Ősi temetkezési helyek, kelta sírok vagy a honfoglalók áldozati oltárai? Nézd meg te is a kaptárköveket!
A Bükkben kirándulva egyszer csak különös látvány ragadja magával az utazó tekintetét. Mintha egy mesebeli világ határát lépte volna át, a földből hatalmas kőtornyok emelkednek, melyek régi idők történetét rejtik, és várják az arra járót, hogy megfejtse titkaikat.
A kaptárkövek olyan sziklatömbök, melyek oldalaiba őseink mélyedéseket, apró fülkéket vájtak.
A természet és az ember közös alkotásai
A földtörténeti miocén korszak közepét - mely 23 millió évvel ezelőtt kezdődött, és 5,3 millió évvel ezelőtt zárult le - hazánk területén is erős vulkáni tevékenység jellemezte, minek következtében nagy mennyiségű hamuréteg rakódott le a különböző sziklák felületén, riolittufa-réteget képezve rajtuk. Az ezt követő időszak esős éghajlata lemosta a felső, puha tufát, és lassanként megjelentek a mesebeli, süveg alakra emlékeztető képződmények.
Az 1-15 méter magas tornyok a természet szülöttei, a falaikba vájt ablakszerű mélyedések azonban emberi kéz munkáját dicsérik. A fülkék átlagosan 60 centi magasak, 30 centi szélesek, illetve 25-30 centi mélyek. Sok esetben keskeny perem található az üregek szélén, melyekbe valószínűleg annak fedelét helyezték.
A kaptárkövek fülkéinek kialakulását, rendeltetését számos legenda övezi, az évek során azonban a tudósok, régészek megannyi elmélettel álltak elő, és próbálták megoldani a rejtélyt.
Legendák nyomában
A legismertebb feltevés szerint - melyet a fülkékben talált méhviasznyomok is alátámasztanak - az üregeket egy, a kora középkorban hazánkba menekült, méhészettel foglalkozó bolgár törzs hozta létre, és a vájatok méhkaptárként funkcionáltak. Bár ezen álláspont vált általánosan ismertté és a közvélemény által elfogadottá, és innen ered maga a kaptárkő elnevezés is, több körülmény kételkedésre ad okot.
Egyes fülkék tájolása éghajlatilag nem jó, mások túl közel vannak a talajszinthez, esetenként sötétek, hűvösek, néhol teljesen megközelíthetetlenek, ilyen környezetben pedig a méhek nem tudtak volna áttelelni. Néhány 11. századbeli írásos emlék említést tesz erdei méhészekről, méhvadászokról, sziklaméhészetről azonban egyikben sem esik szó.
A legújabb kutatások azonban azt állítják, hogy a kaptárkövek kultikus helyek voltak, ahol a honfoglalás kori magyarok rituálékat rendeztek, áldozatokat mutattak be, és a vakablakokban bálványokat tartottak. Erre utalhat elnevezésük is: Ördögtorony, Nagybábaszék, Királyszéke, Kőasszony. A régészek egyes fülkékben áldozati tárgyakat is találtak.
Létezik egy szomolyai monda is, mely szerint a kaptárkövek eredete a török világba nyúlik vissza. Eszerint a törökök üldözte magyar katonák kardjaikkal üregeket vájtak a sziklákba, mintegy erődként az ellenséggel szemben, aki ezt látván megijedt, és menekülőre fogta. Egy kevésbé ismert elmélet szerint a kaptárköveket kelta népek használták temetkezési helyként - halottaik hamvait helyezték el bennük.
Fedezd fel te is a kaptárköveket!
A titokzatos kőtornyok a bükkaljai területen kápráztatják el a kirándulókat. Kács, Tibolddaróc, Cserépváralja, Bogács, Szomolya, Noszvaj, Eger, Egerszalók, Demjén, Egerbakta és Sirok határában ma 72 kaptárkő ismert mintegy 473 fülkével. Legtöbbjük Cserépváralja és Szomolya közelében található.
Azonban nem csak a Bükkben találkozhatsz a rejtélyes képződményekkel. Előfordulnak fülkék a Pilisben és a Budai-hegységben is. A legnagyobb kaptárkő, a Mangó-tető Cserépváralja határában található. Dél felől nézve szabályos kúp alakot képez, 12-13 méter magas, és mintegy 25 fülke ékesíti. Szomolya közelében, a településtől nyugatra emelkedik a Vén-hegy, melynek lejtőjén nyolc nagyobb méretű kaptárkövet is láthatsz.
A vonulat felső részét Kaptárkő-tetőnek, a legmagasabb kúpot pedig Király-széknek nevezik. A kőtornyok természetvédelmi területen találhatóak, ám szabadon lehet őket látogatni. Fontos viszont, hogy a riolit porhanyósságára való tekintettel nagyon figyelj épségükre, őrizd meg rejtélyes szépségüket a következő generációk számára is.
fotó - Forrás: www.orszagalbum.hu, Tücskös
forrás: femina.hu
A Bükkben kirándulva egyszer csak különös látvány ragadja magával az utazó tekintetét. Mintha egy mesebeli világ határát lépte volna át, a földből hatalmas kőtornyok emelkednek, melyek régi idők történetét rejtik, és várják az arra járót, hogy megfejtse titkaikat.
