állt 1755-1788 között, amely leégett. A megrongálódott épületet Tolli Konstantin görög kereskedő vette meg, aki Povolni János építőmesterrel új házat építtetett. 1808-ban Hucsa Demeter görög kereskedő tulajdonába kerül, akitől Naum Ekonom görög kereskedő és iskolaigazgató vette meg 1815 körül. Ezt követően a ház többször is tulajdonost cserélt. 1887-1903 között az utca Dr. Hibay Károly édesapjáé, Dr. Hibay György gyógyszerészé, majd 1927-ben örököseié. Napjainkban ennek a háznak a falán található az a tábla, amely Dr. Hibay Károly orvosnak állít emléket.
Ehhez az utcasarokhoz egy anekdota is kapcsolódik: 18 éves korában Gárdonyi Géza annyira szegény volt, hogy ennek az utcának a sarkán szedett fel egy gyerekkocsiból kiejtett fél kiflit, s akkor ez volt a később oly híressé vált író egész napi élelme.
Forrás, Irodalom
Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2. köt., A belterület nevei. Eger, 1973
Bardoly István – Haris Andrea: Magyarország műemlékjegyzéke: Heves megye. Bp., 2005
Barna Béla: Séta a dr. Hibay Károly utcában [elektronikus dokumentum]
Breznay Imre: Eger a XIX. században. Eger, 1995
Csiffáry Gergely: Történelmi emlékhelyek Heves megyében. Eger, 1985
Genthon István: Magyarország művészeti emlékei II. Bp., 1961
Kiss Péter: Hatszáznégyen Eger múltjából 1944-ig. Eger, 2007
Voit Pál: Heves megye műemlékei II. Bp., 1972.
Fotó:Madárlátta'/ facebook
Írta: Miklós Andrea
beszeloutcanevek.ektf.hu
Egy időben Vidám utcának is hívták. Ez utóbbi megnevezés igen érdekesen alakult ki. Eredetileg „Platea stricta” (jelentése: szalag utca), azaz Szűk utca néven szerepelt, a rác kereskedők utcája volt, sok apró bolttal. Egy időben kizárólag rác kereskedők özvegyei lakták, ezért „Platea viduarum”-nak, azaz Özvegyek utcájának kezdték hívni, majd a korban szokásos rövidítés miatt Platea vidum lett a neve. Mivel a nép többsége nem értette a latin elnevezést, a szó hangzása alapján elnevezték Vidám utcának.
1840 után Zsidó-köz (vagy Zsidótemplom-köz) volt a neve, mert ide építették a zsidó imaházat. Az utca és környéke sokáig az egri zsidó közösség központja volt, itt épült fel a csodálatos zsidó templom (melynek már a nyomát sem találni), valamint a zsidó imaház és az iskola. Ennél szomorúbb emlékeket is idéz ez a környék. 1944-ben a Hibay Károly, Fazola Henrik és a Dobó utca által határolt területen volt az egri gettó, ahol 1620 embert zsúfoltak össze embertelen körülmények között, szögesdróttal körülzárva, ahonnan munkaszolgálatra hurcolták vagy az auschwitzi haláltáborba deportálták őket.
Az 1900-as évek közepétől Dr. Hibay Károly egri orvos nevét viseli.
Dr. Hibay Károly életrajza
Hibay Károly (Eger, 1890 – Eger, 1924) az egri ciszterci gimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait, majd Budapesten szerzett orvosi diplomát 1913-ban. Az I. világháborúban az olasz fronton szolgált, 1920-ban tért vissza Egerbe. 1923-tól szülész-belgyógyász főorvos lett az Alapítványi Női Kórházban. 1924-ben egy tífuszos cigánylány vizsgálata közben elkapta a kórt, és egy hetes haláltusa után elhunyt.
Hatalmas tömeg, 8-10 ezer ember kísérte utolsó útjára, ott volt az egri érsek, a főispán, de a kanonokok is megtisztelték az elhunytat. Dr. Hibay Károly, aki híres volt a betegek szeretetéről, fáradhatatlan munkakedvéről és szívélyes modoráról, a hivatását haláláig teljesítő orvos szimbólumává vált.
Látnivalók
HIBAY KÁROLY U. 2. SZ.
Panoráma Hotel
Az utca délkeleti sarkán, amely egykor Pillhofer Lipót kereskedő telke volt, hajdan egy monumentális zsinagóga állt, amely a szegedi zsinagógát is tervező Baumhorn Lipót építész tervei alapján készült. A zsinagóga szecessziós és eklektikus stílusban épült, középtengelyén hatalmas kupolával. Az épületet 1913. szeptember 13-án avatták fel. Rövid életű volt, 1945 után a kifosztott és elhanyagolt épületet a zsidó hitközség már nem tudta fenntartani, így eladta a városnak. A pusztulásnak indult épületet 1967-ben bontották le.
