Az arborétumok és botanikus kertek népszerűsége folyamatosan nő, éves látogatószámuk Magyarországon megközelíti a hárommillió főt
Erdőtelek az Alföld peremén található, Heves megye hevesi járásában, önálló önkormányzatú község. Az 1500-as években a török pusztítás folytán néptelen. Erdőtelek pusztának birtokosa 1600-ban Ménkereki Lápi Gáspár. 1691-ben eladják a birtokot Butler Jánosnak, az egri vár kapitányának, aki 1701-ben örökbefogadja unokaöccsét.
1792-ben az unoka, Butler János, Párdány grófja veszi át a birtokot. Ő is utód nélkül marad, így az örökösök elkótyavetyélik a kastélyt és az 526 kat. hold földet.
Így vásárolta meg 1890-ben dr. Kovács József* (Tengelic, 1832. II. 11. – Erdőtelek, 1897. VIII. 6.) egyetemi tanár. Az ő nevelt fia, dr. Kovács József** (Budapest, 1871. – Erdőtelek, 1945.) alakította át 1895-től a kastély kertet, és létesített a kastélyparkból gazdag élőfa-gyűjteményt.
– hangzott el az Európai Botanikus Kertek Kongresszusának nyitórendezvényén hétfőn, Budapesten.
A botanikus kertek turisztikai attrakcióként is jelentős tényezővé váltak, népszerűségük pedig világszinten is egyre növekszik – hangsúlyozta a kilencedik alkalommal megrendezett kongresszus sajtótájékoztatóján Vince Zsigmond, a Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetségének (MABOSZ) elnöke, a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert vezetője.
Hozzátette: Európában 800 botanikus kert működik, Magyarországon pedig mintegy félszáz tagja van a MABOSZ-nak, az esemény házigazdájának. A kongresszuson idén 28 országból több mint 170 szakember vesz részt szerte Európából és a tengeren túlról is.
Orlóci László, az ELTE Füvészkert igazgatója azt hangsúlyozta az eseményen, hogy az arborétumok tevékenységi köre napjainkban túlmutat a klasszikus botanikus kerti feladatokon: a tudományos munkán, a veszélyeztett fajok védelmén, az oktatási-környezeti nevelési feladatokon és a közönségprogramok lebonyolításán túl a kor kihívásaival is foglalkozniuk kell.
Kevesen tudják, de a botanikus kertek egyfajta szabadföldi laboratóriumként is működnek, ahol jól lekövethető az, hogy mely növényeknek van jövője és melyek azok, amelyek egyre inkább veszélyeztetett helyzetbe kerülnek például a klímaváltozás miatt – magyarázta a szakember.
Paul Smith, a Botanic Gardens Conservation International főtitkára arról beszélt, hogy az emberek általában csak „szép helyként” tekintenek a botanikus kertekre, pedig gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi szempontból is jelentős szerepet töltenek be. Az összes ismert növényfaj 30 százaléka megtalálható ezekben a kertekben.
Vince Zsigmond beszámolt arról, hogy a Magyar Posta az esemény alkalmából bélyeget bocsát ki a rendezvény első napján, május 16-án, az újonnan induló, arborétumokat és botanikus kerteket ábrázoló bélyegsorozat első négy bélyegével együtt.
Erdőtelek az Alföld peremén található, Heves megye hevesi járásában, önálló önkormányzatú község. Az 1500-as években a török pusztítás folytán néptelen. Erdőtelek pusztának birtokosa 1600-ban Ménkereki Lápi Gáspár. 1691-ben eladják a birtokot Butler Jánosnak, az egri vár kapitányának, aki 1701-ben örökbefogadja unokaöccsét.
1792-ben az unoka, Butler János, Párdány grófja veszi át a birtokot. Ő is utód nélkül marad, így az örökösök elkótyavetyélik a kastélyt és az 526 kat. hold földet.
Így vásárolta meg 1890-ben dr. Kovács József* (Tengelic, 1832. II. 11. – Erdőtelek, 1897. VIII. 6.) egyetemi tanár. Az ő nevelt fia, dr. Kovács József** (Budapest, 1871. – Erdőtelek, 1945.) alakította át 1895-től a kastély kertet, és létesített a kastélyparkból gazdag élőfa-gyűjteményt.
fotó: schefferj.ps.hu
Forrás: MTI
Megjegyzés küldése