A karthauzi szerzetesek fürdőházakat építettek a városban fellelhető termálforrások felé, ahol a fakádban való fürdés mellett a gőzfürdő is igen kedvelt volt.
Az egri termálfürdő
Az egri termálfürdőt a 16. században a törökfürdő mellé építették. Ezen a vidéken ez az egyetlen olyan magyarországi gyógyfürdő, amely a város szívében helyezkedik el. Az egész Európában ismert egri termálfürdő 5 hektárnyi területen terül el. A vidéken található hét medencét a környéken felszínre törő termálforrások táplálják. Már a törökök is felfedezték az itteni vizek kedvező hatását.
Az oszmán uralom idején az "ilidzsa" és a "kaplidzsa" is (a termálfürdő két török változata) nagy sikernek örvendett, ahol nemcsak a test, hanem a lélek is felfrissülhetett. A törökök kivonulása után a 19. század közepén ismét divatba jött Egerben a gyógykúra.
Az egri termálfürdő
Az egri termálfürdőt a 16. században a törökfürdő mellé építették. Ezen a vidéken ez az egyetlen olyan magyarországi gyógyfürdő, amely a város szívében helyezkedik el. Az egész Európában ismert egri termálfürdő 5 hektárnyi területen terül el. A vidéken található hét medencét a környéken felszínre törő termálforrások táplálják. Már a törökök is felfedezték az itteni vizek kedvező hatását.
A fürdő medencéiben enyhén radioaktív, 28 fokos víz található, melynek forrásai a fürdő környékéről, az ottani területről ered. A másik kéntartalmú, kalcium-hidrogén-karbonátot tartalmazó 47 fokos gyógyvizet Eger külterületéről vezetik csöveken keresztül a fürdőbe. Mindkét gyógyvíz elsősorban a reumás betegségek kezelésében játszik fontos szerepet. Egyedülálló a nagy medence vízellátása: egy természetes kavicsrétegen keresztül tör felszínre a radont tartalmazó termálforrás, amit hideg víz hozzáadásával 28 fokra hűtenek. A medence fokozatosan mélyül, tehát kitűnően alkalmas úszásra és vízi játékokra.
Eger különlegessége a masszázsfürdő, ahol egyedi élményben lehet részük azoknak, akik a vízesésből kiömlő víz gyógyító hatását szeretnék kipróbálni.
A fürdő kivételes klímájának köszönheti sajátos növényvilágát. Említésre méltóak a gyönyörű szép mediterrán növények és fakülönlegességek, a trópusi vízinövények, a több százéves platánfák, mamutfenyők és ciprusfák. A vendégek - amíg a vízben gyógyulnak, kipihenik magukat - megcsodálhatják a gránátalmát, a virginiai mocsári ciprust valamint a magnóliát.
A fürdő látványos fejlesztése a '90-es évek közepén kezdődött el. 1997-ben adták át a kifeszített víztükrös úszómedencét, ami mindenekelőtt a vízi sportok kedvelőinek vágyait elégíti ki.
Az ötödik medencénél kezdődő és egészen az úszómedencéig tartó 50 méteres területet elsősorban a fiatalok és az élményekre vágyakozók igényei szerint alakították ki.
2002-ben vehették birtokukba a gyerekek a "vízi várat", ami vízi kapuval, vízeséssel, pezsgőfürdővel és csobogóval is el van látva. A medence kiépítése során a kisgyermekekre is figyelmet fordítottak. A szülők szemmel tarthatják a kis csöppségeket és a sekély vízben együtt élvezhetik a fürdőzés örömeit.
A felnőttek egy fedett és nyitott élménymedencében élvezhetik a víz által nyújtott 14 féle szórakozási és felfrissülési lehetőséget. Az építés során különös figyelmet fordítottak a 400 személynek helyet adó öltözőépület kialakítására és kényelmére, valamint az Érsekkert (a város "tüdeje") felőli bejáratot is megnyitották.
