Király Júlia, a Dobó István Vármúzeum munkatársának, a Gárdonyi Géza-hagyaték kezelőjének bevezetője
"A ház semmit sem ér, de a fekvése megfizethetetlen!"
Az író 1896. október 10-én írta ezeket a gondolatokat édesanyjának Egerben tett látogatása után. Édesanyja úgy gondolta, ha fiának kedves a hely, eladja szőlősgyöröki házát, s annak az árából megvehetik az egri ingatlant, és átköltözhetnek a hősi városba. A 750 forintos vételár fejében hosszú huzavona után 1897 februárjában sikerült nyélbe ütni az üzletet, megtörtént a vásárlás. (A szőlészgazda tulajdonostól Gárdonyiék megtudták, hogy jelentős adósság terheli a házat. A vételár tulajdonképpen ezt az adósságot rendezte.) A ház elég roskatag állapotban volt, az író édesanyja azért panaszkodott, hogy sok partot kell majd megmásznia, de a panoráma, az egri vár közelsége megfogta Gárdonyi lelkét. A család az édesanya irányításával hozzá is látott a ház felújításához. Az első köveket a család egy-egy tagja helyezte el, közé téve néhány papírpénzt is. A hagyomány szerint így biztosították azt, hogy a házra a későbbiekben is bőséges áldás hulljon. Falát körben magasabbra építették, új fazsindelyes tetőt készítettek. Járda készült, s kikerülhetett az édesanya kedves padja is. Hársfákat is telepítettek a ház köré.
Néhány hónap után azonban tarthatatlanná váltak az állapotok. Sajnos nem fértek el, s az író által oly áhított csendet, nyugalmat nem találhatta ilyen körülmények között. Kapóra jött, hogy a szomszédos szőlő eladó lett. Megvásárolták és új lakást építettek a családnak. Fokozatosan üvegverandás, nagy konyhás, ebédlős, kétszobás ház állt a tervezett istálló helyén. Az író tehát egyedül rendezkedhetett be a kisebb házban. Megcserélte szobáit, s a város felé néző, zajosabb szoba lett a háló, a hátsó szoba pedig a dolgozószoba, ahol tízezer kötetes könyvtárának is bőven volt hely. Hamarosan megépülhetett az íróasztal feletti üvegablak is. Azonban a város felszűrődő zaját és a ház előtti események hangjait nem tudta teljesen kirekeszteni. Kérelemmel fordult Eger városához, hogy megvásárolhassa a ház előtti területet. Hosszas huzavona után ajándékba kapta a kérdéses részt. Éppen Törökországban tartózkodott, amikor meglepte őt a jó hír. Ezért késve jelenhetett meg az író köszönő levele az Egri Híradóban. Gárdonyi ebben áldotta "azt a szívdobbanást, amely megállította a várromok felett és itt tétette le vele végleg a vándorbotot".
A bővítéseknek ezzel még nem volt vége. Megvásárolt a háza feletti területből három hold szőlőt, több mint száz négyszögölt a Mártonffy rétből, majd – már 1907-ben, annak örömére, hogy kimondták Csányi Molnár Máriával megkötött házasságának felbontását – övé lett az Eger határában lévő Savós nevű harmincholdas birtok is. Itt volt domb, völgy, rét, fenyves, nyaraló és gyümölcsös is. Régi álma, a Gárdonyi kúria bontakozhatott így ki. A Mártonffytól vásárolt földön botanikus kertet telepített. Európai útjairól, többek között Törökországból, Olaszországból, Franciaországból hozott növényeket honosított meg. Hatalmas fenyők, tuják és egyéb dísznövények között sétálhatott esténként, virágait, cserjéit saját maga ápolta.
Házának környezete hamarosan megszépült, mindig ezrével virágoztak a növények, madarak csicseregtek, csend és békesség ülte meg otthonát. Falut teremtett magának a városban. A lakóházához közelebb eső kert volt a virágos kert, mélyebben feküdt a gyümölcsös és az úgynevezett sétakert. A két rész között szintkülönbség volt, ezen a helyen kőfalat épített. A bokrok között és az utak mentén szobrok álltak. A ház körülbelül húsz méter hosszú lehetett, teljes hosszán tornác állt. Ha esett az eső, az író itt pipázgatott, sétálgatott.
Gárdonyi számos természettudománnyal foglalkozó könyvet olvasott, kertészeti folyóiratokra fizetett elő. Növényeiről, a kertjében élő madarakról, rovarokról, bogarakról titkosírással könyvet vezetett, melynek a Természet kalendáriuma címet adta. A félvászonba és zöldes színű márványmintázatú papírba kötött könyv vonalazatlan fehér lapjaira hátulról előre haladva írta Gárdonyi rövid feljegyzéseit. Gondosan kialakított kertje egy amatőr botanikus törekvéseit tükrözte. A Természet kalendáriuma azonban sejteti azt is, hogy Gárdonyi gondos írói munkája részének tekintette a természet tanulmányozását. Számára minden növény, madár, apró bogár, az évszakok színei, jelenségei egy-egy újabb mű, üzenet kiindulópontjai, ihletői lettek. Noha a kalendárium „csak" naplószerű jegyzeteket tartalmaz, a sokszor gondos, költői megfogalmazások már a kialakuló, formálódó bölcsességeket sejtetik. Azokat, amelyek egy-egy regényben, novellában pontosan megfogalmazódnak majd, számos esetben metaforaként, allegóriaként válnak költői, írói eszközzé.
Amikor a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották, Eger város közgyűlése úgy határozott, hogy a Takács utca nevét Gárdonyi Gézára módosítják. Így köszönte meg az író a városnak ezt az elismerést: "Életemben ide nyújtották nekem azokat a rózsákat, amelyeket csak halotti szemfödelemre várhattam volna, ez a nagy és nemes adomány megerősít engem lankadó munkabírásomban és szent fogadalmakra kötelez. Munkálkodok tovább az Istentől nekem osztott szerszámmal – holtomig – a nemzet művelődéséért és Egerért."
Az újkori történet
Az arkt csapata 2013-ban kereste meg Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatát, hogy biztosítson számára egy olyan helyet, amelyben már senki nem lát potenciált, és az iroda vállalja, hogy társadalmi, építőipari, intézményi összefogást szervezve felújítja, visszakapcsolja az épületet a városi véráramba, majd 15 éven keresztül tartalommal tölti meg, valamint üzemelteti. Az önkormányzatnak sajnos - vagy szerencsére - több ilyen ingatlana is parlagon hevert, ezek közül az egyik a Gárdonyi-kertben üresen álló régi ún. GAMESZ ház volt. A kertbe lépve, amely 7-8 éve már elvadult, kezeletlen állapotban aludta Csipkerózsika álmát, rögtön tudtuk, hogy ezt a helyszínt kerestük. Az épület nem képviselt értéket, de pillanatok alatt összeállt bennünk a lehetséges funkció variánsai, viszont a kert a maga vad valóságában is már mutatta, hogy alig várja, hogy közösségi élettel teljen meg.
Címlapfotó: epiteszforum.hu
Fábián Gábor DLA, Fajcsák Dénes
bővebben az összeállítás, forrás eredeti helyén olvashatsz:
Megjegyzés küldése