0
„Most azért megmarad a hit, remény, szeretet, e három; ezek között pedig a legnagyobb a szeretet” – Pál apostol korinthosziakhoz írt első levele 13. fejezetének sorai a szeretetről és annak dicséretéről az Újszövetség egyik leggyakrabban idézett szövege, szavai pedig éppúgy szólnak a mának, mint a zűrzavaros római korban élőknek. 
Ünnepi összeállításunkhoz e bibliai üzenetek szellemében válogattunk az elmúlt évszázad végének karácsonyi műsoraiból, az MTVA filmarchívumából.

Karácsonynak éjszakáján

  • Sebestyén Márta és a Muzsikás együttes (1980)

Minden idők legismertebb magyar népzenei együttesét, a Muzsikást 1973-ban a VDSZ Bartók Táncegyüttes zenészeiből alapította Sipos Mihály, Hamar Dániel és ifj. Csoóri Sándor. A trióhoz a kezdetektől „állandó vendégként” csatlakozó Éri Péter 1979-ben, Sebestyén Márta pedig 1980-ban lett a Muzsikás tagja. Sebestyén Márta zenekari tagból vált szólistává, majd saját jogán a magyar művészet világhírű követévé. Az eredeti parasztzene népszerűsítésére esküdtek fel, igyekeztek azok művelőitől („a muzsikásoktól”) eltanulni a hiteles zenélési módot. Az elmúlt negyven évben számos területen törtek utat: 1973-ban az FMH-ban indított táncházuk később etalonná vált és javarészt ők kísérletezték ki, miként lehet a színpadon népzenét hatásosan előadni. Velük történt meg elsőként, hogy megfordult a szerep: nem ők kísérték a táncosokat, hanem az ő számaikból született egész estés, néptáncos koreográfia. A magyar népzenét külföldön az elsők között ismertették és szerettették meg a nem magyar anyanyelvűekkel, és a világ számos komolyzenei szentélyében általuk szólalt meg elsőként magyar népzene. Az alábbi stúdiófelvételt 1980 karácsonyán, az Aki dudás akar lenni című műsorban mutatta be a Magyar Televízió.

A szeretet dicsérete

  • Kovács Kati, Bubik István, Cserháti Zsuzsa, Mácsai Pál (1989)
Az Üdvözlégy, vagyis Angyali üdvözlet (másik ismert címén: Ave Maria) egyike a keresztény, katolikus és ortodox hívők legfontosabb imáinak, amely már 513 körül feltűnt a Szent Jakab litániában és a VI. század végén Nagy Szent Gergely antifonáriumában. A Magyar Televízió 1989-es zenés karácsonyi összeállításában Kovács Kati előadásában hallható az ismert Franz Schubert-féle feldolgozás, amelynek szövege azonban javarészt független az imáétól. Bubik István, 2004-ben, autóbalesetben elhunyt színművészünk a világ legnépszerűbb karácsonyi dalát, Irving Berlin Fehér karácsony című szerzeményét énekli a klipben, az eredeti, Bing Crosby által sikerre vitt és valójában roppant szomorú dalszöveg vidámabb magyar átirata pedig a legendás dalszövegíró, G. Dénes György, azaz Zsüti nevéhez fűződik. A továbbiakban látható és hallható Cserháti Zsuzsa, aki Cy Coleman Black and White című dalát adja elő, és az ifjú Mácsai Pál, aki a KFT együttesből ismert Bornai Tibor Karácsony című szerzeményével zárja a zenés ünnepi szettet.

A téli csillag meséje

  • Lukács Sándor, Vikidál Gyula, Varga Miklós, Deák Bill Gyula (1984)

Mindazok a dallamok, versek és táncok, hangulat, fények és dalok elevenednek meg ebben a karácsonyi válogatásban, amelyek kisgyermekkorunktól a karácsonyt idézik meg számunkra. A Kormorán zenéjével aláfestett tévéfilmet Koltay Gábor rendezte, így nem csoda, hogy legendás rendezése, az István a király főbb szereplői ebben a félórás opuszban (illetve annak alább látható részletében) is megjelennek. Vikidál Gyula, Varga Miklós és Deák Bill Gyula alakítják a Háromkirályokat, közreműködik még Lukács Sándor, Hűvösvölgyi Ildikó, Kárpáti Denise, Hegedűs D. Géza, Kováts Adél, Sztankay István, Nyertes Zsuzsa, Moór Marianna, és még sokan mások.

