0

A Bükkben, a Bélkő-hegy sziklái alatt, festői környezetben áll Magyarország egyetlen épen maradt román stílusú apátsági temploma.

A nemzetközileg is elismert kulturális értéket képviselő Bélapátfalvai ciszterci apátság épületén három kor különböző építkezési stílusát fedezhetjük fel.

A történeti adatok szerint a templom építése meglehetősen elhúzódhatott. Az egykori ciszterci apátságot II. Kilit egri püspök alapította 1232-ben, majd az építkezést megszakította a tatárjárás, ami magában a templomban azonban nem okozhatott nagymértékű pusztítást, hiszen – a kutatás jelenlegi állása szerint – csak főfalainak nagy része állt még boltozat nélkül.

Az 1289-es a kun belháborúk közepette Kun László seregei felégették az apátságot, ezért az apát kérésére a király a helyreállításra a Poroszlón lévő tiszai vám jövedelméből a nagyobb só szállító szekerek után négy darab kősó értékét, a kisebbek után pedig két dénárt engedélyezett az apátságnak. 1383-ból is van építési adat, mikor is az apátfalvi jobbágyoknak a templom építkezéseihez tizenhét szekérre való fát kellett beszállítaniuk.

A nyeregtetős, háromhajós és kereszthajós templom a ciszterci rend előírásainak megfelelően torony nélkül épült.

A 15. század végére az apátság fokozatosan elnéptelenedett, a monostor falai beomlottak, és a templomot is kedvére pusztította az idő, 1720-ban is romként írják le. 1732-ben kezdték meg a templom barokk kori helyreállítás Erdődy Gábor egri püspök támogatásával, amely több periódusban zajlott.  A felszentelésre csak 1745-ben került sor.

A latin keresztet formázó apátsági templomot legkönnyebben Bélapátfalváról, az Országos Kéktúra jelzését követve érhetjük el.

A cikk eredeti helye, forrás:

Megjegyzés küldése

 
Top