Az egyre szárazabb klíma és a késő tavaszi fagyok miatt több közkedvelt évelő, cserje, örökzöld és fa sorvadozik a magyar kertekben. Vannak olyanok, amelyek pedig a talajra túl kényesek. Ha szeretnéd megkímélni magadat – és a pénztárcádat – attól, hogy néhány év múlva újat ültess a helyére, a következő növényeket inkább ne vidd haza a kertészetből.
El kell fogadnunk, hogy a Kárpát-medence klímája drasztikusan megváltozott az elmúlt években. Most már nemcsak a nyári perzselő meleggel kell megküzdenie a természetnek, hanem a téli szárazsággal is. Szakértők összegzése szerint az idei téli szezonban például súlyosabb volt az aszály, vagyis a csapadékhiány, mint az elmúlt nyarakon. Az eső mellett a hó is hiányzik, hiszen annak olvadása biztosítja, hogy a víz fokozatosan szivárogjon be a talaj mélyebb rétegeibe is. Ez pedig nemcsak a mezőgazdaságban okozhat károkat, hanem a házi kertekben is.
Magam is szomorúan tapasztaltam, hogy a páfrányaim többsége elszáradt a télen. Örökzöld növények lévén ugyanis télen is párologtatnak valamennyit a leveleiken keresztül, ezért szükségük volna a vízutánpótlásra – ám az csak ritkán érkezett. Árnyékkedvelő növényekként még a napnak sem voltak kitéve, mégis elszáradtak. Amikor észrevettem, hogy sínylődnek, nem tudtam őket meglocsolni sem, mivel a fagy miatt a kút szivattyúja nem működött. Hidegnek ugyanis hideg volt a tél, csak borzasztóan száraz, kevés csapadékkal.
A mediterrán növények veszik át a főszerepet?
Az éghajlatváltozás miatt egyre többen vallják, hogy lassan el kell engednünk a sokáig „hazainak” számító növényeket, hogy helyüket átvegyék a szárazságtűrő mediterrán növények. De tényleg ez lenne a jövő? Az elmúlt évek időjárása valóban azt mutatja, hogy a nyarak forróak és szárazak, mint az a mediterrán klímára is jellemző, ám télen egyelőre továbbra is sokkal hidegebb van Magyarországon, mint a tőlünk délebbre fekvő országokban. Márpedig a meleg térségekben őshonos növények zöme nem fagytűrő, tehát ezeket vagy mind védett helyre kell vinni télen vagy be kell takarni.Az egyik legkedveltebb mediterrán növény a leander, amelyet már egyre többen kiültetnek (főleg Dél-Magyarországon), vagyis télen sem viszik fedett helyre. Az idei télen azonban a legtöbb kertben fagykárt szenvedtek ezek a növények, hiszen jóval fagypont alá süllyedt sokszor a hőmérséklet. A pálmafajtákat is egyre népszerűbbek, de ezek még komolyabb fagyvédelmet igényelnek, a keményebb mínuszokat csak úgy élik túl, ha fűthető takarást állítanak fel neki. Ez viszont jelentős pluszmunkával és energiaráfordítással jár, ráadásul azt jelenti, hogy ősz végétől tavaszig hatalmas fehér „dobozokat” nézhetünk a kertünkben. Jelenleg tehát még messze vagyunk attól, hogy a fagytűrő növények átvészeljék nálunk a teleket.
Az egyik legkedveltebb mediterrán növény a leander, amelyet már egyre többen kiültetnek (főleg Dél-Magyarországon), vagyis télen sem viszik fedett helyre. Az idei télen azonban a legtöbb kertben fagykárt szenvedtek ezek a növények, hiszen jóval fagypont alá süllyedt sokszor a hőmérséklet. A pálmafajtákat is egyre népszerűbbek, de ezek még komolyabb fagyvédelmet igényelnek, a keményebb mínuszokat csak úgy élik túl, ha fűthető takarást állítanak fel neki. Ez viszont jelentős pluszmunkával és energiaráfordítással jár, ráadásul azt jelenti, hogy ősz végétől tavaszig hatalmas fehér „dobozokat” nézhetünk a kertünkben. Jelenleg tehát még messze vagyunk attól, hogy a fagytűrő növények átvészeljék nálunk a teleket.
