Eger már a kőkorszak óta lakott terület, s neve egyes elképzelések szerint az ott máig megtalálható égerfa erdőkből ered.
Hamar egyházi központtá vált. Szent István tíz püspökséget szervezett, melyek egyikének székesegyháza a Várhegyen található volt. Majd a városban felépült a nagy történelmi jelentségű Egri vár, mely nem csak a törökökkel harcoló védők hősi győzelméhez köthető, hanem az Egri Bikavér mondájához is. De erről később ejtünk szót.
Egri nők – Székely Bertalan festménye 1867 A fotó a Szépművészeti
Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria szerzői jogi védelme alatt áll.
A város egy azon öt magyar település közül, melyekről krátert neveztek el a Marson. Valamint a “3103 Eger” pedig egy aszteroidának a neve, amit Lovas Miklós csillagász pillantott meg 1982-ben.
A Bikavér páratlansága miatt a Hungarikumaink tekintélyes sorát gyarapítja.
Egri vár
A várhegyi Szent János székesegyház már az építésekor erődítésekkel volt biztosítva. A díszes épület a tatárjárás során megsemmisült, melynek újjáépítésére IV. Béla király adományozott. Majd megépült a máig megtalálható gótikus palota, és további falakat, tornyokat, és szentélyt kapott. Nagylucsei Orbán, Bakócz Tamás, és Estei Hyppolit püspökök emelték a szentélyt a székesegyház számára. Eger várának Hyppolit kaputornyát napjainkig a névadója festett címere díszíti. 1542-ben Varkoch Tamás lebontotta a szentélyt, és helyére bástyát emeltetett. Majd az 1549. évben Dobó István lett a várkapitány. Célja az erődítmény megerősítése volt, valamint a létszám, és a hadászati eszközök bővítése.
Egri Vár, forrás: https://megerivagynem.blog.hu/2018/05/23/egri_var_megeri
Az 1552-es török ostrom során a 2.000 fős várvédők – melyek között a férfiak mellett asszonyok is harcoltak – a feltételezések szerint 40.000 fős oszmán sereggel szemben tartották meg a várat.
Egy legenda szerint Dobó a legnagyobb harcok közepette az asszonyoknak megparancsolta, hogy a várat védő férfiaknak hozzanak vörös bort. A bor megfestette szakállukat, páncéljukat, és a támadó törökök között az a hír terjedt el, hogy a magyarok a bikák vérét isszák, és ettől ember feletti bátorságuk és erejük van. Ettől az oszmán had feladta a harcot, és elmenekült…
Nem sokáig tartottak a nyugodt évek. A helyreállító munkálatok még nem fejeződtek be, mikor a török csapatok újra megjelentek. Nyáry Lőrinc Eger várát 7000 fős sereggel védte, de több hetes kemény küzdelem után az erőd feladására kényszerültek.
S tény, ami tény; azóta is szívesen fogyasztjuk a fenti borfajtát, a vár pedig csak magyar kézen van.
Dobó István Vármúzeum
Egri Vár, Gótikus palota, forrás: https://eger.kornyeke.hu/egri-var-dobo-istvan-varmuzeum
Páduai Szent Antal-templom, avagy Minorita templom
Minorita templom, Dobó tér, forrás: https://szallas.hu/programok/minorita-templom-eger-p4578
A XIII. században ferences szerzetesek kolostort, és templomot emeltek. A török 1592-es győzelméig zavartalanul élhettek. Viszont innentől a templom mecsetté volt alakítva, melynek a visszaalakításáig az 1687 december 18-ai török kiűzéséig kellett várni. Ám az Eger patak mentén álló templom 1712-ben összeomlott. Majd az emberek újra felépítették, és Páduai Szent Antal tiszteletére szentelték fel. Majd ez is használhatatlan állapotú lett.
Egy megfelelőbb helyen az újbóli felemelését 1758-ban kezdték el. Belső pompáját Raindl Márton Szent Antal festett legendái, és a szent kőből faragott szobra emeli.
Bazilika
Egri bazilika kupola felirata: "És az Isten majd letöröl szemünkről minden könnyet, és halál nem lészen többé, sem gyász, sem jajkiáltás"
Eger bazilika
Egri Bazilika, Fotó: turizmus.com / Mentusz Károly
Az 1552-es ostrom után a kanonok testülete kiszorult a várból, és Szent Mihály templomába kényszerült. A lakosság növekedése révén bővítésre kényszerült a székesegyház, melyet 1727-re fejeztek be. Száz évvel később Pyrker László Jánost nevezték ki egri érseknek, kinek dédelgetett álma volt egy a városhoz méltó székesegyház építése. A megtiszteltetést Hild Józsefet érte, hogy felépítheti a bazilikát. Az új székesegyházat 1837 május 6-án szentelték fel.
