Egy kisfiú szaval társai körében a karácsonyfa alatt, egy árvaház karácsonyi ünnepségén 1945-ben. Ez volt a második világháború utáni első karácsony, a háborús pusztítás még kézzelfogható volt az országban. Ezek a kis árvák valószínűleg a világégés során vesztették el a szüleiket. Már gyerekként megtapasztalták a legrosszabbat, hogy milyen elveszíteni valakit. A karácsonyt mégis örömmel várták, bár a tekintetükben ott bujkált a szomorúság is.
Gyerekek lesnek be az ajtón, hogy lássák a felnőttek karácsonyi készülődését 1964-ben. A sokác család még a régi népszokások szerint tartja az ünnepet. A fenyőfa feldíszítése után összeül a család, behozzák a díszes karácsonyi kalácsokat. A badnjacat vacsora alatt fogyasztják el, a ljetnjacat csak újévkor vágják fel. A vacsora előtt a ház legöregebb lakója, a gazda egy nagy köteg szalmát hoz és beszórja vele a szobát. A sokác szokások szerint annyi sertést, baromfit és egyéb gazdagságot kíván a családnak, ahány szál szalmát bedob a szobába.
Betlehemező gyerekek énekelnek a Magyar Vöröskereszt karácsonyi ünnepségén. Az előtérben Mária, kezében a kisdeddel és József, a háttérben pedig az angyalok adják elő közösen a karácsonyi műsorszámot.
Szaloncukor-csomagoló üzem Budapesten, 1948-ban. A szaloncukor ősét a franciák a 14. században kezdték el készíteni, tőlük német bevándorló cukorműves mesterek közvetítésével, a 19. század első harmadában érkezett Magyarországra, majd vált népszerű karácsonyi édességgé és egyúttal a magyar karácsonyfák csillogó díszévé is. Kugler Géza az 1891-ben megjelent „Legújabb nagy házi cukrászat” című könyvében már 17 féle szaloncukorreceptet írt le. A szaloncukor-készítési műveletek közül legtovább a csomagolópapír rojtozása maradt kézi, de később ezt is gépesítették. Manapság családonként, átlagosan egy kiló szaloncukrot vásárolunk karácsonyra.
Készül a karácsonyfák nélkülözhetetlen kelléke, az üvegdísz, amelynek gyártása művészi fantáziát és gondos, óvatos kezű munkát igényelt már 1948-ban is.
Tűzoltó szaloncukrokat akaszt létráról a hatalmas, 16 méter magas karácsonyfára a Parlament kupolacsarnokában 1960-ban. Összesen másfél mázsa szaloncukrot akasztottak a lánglovagok a hatalmas karácsonyfára.
1962-ben a Pécsi Kertészeti Vállalat dolgozói a Széchenyi téren felállítják a hagyományokhoz hűen az óriás városi karácsonyfát.
Anyu, mit hozott a Jézuska? Egy kisfiú lesi meg édesanyjával a nyitott ajtóból a szobában felállított karácsonyfát 1970 telén egy budapesti lakásban.
forrás: hirado.hu