Manapság a fiatalok nem igazán tartják a húsvéthoz köthető régi népszokásokat, sőt sok esetben nem is ismerik. Első- sorban az ő figyelmükbe ajánlanám az alábbi ünnepi „kisokost”.
A farsangot követi, a húsvéti ünnepkört pedig megelőzi a negyvennapos böjti idő- szak. A nagyböjt (hamvazószerdától húsvétvasárnapig) bűnbánati időszakában Jézus Krisztus feltámadására készülnek a keresztények. A böjti időszakot a torkos csütörtök előzte meg, ami eredetileg a hamvazószerda előtti csütörtökre tehető, manapság azonban az utána következő napon tartják. A hagyomány szerint azért tartották, hogy a nagyböjt előtt a farsangról megmaradt ételek ne vesszenek kárba. Mára sok étterem, vendéglő csatlakozott, hogy az év ezen a napján féláron szolgálják fel az ételeket.
A nagyböjt utolsó hete a virágvasárnaptól nagyszombatig tartó nagyhét, ami a megtisztulás, a testi-lelki megújulás, és a természet újjászületésének időszaka. A nagyhét utolsó napjai a szentháromnap: a nagycsütörtök, a nagypéntek és a nagyszombat. A virágvasárnapot a barkaszentelés, a körmenet, illetve a kiszehordás jellemezte.
A szalmából készült kiszebábot általában menyecskének öltöztették, majd ének és zeneszó kíséretében meggyújtották, vagy vízre helyezték és elúsztatták. Ezzel egyrészt a rossz szokásoktól, félelmektől, bajoktól szabadultak, másrészt így köszöntötték a tavaszt és űzték el a telet. Nagycsütörtökön zajlott a keresztjárás, nagypénteken Jézus kereszthalálára emlékeztek és különböző tisztítási-tisztulási rituálékat tartottak, mint a ház körüli söprögetések. Nagyszombaton tüzet és tömjént szenteltek a hívek, illetve körmenettel emlékeztek Krisztus feltámadására.
A határkerülés nagyszombat estéjén, vagy húsvét vasárnap reggelén zajlott, ekkor a körmenet énekkel és zeneszóval járta a határt, hogy oltalmazzák földjeiket, elűzzék a gonoszt és megújítsák a határjeleket. A húsvétvasárnap jellegzetes szokásai közé tartozott a kakaslövés, az ételszentelés, illetve a zöldágjárás is, amikor ágakból ké- szült kapun kellett áthaladniuk a fiataloknak, miközben énekeltek (Bújj, bújj zöld ág…!) A húsvéthétfők elmaradhatatlan szokása a fiúk, férfiak locsolkodása. A víz a megtisztulással hozható kapcsolatba, jelképezheti a termékenységet, valamint utal a keresztelésre. A kezdeti leányfürdetések később vödörrel való locsolkodásokká, majd parfümös permetté szelídültek. Másnap, kedden a lányok locsolták a fiúkat
Egyes falukban locsolás helyett fűzfaveszszőből font korbáccsal „veregették” meg a lányokat. A locsolkodókat festett tojással várták és várják ma is, de míg korábban egy-egy vödrös locsolást ki lehetett váltani a tojással, manapság a verset követő locsolásért jár a tojás. A lányok régebben saját kezűleg díszített tojásokat ajándékoztak. A tojásokat természetes anyagokkal színezték, így hagymahéjjal, falevelekkel, de viaszt is használtak a dekoráláshoz. Mára inkább a csokoládétojások és -figurák lettek divatosak. A kézzel festett hímes tojásokat is inkább a tojásfára akasztják, amit főleg barkából állítanak össze, de díszítenek tojásokkal élőfát is.
A „tojást rakó nyulak” eredete: a húsvéti nyúl hagyománya német nyelvterületről származik, ahol is a földesuraknak kötelezően kellett beszolgáltatni a gyöngytyúkot és tojásait húsvétkor, más helyeken viszont nyulat ajándékoztak. A gyöngytyúk, vagyis a „Haselhuhn” rövidítése a „Hasl”, amely könnyen összekeverhető a nyúl német megfelelőjével a „Hase” szóval. Így kerülhetett a húsvéti nyúl a hagyományokba, amely állatot a termékenység szimbólumának is tartják.
A húsvéti ünnepkörhöz köthető még a komatálküldés, ami húsvéthétfőn és a húsvét utáni fehérvasárnapon vált szokássá a fiatalok körében. A komatálat mátkatálnak is nevezték és elsősorban a barátságot jelképezte.
VERES PETRA
forrás: egrimagazin.hu
A farsangot követi, a húsvéti ünnepkört pedig megelőzi a negyvennapos böjti idő- szak. A nagyböjt (hamvazószerdától húsvétvasárnapig) bűnbánati időszakában Jézus Krisztus feltámadására készülnek a keresztények. A böjti időszakot a torkos csütörtök előzte meg, ami eredetileg a hamvazószerda előtti csütörtökre tehető, manapság azonban az utána következő napon tartják. A hagyomány szerint azért tartották, hogy a nagyböjt előtt a farsangról megmaradt ételek ne vesszenek kárba. Mára sok étterem, vendéglő csatlakozott, hogy az év ezen a napján féláron szolgálják fel az ételeket.
