Arról, hogy a hideg téli estéken cserépkályhák mellett melegedtek az egri vár egykori lakói, a feltárások során hatalmas mennyiségben előkerült különböző típusú és díszítésű kályhaelemek tanúskodnak.
A kályhaszemek és kályhacsempék töredékei nagy számban kerülnek elő a várásatások során, de szerencsésebb esetben még az egykori kályhák helyeit is meg lehet figyelni.
A püspöki palota három helyiségében, az emeleti harmadik, ötödik és hetedik teremben is láthatóak voltak az egykoron ott álló kályhák folyosóra nyíló fűtőnyílásai. Ezek közül kettő helyén ma kályharekonstrukció áll, a hetedik teremben egy mázatlan angyalos-lovagalakos csempék alkotta fűtőtest, az ötödik teremben pedig Miskolci Mihály nevéhez fűződő kályha látható.
"Borús, ködös őszi idő;
A nap nem is pillant elő.
Hidegen jár a nap
Sötét felhők megett;
A kandalló tüze
Ád egy kis meleget."
(Petőfi Sándor: Borús, ködös őszi idő…)
Az ún. „Miskolci Mihály körhöz” sorolt kályhacsempéket jó minőségű sötétzöld máz fedi, díszítésükben a növényi ornamentika dominál, sarkokban rozetták, virágok kerültek elhelyezésre, középen pedig általában egy kidudorodó gömb látható, szintén virágmintával kiegészítve. Az egyik ilyen, Egerben talált csempén a MISKOLCZI MIHALI felirat, egy másik töredéken pedig az 1574-es évszám volt olvasható.
Egyes kutatások szerint Miskolci Mihály mester, felvidéki műhelyek negatívjait felhasználva, az 1550-1570-es években tevékenykedett. Az általa készített csempékre jellemző motívumok hamar népszerűvé váltak, ami megmagyarázza a „Miskolci Mihály kör” csempéinek sokszínűségét és széleskörű elterjedését, hiszen az ehhez a körhöz sorolható kályhák északkelet-magyarország legjelentősebb központjaiban is álltak. Ugyanakkor a legújabb kutatások eredményei alapján a Miskolci Mihály nevével ellátott darabok hiányoznak azokból a várakból, amelyeket már a 16. század közepén elfoglaltak a törökök. Ez alapján feltételezhető, hogy Miskolci Mihály csak a törökök által még nem uralt területeken, a 16. század második felében tevékenykedett, de általa használt motívumokat átvehették más mesterek, s török fennhatóságú várakban készítettek hasonló kályhákat.
Miskolci Mihály nevét az írott források 1576-ban említik utoljára, de az ehhez a körhöz tartozó csempék ezután is készültek, egészen a 17. század első feléig, bár motívumkincsük az évek során jelentősen módosult.
A kályha az Egri vár története című kiállításunkban látható:
Szerkesztői nyilatkozat
A „Minden, ami Eger” oldalán megjelenő tartalmak elsődleges célja a tájékoztatás, valamint Eger és térsége eseményeinek, értékeinek, történetének és közéletének bemutatása. Törekszünk arra, hogy írásainkban a rendelkezésünkre álló információkat pontosan, tényszerűen és lehetőség szerint több forrás alapján közvetítsük.
Közéleti vagy politikai témák feldolgozásakor célunk a tárgyilagos tájékoztatás és a releváns nézőpontok bemutatása. Az ilyen témájú cikkek közlése önmagában nem jelenti valamely politikai párt, szervezet, jelölt vagy közéleti szereplő támogatását.
A cikkekben szereplő információk a közzétételkor rendelkezésre álló adatokon és megjelölt forrásokon alapulnak. Amennyiben új, hiteles információ válik ismertté, a tartalmakat szükség szerint pontosíthatjuk vagy frissíthetjük.
Az oldalon megjelenő tartalmak általános tájékoztatásul szolgálnak, és nem minősülnek jogi, pénzügyi, egészségügyi vagy más személyre szabott szakmai tanácsadásnak.