Szarvaskő: község a Bükki Nemzeti Park határán, az Eger-patak völgyében, Szilvásváradtól 25 km-re, Egertől 10 km távolságra. Az egri püspökség ősi birtoka, 1295-ben említik először. A XIV-XV. században Szarvaskőváralja néven említik a falut. Eger 1596-os eleste után a vár és a falu is török kézben volt 1687-ig, majd ismét az egri püspökség (majd érsekség) birtokába került.
Eger, 1959. január 18. Kilátás a havas tájban az egri minorita templomra a várból. Balra a háttérben az egri Líceum tornya látszik. MTI Fotó: Vadas Ernő
Parádsasvár, 1966. január 9. Gyerekek hógolyóznak a parádsasvári gyermeküdülőben. A SZOT (Szakszervezetek Országos Tanácsa) által működtetett üdülőben az ország 7 megyéjéből 145 gyermek 3 hétig üdül a fenyvesekkel körülvett mátrai üdülőhelyen. A gyerekek a napi tanulás mellett játszanak, kirándulnak. MTI Fotó: Kovács Gyula
Gyöngyös, 1989. január 7. Egy kisgyermek síelni tanul a Kékestetőn. A háttérben a tv-torony. MTI Fotó: H. Szabó Sándor
A Bükk hegység az Északi-középhegység része. Az ország legnagyobb átlagmagasságú, barlangokban bővelkedő karszthegysége. Középső területe 1977 óta nemzeti park (Bükki Nemzeti Park.) A hegység nevét leggyakoribb fájáról, a bükkről (Fagus silvatica) kapta. Itt található Magyarország legnagyobb összefüggő erdőterülete, közel 100 000 hektár. Legmagasabb csúcsa az Istállós-kő (959 m). Ezt követi a Bálvány (956 m) és a Tar-kő (949 m), de még további kb. 20 csúcs emelkedik 900 méter fölé.
Bükk hegység, 1958. január 23. Lovas szánnal érkeznek a vadászok a vaddisznó-hajtóvadászatra, amelyet a miskolci erdőgazdaság rendezett a Bükk-fennsík Jávorkút környéki területén. MTI Fotó: Urbán Nándor
1953-ban létesítették a lipicai lótenyésztés központját, a Szilvásváradi Állami Gazdaságot. A gazdaság feladata a lipicai lófajta génállományának megőrzése és a fajta továbbtenyésztése.
A Szilvásvárad környéki Szalajka-völgy a Bükk hegység és az ország egyik legszebb magashegységi jellegű völgye. Fő értékei a sebes folyású Szalajka-patak, a Fátyol-vízesés, a mesterségesen felduzzasztott pisztrángtenyésztő tavak és az istállóskői ősemberbarlang. A környéken nagy hagyományai vannak a fakitermelésnek és a szénégetésnek. A Szalajka név is egy régi mesterségre utal. Itt állították elő ugyanis az üveggyártáshoz nélkülözhetetlen alapanyagot, a hamuzsírt, amelynek latin neve sal alcalicus volt, s ebből képezték a szalajka nevet. A hamuzsírt sokáig fahamuból készítették, ebből, illetve zsíros tapintásából ered a hamuzsír elnevezés. A völgyben kisvasút is közlekedik, sokáig ez is a faszállítást végezte a völgy alján fekvő fűrésztelepig.
Répáshuta, 1957. január 21. Emfridel Lujza szakácsnő naponta hordja a meleg ételt az erdőgazdaság dolgozóinak a Miskolci Erdőgazdaság répáshutai üzemegységében. MTI Fotó: Bajkor József
A Mátra az Északi-középhegység egyik, vulkanikus eredetű tagja, amely 900 négyzetkilométeren terül el a Cserhát és a Bükk között. Itt található Magyarország két legmagasabb hegycsúcsa, a Kékes (1014 m) és a Galya-tető (965 m).
Lillafüred, 1966. február 10. A hosszú téli időjárás és hideg idő a Palota Szálló melletti lillafüredi vízesést is megváltoztatta. Két-három méter átmérőjű, 20 méteres jégcsapok függnek a mélybe zúduló patak alatt. MTI Fotó: Percze Lajos
Mátra hegység, 1965. február 7. Síelők a behavazott Mátra lejtőjén. MTI Fotó: Szebellédy Géza
Ostoros, 1957. január 21. Lovas kocsi halad Ostoros község sáros útján télen. MTI Fotó: Bereth Ferenc
Kékestető, 1954. január 11. A mátraházai Sportszálló üdülő vendégei síoktatáson vesznek részt. MTI Fotó/Magyar Fotó: Járai Rudolf
Parád, 1963. február 11. Vidáman hógolyóznak a téli időszakban üdülő, pihenő termelőszövetkezeti gazdák a Magyar Államvasutak (MÁV) üdülőjében, ahol Hajdú-Bihar megyéből jelenleg ötvenen pihennek a 10 napos üdülés során. Eddig mintegy ezer tsz dolgozó vette igénybe a szolgáltatást. MTI Fotó: Bereth Ferenc
Szarvaskő, 1973. december 16. Gyerekek szánkóval Szarvaskőn. MTI Fotó: Fehérváry Ferenc
Háttérben a Keresztelő Szent János születésének temploma. Az egyhajós, egyenes szentélyzáródású, egy homlokzati tornyos templomot Pyrker János érsek építtette 1840 és 1845 között Streimelwőger Mihály építésszel.
Galyatető, 1954. január 2. Szánkózó család Galyatető környékén. MTI Fotó/Magyar Fotó: Járai Rudolf
Galyatető: üdülőhely a Mátrában, Mátraszentimre egyik településrésze.
Szarvaskő, 1962. február 12. Gyerekek hócsatáznak a havas utcán Szarvaskőn. MTI Fotó: Bereth Ferenc
Szarvaskő, 1962. február 12. Gyerekek szánkóznak a havas szarvaskői lankán. MTI Fotó: Bereth Ferenc
Kékestető: üdülőhely a Mátrában, közigazgatásilag Gyöngyöshöz tartozik. Magyarország legmagasabb pontja, a csúcs 1014 méter.
Kékestető, 1962. március 18. Fél méteres hóval búcsúzott a tél a Mátrában. Nemcsak a kirándulók kihasználták ki az utolsó lehetőséget, hanem a sportolók is, akik megrendezték a mostoha hóviszonyok miatt elmaradt országos síugró bajnokságot. A képen: félméteres hó esett a Kékestetőn. MTI Fotó: Lajos György
Mátraháza, 1962. március 18. Fél méteres hóval búcsúzott a tél a Mátrában. Nemcsak a kirándulók kihasználták ki az utolsó lehetőséget, hanem a sportolók is, akik megrendezték a mostoha hóviszonyok miatt elmaradt országos síugró bajnokságot. A képen: Mátraházán. MTI Fotó: Lajos György
Kékestető, 1965. január 19. Egy férfi kiveszi a sílécét az autója csomagtartójából a kékesi sípályán. MTI Fotó: Járai Rudolf
A Kékestető Magyarország legmagasabb hegycsúcsa, 1014 méter magas. Innen indul az ország leghosszabb, 1,8 kilométeres sípályája, mely a Mátraháza felett húzódó Veronika-réten ér véget. Tetején 1958-tól tv-torony áll, mely kilátóként látogatható.
forrás: MTVA Archívum
Megjegyzés küldése