Bohémélet

  • Gulyás Dénes, Nagy-Kálózy Eszter (1991)

Bohémélet… Karácsony… Szitáló hópelyhek… Momus kávéház… Egy kihunyó gyertya és egy kihunyó fiatal élet… A boldog, de szegény párizsi művészélet legendás krónikáját és egy nagy szerelem lírai történetét Puccini lebilincselő zenéjén keresztül zárhatta szívébe a nagyvilág. Négy barát lakik nélkülözések közepette, ám derűsen egy pici párizsi padlásszobában: Rodolfo, a költő, Marcello, a festő, Schaunard, a muzsikus és Colline, a filozófus. Karácsony délutánján Rodolfo megismerkedik a szomszédban lakó szép hímzőlánnyal, Mimivel. Ekkor még nem sejti, hogy a lány súlyos tüdőbeteg… A főszerepben Gulyás Dénes Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes és Nagy-Kálózy Eszter  látható. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművésznőnek a felvételen Kincses Veronika kölcsönözte az énekhangját.

Babits Mihály: Karácsonyi lábadozás

  • Blaskó Péter (1989)

Karácsony angyalai című irodalmi műsort 1989-ben mutatta be a Magyar Televízió, az M3 csatorna ünnepi műsorkínálatában, december 25-én pedig újra levetíti a teljes adást. Összeállításunkban ebből a válogatásból nyújtunk részletet: a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas Blaskó Péter Babits Mihály Karácsonyi lábadozás című költeményét mondja el.

Cseh Tamás-Kornis Mihály: József

  • Cseh Tamás (1991)

A műsor 1973 szeptemberében került először képernyőre és több évtizeden keresztül szórakoztatva oktatta a gyerekeket. Szerkesztője É. Szabó Márta mindig is fontosnak tartotta, hogy a gyerekek minőségi tudást szerezzenek műsoraiból, nem véletlen, hogy a Cimbora minden részében jelen voltak a színháztörténeti, festészeti és irodalmi blokkok is. Káldy Nóra és Juhász Jácint mellett olykor Tahi-Tóth László és maga É. Szabó Márta is vezette a műsort. Kornis Mihály író Cseh Tamás által megzenésített versét maga az óriási hatású, 2009-ben elhunyt énekes, dalszerző adja elő a Cimbora 1991-es karácsonyi kiadásában.

Arany János: Családi kör

  • Sinkovits Imre (1975)

Arany János 1851-ben Nagyszalontán írt verse azért is különleges, mivel keletkezésének idején a költő nehéz anyagi körülmények között élt családjával és letört hangulatban volt, hiszen a szabadságharc bukása, Petőfi elvesztése és személyes problémái mind-mind ólomsúllyal nyomták a lelkét. A költemény azonban egészében véve derűs, idilli hangulatú, éles ellentétben áll a többi, kétségbeesést és depressziót tükröző verssel, amelyet Arany ekkortájt írt. A Családi körben a költő azt a békés, boldog és elégedett életet ábrázolja, amely után vágyakozott és amelytől a kor magyarságát megfosztotta a történelem. Csak kevés versmondó fogható a kivételes orgánumú színészóriáshoz, Sinkovits Imréhez, aki ilyen maradandó élménnyel gazdagítva szavalja el Arany János és a magyar költészet nagyjainak a verseit.

Bababál

  • Törőcsik Mari (1989)

Újhelyi Ágnes író karácsonyi hangulatot idéző, megzenésített gyermekversei hangzanak el a Karácsonyi Babatárcímű zenés irodalmi összeállításban, amelyben  a különböző korok babái is megelevenednek. A félórás tévéfilmben közreműködött a Kaláka együttes és a Magyar Állami Operaház, a dalokat Sebestyén Márta és Katona Klári mellett az alábbi részletben szereplő Törőcsik Mari adja elő.

J.S.Bach: Air

  • Keveházi Gábor, Metzger Márta (1986)

Johann Sebastian Bach egyik legismertebb, a karácsonyi lemezekre is gyakran felkerülő művét, a zeneszerző harmadik D-dúr szvitjének második tételét rengetegen feldolgozták már, sokszor más hangszereken is. Egyszerű és nyugalmat árasztó tétel, amely békéjével emeli a karácsony fényét. Nem csak koncertpódiumról élvezhetjük, hanem filmek, tévésorozatok zenei betéteként, esküvőkön és utasszállító repülőgépek földre szállásakor is gyakran elhangzik, de előfordulhat gyászzenei szerepben is. Érdekesség, hogy a művet a szerző életében nem adták elő, a kéziratot Mendelssohn fedezte fel és ismereteink szerint először csak 1838-ban hangzott el közönség előtt. Az opusz kiteljesedéseként, vizuális körítéseként nemigen tudnánk felemelőbbet javasolni a Magyar Televízió Karácsonyi capriccio című műsorában, 1986 karácsonyán bemutatott balettelőadásnál: az Air-t Sándor Pál rendezésében, két világhírű balett táncosunk, Keveházi Gábor és Metzger Márta tolmácsolásában láthatjuk és hallhatjuk az alábbi felvételen.

A címlapfotó: Tóth Judit és Ráday Imre színészek jelenete Blažek Vratislav Karácsonyi vőlegény című vígjátékából készülő TV-játék forgatásán. A művet Pethes György rendezi (Fotó: MTI Fotó: Keleti Éva)

forrás: hirado.hu

Megjegyzés küldése

 
Top