A kaptárkövek olyan sziklatömbök, melyek oldalaiba őseink mélyedéseket, apró fülkéket vájtak.
A természet és az ember közös alkotásai
A földtörténeti miocén korszak közepét - mely 23 millió évvel ezelőtt kezdődött, és 5,3 millió évvel ezelőtt zárult le - hazánk területén is erős vulkáni tevékenység jellemezte, minek következtében nagy mennyiségű hamuréteg rakódott le a különböző sziklák felületén, riolittufa-réteget képezve rajtuk. Az ezt követő időszak esős éghajlata lemosta a felső, puha tufát, és lassanként megjelentek a mesebeli, süveg alakra emlékeztető képződmények.
Az 1-15 méter magas tornyok a természet szülöttei, a falaikba vájt ablakszerű mélyedések azonban emberi kéz munkáját dicsérik. A fülkék átlagosan 60 centi magasak, 30 centi szélesek, illetve 25-30 centi mélyek. Sok esetben keskeny perem található az üregek szélén, melyekbe valószínűleg annak fedelét helyezték.
A kaptárkövek fülkéinek kialakulását, rendeltetését számos legenda övezi, az évek során azonban a tudósok, régészek megannyi elmélettel álltak elő, és próbálták megoldani a rejtélyt.
Legendák nyomában
A legismertebb feltevés szerint - melyet a fülkékben talált méhviasznyomok is alátámasztanak - az üregeket egy, a kora középkorban hazánkba menekült, méhészettel foglalkozó bolgár törzs hozta létre, és a vájatok méhkaptárként funkcionáltak. Bár ezen álláspont vált általánosan ismertté és a közvélemény által elfogadottá, és innen ered maga a kaptárkő elnevezés is, több körülmény kételkedésre ad okot.
Egyes fülkék tájolása éghajlatilag nem jó, mások túl közel vannak a talajszinthez, esetenként sötétek, hűvösek, néhol teljesen megközelíthetetlenek, ilyen környezetben pedig a méhek nem tudtak volna áttelelni. Néhány 11. századbeli írásos emlék említést tesz erdei méhészekről, méhvadászokról, sziklaméhészetről azonban egyikben sem esik szó.
Vannak ezért, akik szerint a kaptárkövek más funkciót szolgáltak, lehettek akár síremlékek is, melyek mélyedéseiben egy Szent István idejéből való pogánylázadás áldozatainak hamvait helyezték el.
A legújabb kutatások azonban azt állítják, hogy a kaptárkövek kultikus helyek voltak, ahol a honfoglalás kori magyarok rituálékat rendeztek, áldozatokat mutattak be, és a vakablakokban bálványokat tartottak. Erre utalhat elnevezésük is: Ördögtorony, Nagybábaszék, Királyszéke, Kőasszony. A régészek egyes fülkékben áldozati tárgyakat is találtak.
Létezik egy szomolyai monda is, mely szerint a kaptárkövek eredete a török világba nyúlik vissza. Eszerint a törökök üldözte magyar katonák kardjaikkal üregeket vájtak a sziklákba, mintegy erődként az ellenséggel szemben, aki ezt látván megijedt, és menekülőre fogta. Egy kevésbé ismert elmélet szerint a kaptárköveket kelta népek használták temetkezési helyként - halottaik hamvait helyezték el bennük.
Fedezd fel te is a kaptárköveket!
A titokzatos kőtornyok a bükkaljai területen kápráztatják el a kirándulókat. Kács, Tibolddaróc, Cserépváralja, Bogács, Szomolya, Noszvaj, Eger, Egerszalók, Demjén, Egerbakta és Sirok határában ma 72 kaptárkő ismert mintegy 473 fülkével. Legtöbbjük Cserépváralja és Szomolya közelében található.
Azonban nem csak a Bükkben találkozhatsz a rejtélyes képződményekkel. Előfordulnak fülkék a Pilisben és a Budai-hegységben is. A legnagyobb kaptárkő, a Mangó-tető Cserépváralja határában található. Dél felől nézve szabályos kúp alakot képez, 12-13 méter magas, és mintegy 25 fülke ékesíti. Szomolya közelében, a településtől nyugatra emelkedik a Vén-hegy, melynek lejtőjén nyolc nagyobb méretű kaptárkövet is láthatsz.
A vonulat felső részét Kaptárkő-tetőnek, a legmagasabb kúpot pedig Király-széknek nevezik. A kőtornyok természetvédelmi területen találhatóak, ám szabadon lehet őket látogatni. Fontos viszont, hogy a riolit porhanyósságára való tekintettel nagyon figyelj épségükre, őrizd meg rejtélyes szépségüket a következő generációk számára is.
fotó - Forrás: www.orszagalbum.hu, Tücskös
forrás: femina.hu
Megjegyzés küldése