A Jósvafő és Aggtelek közötti, mintegy hat kilométeres kéktúraszakasz festőien szép, vadregényes vidéken vezet, ám ha még ennél is emlékezetesebb túraélményt szeretnénk, akkor hivatalosan a felszín alatt, a csodálatos cseppkövekkel díszített Baradlában is megtehetjük a két település közti távot az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság túravezetőivel, egy előre leegyeztetett időpontban – olvasható a Turistamagazin cikkében.
Csak kevés kéktúrázó tud erről az egyedi lehetőségről, pedig a különösebb felszerelést nem igénylő, kényelmesen felfedezhető barlangvilág garantált élményt nyújt, és erre érdemes rászánni a megközelítőleg négy órás menetidőt.
A Baradla-barlang 200-230 millió évvel ezelőtt képződött triász mészkőben alakult ki. Ezt a területet a triász időszakban fokozatosan mélyülő tenger borította, amelyben a mélységtől és a szárazföldtől való távolság függvényében különböző minőségű meszes üledékek rakódtak le az itt élő, majd elpusztult mészvázú állatok maradványaiból – olvasható az Aggteleki Nemzeti Park holnapján.
A triász időszak után a tenger visszahúzódott, a meszes üledék megszilárdult, a terület pedig kiemelkedett. A hegységképződés során a szilárd kőzetblokkok erősen összetöredeztek.
Többféle mészkőformáció alakult ki az idők során, a Baradla-barlang három különböző mészkőben alakult ki.
A legidősebb mészkő a barlang jósvafői szakaszán található, a bejárattól az Óriások terméig. Ez a sötétszürke-fekete, vastagpados Gutensteini Mészkő erősen töredezett, így járatképződésre ugyan alkalmas, de szennyezettsége miatt cseppkő csak kevés van a barlang ezen szakaszán.
A Baradla főágának leghosszabb része világosszürke, jól karsztosodó, cseppkőképződésre kiválóan alkalmas kőzetben, a Steinalmi Mészkőben halad. A kőzetben ősmaradványok, például zöldalgák, ammoniteszek, tengeri liliomok maradványai is megfigyelhetők.
Cseppkőképződmények az aggteleki Baradla-barlangban 2014. augusztus 21-én.MTI Fotó: Vajda JánosA Vaskaputól az aggteleki kijáratokig sekély lagúnában képződött, zöldalgák, csigák, ammoniteszek maradványait tartalmazó, jól karsztosodó, viszonylag tiszta mészkő látható, a Wettersteini Mészkő.
A barlang, illetve a bejárat előtere mintegy hétezer éve rövidebb-hosszabb ideig védelmet-menedéket nyújtott elődeinknek.
Az ásatások során előkerült több ezer lelet legnagyobb része a csiszolt kőkorból való, köztük kőből és állati csontokból készített használati eszközök, valamint számos ép, az úgynevezett bükki kultúrához tartozó vonaldíszes cserépedény található.
Sajnos mára már alig észlelhetők azok a cölöpnyomok, amelyek bizonyítékul szolgáltak arra, hogy a csiszolt kőkor embere a barlangban kezdetleges kunyhókat vagy esetleg állatok körbekerítésére szolgáló karámokat épített.
Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság és az ELTE Régészettudományi Intézet közös ásatásán fellelt középső újkőkori használati tárgyak és emberi csontok (Fotó: MTI/Komka Péter)Számos lelet került elő későbbi időkből is, így nevezetesek a korai vaskor – időszámításunk előtt 500-1000 évvel ezelőtti úgynevezett hallstatti kultúra – emberének arany ékszerei, egy csaknem teljes harci felszerelése, valamint bordás, kiemelkedő bütykökkel, csavart díszekkel ékesített, grafitporral fényesített cserépedényei. Ugyanezen korból való a barlang Csontház-termében talált temetkezési hely is, ahol 13, hasa alá behúzott térddel, arccal lefelé, tarkóján nagy lapos kővel takart csontváz mellett növénymagvakat is találtak.
Természetesen napvilágra kerültek a történelmi időkből származó leletek is, amelyek segítséget nyújtanak az emberi kultúra fejlődésének nyomon követéséhez.
Megjegyzés küldése