A nagyböjt utolsó hete a virágvasárnaptól nagyszombatig tartó nagyhét, ami a megtisztulás, a testi-lelki megújulás, és a természet újjászületésének időszaka. A nagyhét utolsó napjai a szentháromnap: a nagycsütörtök, a nagypéntek és a nagyszombat. A virágvasárnapot a barkaszentelés, a körmenet, illetve a kiszehordás jellemezte.
A szalmából készült kiszebábot általában menyecskének öltöztették, majd ének és zeneszó kíséretében meggyújtották, vagy vízre helyezték és elúsztatták. Ezzel egyrészt a rossz szokásoktól, félelmektől, bajoktól szabadultak, másrészt így köszöntötték a tavaszt és űzték el a telet. Nagycsütörtökön zajlott a keresztjárás, nagypénteken Jézus kereszthalálára emlékeztek és különböző tisztítási-tisztulási rituálékat tartottak, mint a ház körüli söprögetések. Nagyszombaton tüzet és tömjént szenteltek a hívek, illetve körmenettel emlékeztek Krisztus feltámadására.
A határkerülés nagyszombat estéjén, vagy húsvét vasárnap reggelén zajlott, ekkor a körmenet énekkel és zeneszóval járta a határt, hogy oltalmazzák földjeiket, elűzzék a gonoszt és megújítsák a határjeleket. A húsvétvasárnap jellegzetes szokásai közé tartozott a kakaslövés, az ételszentelés, illetve a zöldágjárás is, amikor ágakból ké- szült kapun kellett áthaladniuk a fiataloknak, miközben énekeltek (Bújj, bújj zöld ág…!) A húsvéthétfők elmaradhatatlan szokása a fiúk, férfiak locsolkodása. A víz a megtisztulással hozható kapcsolatba, jelképezheti a termékenységet, valamint utal a keresztelésre. A kezdeti leányfürdetések később vödörrel való locsolkodásokká, majd parfümös permetté szelídültek. Másnap, kedden a lányok locsolták a fiúkat
 |
A húsvéti locsolkodás sem maradhat el, ILLUSZTRÁCIÓ: KM |
Egyes falukban locsolás helyett fűzfaveszszőből font korbáccsal „veregették” meg a lányokat. A locsolkodókat festett tojással várták és várják ma is, de míg korábban egy-egy vödrös locsolást ki lehetett váltani a tojással, manapság a verset követő locsolásért jár a tojás. A lányok régebben saját kezűleg díszített tojásokat ajándékoztak. A tojásokat természetes anyagokkal színezték, így hagymahéjjal, falevelekkel, de viaszt is használtak a dekoráláshoz. Mára inkább a csokoládétojások és -figurák lettek divatosak. A kézzel festett hímes tojásokat is inkább a tojásfára akasztják, amit főleg barkából állítanak össze, de díszítenek tojásokkal élőfát is.
A „tojást rakó nyulak” eredete: a húsvéti nyúl hagyománya német nyelvterületről származik, ahol is a földesuraknak kötelezően kellett beszolgáltatni a gyöngytyúkot és tojásait húsvétkor, más helyeken viszont nyulat ajándékoztak. A gyöngytyúk, vagyis a „Haselhuhn” rövidítése a „Hasl”, amely könnyen összekeverhető a nyúl német megfelelőjével a „Hase” szóval. Így kerülhetett a húsvéti nyúl a hagyományokba, amely állatot a termékenység szimbólumának is tartják.
A húsvéti ünnepkörhöz köthető még a komatálküldés, ami húsvéthétfőn és a húsvét utáni fehérvasárnapon vált szokássá a fiatalok körében. A komatálat mátkatálnak is nevezték és elsősorban a barátságot jelképezte.
VERES PETRA
forrás: egrimagazin.hu
Szerkesztői nyilatkozat
A „Minden, ami Eger” oldalán megjelenő tartalmak elsődleges célja a tájékoztatás, valamint Eger és térsége eseményeinek, értékeinek, történetének és közéletének bemutatása. Törekszünk arra, hogy írásainkban a rendelkezésünkre álló információkat pontosan, tényszerűen és lehetőség szerint több forrás alapján közvetítsük.
Közéleti vagy politikai témák feldolgozásakor célunk a tárgyilagos tájékoztatás és a releváns nézőpontok bemutatása. Az ilyen témájú cikkek közlése önmagában nem jelenti valamely politikai párt, szervezet, jelölt vagy közéleti szereplő támogatását.
A cikkekben szereplő információk a közzétételkor rendelkezésre álló adatokon és megjelölt forrásokon alapulnak. Amennyiben új, hiteles információ válik ismertté, a tartalmakat szükség szerint pontosíthatjuk vagy frissíthetjük.
Az oldalon megjelenő tartalmak általános tájékoztatásul szolgálnak, és nem minősülnek jogi, pénzügyi, egészségügyi vagy más személyre szabott szakmai tanácsadásnak.