185 éve, 1837. május 6–7-én szentelték fel az egri bazilikát. Löffler Erzsébet történész, muzeológussal beszélgettünk az épület történetéről, jelentőségéről és érdekességekről.
Az egri egyházmegyét 1004-ben alapította Szent István király, ezt követően kezdték el építeni a vár területén a székesegyházat, ám a reformáció, valamint a törökök egri megjelenése következtében ez az épület csaknem teljesen elpusztult.
A székesegyház pusztulása után az egyházmegyének új templomra volt szüksége, a bazilika mai területén álló Szent Mihály plébániatemplom lett a központ, amely 1580-ban kapta meg a székesegyházi címet – számolt be az előzményekről Löffler Erzsébet. Hozzátette, ezt követően még több mint kétszázötven évnek kellett eltelnie, hogy elkezdődjön a bazilika építése.
A mostani székesegyház első terveit Eszterházy Károly püspök készíttette el, ám azok megvalósítása már Pyrker János László érsekre hárult, aki Hild Józsefet kérte fel a katedrális megtervezésére. A főszékesegyház építése hat évig tartott, 1831 és 1837 között zajlottak a munkálatok.
A kor kiemelkedő művészei vettek részt a díszítésben, ami az épület elkészültét követően még több mint száz évig tartott, hiszen a freskók és szobrok kialakítása óriási összegeket emésztettek fel. A művészek közül kiemelkedik Marco Casagrande olasz szobrász, neki köszönhetjük a homlokzati Hit, Remény, Szeretet szobrot, s a szentély relifjeit is – részletezte a történész.
A bazilika belső terének kialakítása a mai napig is tart, minden érsek fejlesztett valamit az idők folyamán.
Megjegyzés küldése