A vadregényes Bél-kő ormain - Bélkő tanösvény (Bélapátfalva)

Rendkívül érdekes útvonal, amely bemutatja a megcsonkított hegy gazdag természeti értékeit, a bányaművelés nyomait és a ciszterci apátság kultúrtörténeti emlékeit.

A csúcsról fantasztikus panorámában lehet részünk. Sajnos az útvonal nagy része aszfaltos. De ezt feledtette velünk a tényleg gazdag és sokszínű élővilág, ami meg is mutatta magát.

Az 5 km hosszú, 7 állomásra felfűzött tanösvény bejárásához, az ismertető táblák megtekintéséhez 2-3 óra szükséges. A tanösvény a Bél-kő környékének kultúrtörténetét, a hegy földtani felépítését, növénytársulásait és a sziklagyepek növény- és állatvilágát bemutató komplex-típusú tanösvény. A Bükk-fennsíkból félszigetszerűen kinyúló Bél-kő gerincén két növényföldrajzi körzet — a Délnyugati-Bükk és az Északi-Bükk — határa húzódik. Ennek megfelelően mindkét növényföldrajzi tartomány jellemző növényfajai megtalálhatók a mészkősziklán. A párnalávából felépülő Szász-bércen szilikát sziklagyep látható.

Kezdőpontunk az 1232-es alapítású Ciszterci apátsági-templom (parkoló) volt. A parkolónál megtaláltuk az első bemutató táblát, pár percbe beletelt, mire megtaláltuk az ösvényt is, mivel egy böhöm kocsi eltakarta. Majd kis tisztás mentén elértük a műutat, amelyen jobbra térve elindultunk. A sorompó után 500 méterre elértük a következő állomást, ami a Bélkő észak-nyugati oldalának flóráját és faunáját ismerteti, az állomás neve „Bükkerdő”.

fotó: Gyárfás Tamás

Továbbhaladva az úton egy rövidítéshez érünk (az út egy nagy kanyarját vágjuk itt le egy köves ösvényen), ahol a „János-hegy” nevű állomást találjuk.  Szép innen a kilátás a felettünk magasodó épen maradt sziklaoromra. Miután újfent kiértünk az útra, immár a Bélkő déli oldalán haladtunk fölfelé. Más itt a növényzet és a klíma is.

Egy nagy kanyarban érintettük a „vasbányaoldal” nevű állomást, majd a következő megálló a „palabánya” volt. Ez egy geológiai bemutatóhely pihenővel és hat álláshellyel. Következő megálló a „Szász-bérc” vulkanikus eredetű orma, érdekes párnaláva formákat és szép sziklarózsa foltokat találtunk. A továbbhaladó úton hatalmas kőtömböket értünk el, amik az autóforgalmat zárják el hatásosabban, mint a sorompók.

Alattunk terült el a hatalmas bányaudvar, a mélyben pedig Bélapátfalva. Döbbenetesek a méretek, hiszen a hegy tetején több futballpálya is elférne egymás mellett. Innen ugyanezen úton indultunk vissza, hogy fáradtan, de mégis sok élménnyel gazdagodva hazafelé vegyük az irányt.

Címlapfotó: Gyárfás Tamás

forrás: www.fireiris.wordpress.com