Végvári vitézek szoborcsoport
.jpg)
Eger Végvári vitézek szoborcsoport (Forrás: http://www.szoborlap.hu)
A Végvári vitézek szoborcsoportot Kisfaludi Strobl Zsigmond készítette, mely 1967 óta Eger belvárosában a Dobó téren ad betekintést a törökökkel folytatott harcokba. 2015-ben a felújított művet új helyére a Végvári vitézek terére költöztették.
Eger, 2016. szeptember 13. Végvári harcok - Törökverő című szoborkompozíció új helyen a Végvári vitézek terén. A magyar vitézek és egy török lovas küzdelmét megformázó szoborcsoport Egerben a Dobó térről került áthelyezésre. A városi jelképpé lett alkotást Kisfaludi Strobl Zsigmond készítette egy korábbi kisplasztikája alapján. MTVA/Bizományosi: Faludi ImreA köznyelvben Végvári vitézek nevet viselő köztéri szobor 1968-ban került felállításra az egri Dobó téren. A mozgalmas, energikus, sokoldalas kompozíció hazánk egyik legszebb köztéri szobra.
Érdekesség, hogy az eredeti helyén a vitézek társaságának színvonalát a Strobl Alajos által készített Dobó István szobor emelte. A kapcsolat pusztán névrokonság. Strobel Zsigmond a Strobl iránti tisztelete jeléül változtatta meg vezetéknevét.
Dobó István szobor
Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye 1901-ben jelent meg könyv formában, és tette ezzel igazán ismertté Dobó István várkapitányt. Mivel méltó emlékül nem állt még szobor Egerben a hős kapitányról gyűjtést szerveztek hozzá, melyet az író is felkarolt, és minden magyarhoz intézte sorait Gárdonyi Géza:
“1902-ben lesz háromszázötven esztendeje, hogy e három kapu körül egy hónapig nem száradt föl a föld az emberi vértől. Európa leghatalmasabb császárának két hada és minden ágyúja egyesült e kapuk alatt. Magyarország már eltiporva hevert, még csak ez a kis vár volt benne az élet, mint a haldokló mellében a szívnek mindinkább maradozó mozgása. Ha ez a vár is leomlik, a magyar nemzetet beírhatja a történelem a holt nemzetek közé, s ma már a Tisza és a Duna országában nem a magyar arat, templomainkból idegen ének száll az égbe, és Szent István koronája nem egyéb, mint numerussal ellátott múzeumi ritkaság.” Gárdonyi Géza – Az egri hősök szobra. Egri Hiradó 1901. október 19.
A szobrot Strobl Alajos készítette el, és 1907. augusztus 18-án fél 11-kor leplezték le Ferenc József osztrák császár és magyar király születésnapján. A szoborcsoport fő alakja maga Dobó István, aki kivont karddal buzdít a küzdelemre, jobbján várvédő vitéz, balján pedig egy egri nő, aki kosárból követ dob az ellenségre.
Eger Dobó István szobor, forrás: https://egerhirek.hu/2014/07/25/ujra-regi-helyen-a-dobo-szobor/kozelet/egerhirek
A Lenkey János örökség
Lenkey János vértanú tábornok szülőháza, forrás: Fotó: egriugyek.hu
A Lenkey János mellszobor
Eger - Lenkey udvar: Lenkey János mellszobor, fotó: Vozáry Róbert
Itt lakott Knézich Károly! A Knézich Károly emléktábla
Eger - Knézich Károly emléktábla, forrás: http://beszeloutcanevek.ektf.hu/utcanevek/k/knezich_karoly_utca
Az emléktábla és az aradi vértanúról, Knézich Károlyról elnevezett utca annak a pár évnek az emlékét őrzi, amit a későbbi tábornok ebben az utcában élt. Káptalanok utca, Széles utca, Mecset utca és végül 1899. október 6-tól Knézich Károly nevét viseli a közterület. 1844. Június 3-án feleségül vette az egri Kapitány Katalint, és 1846-tól 1848 júliusáig szolgálatát is itt teljesítette Knézich.
Ez alatt az idő alatt az utca egyik házában éltek. Az épület 1899-től egy emléktáblát is viselt, azonban a kórház bővülése miatt 1975-ben az épületet lebontották, és a tábla egyedül jelzi az egykori lakót.
A ház 1775-1792 között Bosnyák Imréné tulajdona volt, lakója Lédig Ferenc kőfaragó. 1805 körül Szilágyi István megyei levéltáros, 1811-14 között nemes Benkő Ignác orvos volt a ház tulajdonosa. 1815 körül a házat bővítették. 1844-től Knézich is itt lakott.
Knézich Károly honvédtábornok 1844. június 3-án feleségül vette Kapitány Mihály egri városi szenátor lányát. 1846-1848 júliusa között Egerben szolgált, s e házban lakott. Ebben a házban volt egyébként a 18. század harmadik negyedében a rácok iskolája, akiknek nagy pártfogója volt a ház tulajdonosa, Szerháti Rózsa Pál gazdag, rác kereskedő.
bővebben itt olvashatsz:
Címlapfotó: Busák Attila
Az összeállítás eredeti helye, forrás:
Megjegyzés küldése