Az 1960-as évek végén szállodát építettek a helyére, amely 1969. október 3-án nyitott meg, az Eger címerében szereplő egyszarvúról az Unicornis nevet kapta, és 1997-ig ezt a nevet viselte. Napjainkban itt a Hotel Panoráma elnevezésű négycsillagos szálló üzemel, benne az Unicornis étteremmel.
HIBAY KÁROLY U. 7. SZ.
Dr. Hibay Károly Óvoda
A hangulatos épület 1863-ban zsidó iskolának épült, melyet Grünbaum József vezetett. 1895-ben 262 tanuló járt ide. Jelenleg a Dr. Hibay Károly nevét viselő 100 férőhelyes napköziotthonos óvoda működik itt.
HIBAY KÁROLY U. 7. SZ.
Kis Zsinagóga Galéria - egri kortárs galéria
Az 1820-ban Krausz János kertész tulajdonába kerülő patakparti telket 1845-ben vásárolta meg a zsidó hitközség, majd egy késő klasszicista imaházat épített rá. Az épület mestere ismeretlen. 1913-tól üresen állt, majd az 1920-as években kultúrházzá alakítottak át. 1924-ben átépítették, de az eredeti nagysága megmaradt.
Az 1940-es évek közepéig az egri zsidó hitközség kulturális és szellemi centruma volt, 1945 után a város tulajdonába került. Az 1990-es években a város önkormányzata rendbe hozatta az épületet, 1998 augusztusában pedig jótékonysági hangversenyt rendeztek az épület teljes felújítására. A zsinagóga igazi megújulása 2000-ben kezdődött meg. 2007 júliusától kortárs művészeti galériaként és közösségi térként funkcionál.
HIBAY KÁROLY U. 10. SZ.
Nesztor-ház
A házat Nesztor Mihály görög kereskedő építette 1788 körül, majd 1792-ben eladta a görög Lázár Györgynek 2400 forintért. Lázár 1805-ben továbbadta a Ráctemplom gondnokának, Alberti Demeternek, majd 1840 körül Szvácsik Pál ügyvéd tulajdonába került. 1887-1903 között Radimovics Gábor a tulajdonos, 1960 körül pedig Salli Sándor pétervásári lakos vásárolta meg. Az épület műemlék jellegéről emléktábla tájékoztat.
HIBAY KÁROLY U. 15. SZ.
Klompauer-Gaiger-ház
Az épület 1778-ban még földszintes. 1786-ig Klompauer Antal mézeskalácsos mester tulajdonában volt. Tőle adósságperben Pogány István káptalani ügyész kaparintotta meg, aki 1789-ben Gaiger György szabómesternek adta el, és valószínűsíthető, hogy ő építtette át emeletesre 1790 körül. Az örökösöktől Ringelhann Györgyné szerezte meg árverésen. Későbbi tulajdonosai Zákó Pál (1845-től), Ruzsin Ignác (1887-1903). Az 1960-as években dr. Ebnerné tulajdona, jelenleg Holtzer István fogorvosi rendelője található itt. Az eklektikus ablakkeretezésű későbarokk lakóház műemlék jellegéről a homlokzatán elhelyezett tábla tanúskodik.
HIBAY KÁROLY U. 22. SZ.
Tolli-Hibay ház
A homorú íves alaprajzú, egyszerű saroklakóház helyén Szappanos János egyemeletes háza állt 1755-1788 között, amely leégett. A megrongálódott épületet Tolli Konstantin görög kereskedő vette meg, aki Povolni János építőmesterrel új házat építtetett. 1808-ban Hucsa Demeter görög kereskedő tulajdonába kerül, akitől Naum Ekonom görög kereskedő és iskolaigazgató vette meg 1815 körül. Ezt követően a ház többször is tulajdonost cserélt. 1887-1903 között az utca Dr. Hibay Károly édesapjáé, Dr. Hibay György gyógyszerészé, majd 1927-ben örököseié. Napjainkban ennek a háznak a falán található az a tábla, amely Dr. Hibay Károly orvosnak állít emléket.
Ehhez az utcasarokhoz egy anekdota is kapcsolódik: 18 éves korában Gárdonyi Géza annyira szegény volt, hogy ennek az utcának a sarkán szedett fel egy gyerekkocsiból kiejtett fél kiflit, s akkor ez volt a később oly híressé vált író egész napi élelme.
Forrás, Irodalom
Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2. köt., A belterület nevei. Eger, 1973
Bardoly István – Haris Andrea: Magyarország műemlékjegyzéke: Heves megye. Bp., 2005
Barna Béla: Séta a dr. Hibay Károly utcában [elektronikus dokumentum]
Breznay Imre: Eger a XIX. században. Eger, 1995
Csiffáry Gergely: Történelmi emlékhelyek Heves megyében. Eger, 1985
Genthon István: Magyarország művészeti emlékei II. Bp., 1961
Kiss Péter: Hatszáznégyen Eger múltjából 1944-ig. Eger, 2007
Voit Pál: Heves megye műemlékei II. Bp., 1972.
Fotó:Madárlátta'/ facebook
Írta: Miklós Andrea
beszeloutcanevek.ektf.hu
Megjegyzés küldése