0

Eger vára mind a magyar történelem, mind a kultúra egyik meghatározó építménye. Magyarország leghíresebb törökkori vára számos érdekes kiállításnak ad otthont.

 Lenyűgözőek a város fölé magasodó impozáns falak, melyek között ezer év kultúrtörténeti emlékeit találjuk.A vár elsősorban Gárdonyi Géza híres regényének, az Egri Csillagoknak, ill. az abból készült felejthetetlen filmnek köszönheti népszerűségét. A várban számtalan történelmi és művészeti látnivalót találunk, a kazamatákat és a Hősök Termét csak vezetéssel, a többi kiállítást egyénileg is látogathatjuk.

A vár története

A Szent István király által alapított egri püspökség székhelye 500 éven keresztül a várdombon volt. A tatárjárás után a püspökség védelmére várat emeltek. A huszita harcok alatt nagyméretű külsővárral bővült. Az elpusztult román stílusú templom helyére a várdombon gótikus majd késő gótikus stílusban építettek katedrálist. A várban kiépült püspöki székhely fénykorát a XV. században, a reneszánsz korban, élte. Ekkor az ország egyik meghatározó kulturális központjaként tartották számon.

A várat a hozzá fűződő 1552-es ostrom, illetve annak regénybe foglalt körülményei tették nem csak a magyarok, de az egész világ számára híressé. Dobó István és a várvédők legendás győzelme a törökök felett időtlen történet, amit a vár falai közt bárki szívesen idéz fel.  A győztes csata után – újabb támadástól tartva – még jobban megerősítették a várat. De Mohamed szultán csapatai 1596-ban el tudták foglalni a várat, ami majd 100 esztendő múlva szabadult csak fel a török uralom alól.

Később már csak a kuruc szabadságharc idején nyert jelentősebb szerepet, addigra azonban már csak a belső vár állt. Ezután a vár pusztulásnak indult. Köveit a környékbeli építkezésekre széthordták.

Címlapfotó: Bozsákovicsné Radnóti Ágnes

További információk:

Megjegyzés küldése

 
Top