A Szépasszony-völgy
A völgy első elnevezése, amelyet megőriztek számunkra a levéltári források, gróf Koháry István emlékét idézi, aki a vár visszafoglalása során, 1687-ben hajdúival ezen a területen táborozott. Emlékét őrzi a Koháry-kút nevű forrás is.
A területet a 18. században is Koháry-völgy néven emlegették. A ma használatos Szépasszony-völgy elnevezés a 19. század derekán jelent meg, először 1843-ban említik így a források. A név eredetére több magyarázat is létezik.
Kálmány Lajos szegedi néprajzkutató és katolikus pap szerint a Szépasszony szakrális hagyományaink Boldogasszonyának „ellenese”. Ha a Boldogasszony áldás, a Szépasszony átok, az egyiket angyalok kísérik, a másikat boszorkányok. Kálmány tehát egy és ugyanazon személynek tartotta, „aki áldott és vert”. Bakó Ferenc néprajzkutató szerint a Szépasszony a magyar ősvallás egyik istenasszonya volt, Vénuszhoz hasonló alak, a szerelem istennője. Neki mutattak be áldozatot ezen a helyen. Más elképzelések szerint viszont természetfeletti lény volt, démon vagy lidérc.
Egy újabb keletű magyarázat szerint egy igen szép asszony árulta az egyik pincében a bort, innen az elnevezés. Más elképzelés szerint egy katonatiszt kikapós felesége lehetett a völgy nevét adó szép asszony.
Mindenesetre a levéltári adatok alapján nem állapítható meg egyértelműen sem a név eredete, sem az első pincék építésének ideje. A hagyomány az Öregsor pincéit a török időkbe, illetve a középkorba helyezi. Annyi bizonyos, hogy a levéltári anyag szerint az 1700-es évek közepe előtt nem volt egyetlen pince sem a völgyben. 1774-ben kezdték a völgy Öregsorának kialakítását, egy 1778-as felmérés 23, az 1781-es felmérés már 32 pincét vett lajstromba. A pinceépítést fokozta Barkóczy püspök gazdaságpolitikája, aminek következtében fellendült a bortermelés, kialakult a bor piaca, tehát szükség lett megfelelő tároló helyiségekre.
Szinte minden pince tartogat a látogató számára valamilyen meglepetést (s itt nem elsősorban a hordókban tárolt nedűre gondolunk, az is lehet az), hanem a faragványok, a borral vagy a borozással kapcsolatos szokások, anekdoták egész sorára, a pincék százados történelméhez kapcsolódó hagyományokra, legendákra.
Például az egyik borházban (I. 24. sz.) a hagyomány szerint istentiszteletet tartottak a katolikusok, amikor a reformáció évtizedeiben az egri várkapitány is a protestáns hitre tért és megtiltotta a katolikusoknak, hogy a városban található templomokban misézzenek. A borházban ma is látható faragványok a hagyományokat részben alátámasztják, de a faragványok keletkezésének idejét csak alapos kutatásokkal lehetne tisztázni.
Irgalmas nővérek kápolnája
Az egri „szürke nénék”, a Páli Szent Vincéről nevezett irgalmas nővérek szőlőjében 1903-ban építették a szép épületet. A nővérek a betegápolás mellett szőlőműveléssel és állattartással is foglalkoztak, így maguknak is megtermelhették a legfontosabb élelmiszereket. A nővéreknek a mai Villa Völgy helyén lévő épület volt az otthonuk a kápolna mögötti területen.
fotók a 60-70 es évekből, forrás: Szőllősi Gábor facebook
forrás: beszeloutcanevek.ektf.hu
Megjegyzés küldése