A fürdő szépségét erősíti a díszített medence, amelynek közepén egy ismeretlen alkotó távol-keleti szépséget idéző szökőkútja található, ami körül egész évben virágzó trópusi vízinövények díszelegnek. Hogy az időjárás változatosságának is ellenálljon, 2005-ben a negyedik gyógymedencét részben befedték.
A fürdő nyáron a kultúrának is teret enged. Az állandó sport- és szabadidős programok mellett a vendégek szórakoztatására több fesztivált is szerveznek. A régi ún. kerti ház ad helyet a szaunával, szoláriummal és pezsgőfürdővel is ellátott új Wellness központnak.
Az egri törökfürdő
A fürdőt 1610-1617 között építették az Egert ostromló törökök. Az épület központi része a 17. századból származik és Arnaut pasa meleg vizű fürdőjeként, "ilidzsá"-jaként szolgált. Az újbóli felújítások meghagyták a fürdő török jellegét, mint például a nyolcszögletű medence, ami felett egy aranykupola található, a nyeregív formájú szürkészöld kerámia falburkolat, az oldalról bejövő, a kerek üvegeken megtörő fény hamisítatlan "ilidzsa"-hatást varázsol az épületben.
A törökfürdő vize átlagos hőmérsékletű, 31-32 fokos, így azok is igénybe vehetik, akik magas vérnyomással vagy keringési betegséggel küszködnek.
A központi medencén kívül található még két hasonló összeállítású medence, két 35 fokos medence valamint egy súlyfürdő is, ami az orvosi kezelésre szorulóknak áll rendelkezésére. Orvosi felügyelet mellett masszázskezelést, vízsugármasszázst és iszappakolást végeznek, Hévízről hozott iszappal.
A fürdőben végzett kezelések: Ízületek gyulladásos elváltozásai, gerincoszlopi fájdalmak, szövetkopás általi elváltozások valamint az anyagcsere-betegségek szövetre és csontra kifejtett hatásai esetében ajánlottak.
A fürdő hatékonyságát vízének egyedülálló összetételének köszönheti. Vizsgálatok igazolták, hogy fürdőzés közben növekszik a szervezet endorfin termelése, aminek ezért kitűnő fájdalomcsillapító hatása van. A langyos víz a forrással felszínre törő gázok hatása miatt állandóan csobog, és álmosítólag hat. Az épület szürkészöld falairól és a kupoláról visszaverődő aranyszínű fény nyugtató hatással van a betegekre. Hétköznap a betegek, hétvégén pedig a turisták vehetik igénybe a gyógyfürdőt.
Szent József gyógypark
A törökfürdő előtti területen alakították ki a Szent József gyógyparkot. Nevét az ott található Szent József ivókútról kapta. A kutat az azonos nevű forrás táplálja. Szomjoltó, frissítő vizét bárki megkóstolhatja. A téren egy szökőkút, egy mesterséges vízesés és a mosónő szobra látható, ami Oláh Szilveszter alkotása. A szobor a múltat jelképezi, amikor is az egri NŐK a feltörő forrásvizet ruhák mosására használták.
Bitskey Aladár uszoda
A Bitskey Aladár uszoda a "sport katedrálisa" megtisztelő jelzőt kapta. Az uszodát Makovecz Imre tervezte és 1998-2000 között épült. Bitskey Aladár kiemelkedő sportbéli eredményei és évtizedes úszásoktatásai elismeréséül az építtető, a város önkormányzata Bitskey Aladárról nevezte el az uszodát, aki egri származása mellett az úszó Európa bajnokság második helyezettje volt.
A híres építész, Makovecz Imre által tervezett uszoda egy gyönyörű, maradandó építmény, ami a belföldi eseményeken túl nemzetközi versenyek színvonalas megrendezésére is alkalmas.
Az uszodacsarnok alapterülete 5080 m2, magassága egy kilencemeletes házzal verseng. A kupola magassága 24,5 méteres. A nagy medence 8 darab 50 méteres pályával rendelkezik és 220 cm mély. Az úszásoktatás a város fiataljai számára egy kisebb medencében történik.
Az uszoda Wellness szolgáltatásai: szauna, pezsgőfürdő, masszázs.
A vízilabda Eger város sportéletében mindig is jelentős szerepet játszott. Sok év után Eger ismét nemzetközileg is elismert férfi vízilabdacsapattal rendelkezik.
Bárány uszoda
Az első szabad ég alatti uszoda 1856-ban készült, ennek a helyén épült meg 1925-ben a mai Bárány uszoda. Az uszoda ünnepélyes megnyitóján nemzetközi úszóversenyt is rendeztek. Jelenleg kizárólag az ifjú újoncok veszik igénybe.
Az Érsekkert, a város "tüdeje"
A park, egy korai francia minta alapján kialakított vadaskertből vált püspöki díszparkká. Eszterházy Károly püspöksége idején egy kőfal vette körül, és egy szép kovácsoltvas kapun keresztül lehetett belépni a kertbe. Szmrecsányi érsek ajándékozta el 1919-ben ezt a közel 12 hektáros területet.
Bárány uszoda
Az első szabad ég alatti uszoda 1856-ban készült, ennek a helyén épült meg 1925-ben a mai Bárány uszoda. Az uszoda ünnepélyes megnyitóján nemzetközi úszóversenyt is rendeztek. Jelenleg kizárólag az ifjú újoncok veszik igénybe.
Az Érsekkert, a város "tüdeje"
A park, egy korai francia minta alapján kialakított vadaskertből vált püspöki díszparkká. Eszterházy Károly püspöksége idején egy kőfal vette körül, és egy szép kovácsoltvas kapun keresztül lehetett belépni a kertbe. Szmrecsányi érsek ajándékozta el 1919-ben ezt a közel 12 hektáros területet.
Ma már mindenki kipihenheti magát a város "tüdejének" nevezett, gondosan ápolt kertben, a több száz éves platánfák árnyékában, valamint bárki megcsodálhatja a szökőkutat is.
A park délnyugati részén különböző sportlétesítmények, teniszpályák, egy stadion és a Kemény Ferenc körcsarnok kapott helyet.
Egerszalók: A gyógyforrás által létrejött mészdomb
Egertől 7 km-re északra helyezkedik el Egerszalók a Mátra- és a Bükk-hegység között. Összehasonlíthatatlan szépségű természeti képződményei, termálforrásai, méhkaptárkövei, riolittufa pincéi, barlangházai, horgász tava, erdeje és kulturális értékei rengeteg lehetőséget biztosítanak az aktív pihenésre.
Egerszalók: A gyógyforrás által létrejött mészdomb
Egertől 7 km-re északra helyezkedik el Egerszalók a Mátra- és a Bükk-hegység között. Összehasonlíthatatlan szépségű természeti képződményei, termálforrásai, méhkaptárkövei, riolittufa pincéi, barlangházai, horgász tava, erdeje és kulturális értékei rengeteg lehetőséget biztosítanak az aktív pihenésre.
Egerszalókon található egyik legfiatalabb gyógyfürdőnk, melyet a környék határán két gejzírként felszínre törő gyógyforrás 68°C-os vízzel látja el. Egyre többen látogatják fel a helyet, hogy részesedjenek a lezúduló víz felfrissítő hatásában.
A feltörő vizet érelmeszesedés, ízületi és reumás fájdalmak kezelésére, valamint balesetek utókezelésére, mozgásszervi betegségekre, műtétekkor használják. Ivókúra formájában túlsúly, epebetegségek és gyomorfájdalmak kezelésére alkalmas.
Az elfolyó gyógyvíz egy folyamatosan növekvő dombot hozott létre. Hasonló természeti képződménnyel Törökország ázsiai részén találkozhatunk, Pamukkale-ban. Így Eger és a kis török város egymásra talált, és partnervárosi szerződést írt alá egymással.
Egerszalók kincse a jövőben fogja igazi értékeit megmutatni. Az egyre növekvő hófehér mészdomb lábainál a környék legnagyobb befektetésével gyógyhotelek, fürdőkomplexumok valamint kellemes szabadidős tevékenységek helyéül szolgáló létesítmények épültek.
forrás: egerszallas.hu
Megjegyzés küldése