Persze a klímaváltozáson kívül is vannak olyan tényezők, amelyek miatt egy növény ültetése idővel nem örömöt, hanem terhet jelent! 8 növény, amit ne ültess a kertedbe, ha nem akarsz csalódni :
Magnólia
©mstandret / Envato
A díszcseresznye mellett a magnóliák produkálják a legszebb tavaszi virágpompát, hiszen szintén még azelőtt virágba borulnak, hogy a zöld levelek megjelennének az ágakon. Nem csoda, hogy egyre többen szeretnének a kertjükbe magnóliafát. Azonban a mostanában szinte menetrendszerű március végi, április eleji fagyok tönkreteszik a virágokat, amelyek éppen csak kinyílnának. Egyetlen fagyos éjszaka elég, hogy a virágok bebarnuljanak és lepotyogjanak, így a gyönyörű helyett inkább szomorú látványban lehet részünk. Emellett azt is tudni kell, hogy a magnólia savanyú talajt kedvel, ami Magyarországon csak az Alpokalján adott természetesen. Persze különféle trükkökkel lehet savanyítani a talaj pH-ját, de sokkal egyszerűbb olyan növényt ültetni, ami eleve kedveli a kerted adottságait.
Kék kerti hortenzia
©LightFieldStudios / Envato
A kerti hortenzia számos színárnyalatban létezik, de a kék a legkeresettebb, hiszen ez a szín meglehetősen ritka a természetben. Sokan tapasztalják azonban, hogy a kéken vett hortenzia pár hét múlva vagy a következő szezonban már más fehéren vagy rózsaszínes árnyalatban virít. Az intenzív kék színhez ugyanis erősen savanyú pH-jú talajra van szükség, ami – mint a magnólia esetében is írtuk – itthon ritkán adott. Emellett a kerti hortenzia nagyon vízigényes, így a nyári szárazságot is nehezen viseli. Az Azori-szigeteket elborítják a kék, dús hortenziák, mert ott a talaj és a párás környezet is kedvez nekik, de itthon szerencsésebb más, kevésbé kényes hortenziafajtát ültetni, például bugás hortenziát.
Sárgabarack
©yunastudio / Envato
Távol álljon tőlünk, hogy bárkit lebeszéljünk gyümölcsfa ültetéséről, ám a sárgabarack fajták többsége sajnos az utóbbi években alig vagy egyáltalán nem hoz termést. A sárgabarack ugyanis viszonylag korán virágzik, így ki van téve a tavaszi fagyok veszélyének. Ha pedig lefagy a virágja, nem tud rajta gyümölcs fejlődni. Persze meg lehet próbálkozni védekezni a fagykár ellen, de ez csak az enyhébb mínuszok esetén hatásos. Másik lehetőség, ha nem szeretnél lemondani a kajsziról, hogy olyan fajtákat választasz, amelyek egy kicsivel később virágoznak, ilyen például a Bergeron, Mandulakajszi vagy a Ceglédi arany.
Tollbuga
©wirestock / Envato
Az astilbe magyar nevét látványos, tollas bugavirágzatáról kapta. Csodás színfoltot ad a kert árnyas részeibe, ám sajnos a szárazságot nagyon rosszul viseli. Rendszeres öntözéssel is nehezen lehet életben tartani az egyre forróbb nyarakon, mert nem elég számára, ha a talajból nedvességhez jut, a légköri szárazságot sem tűri. Ezért ha csak nem vízpartra ültetnéd, ahol a természetes párásítás megoldott, inkább válassz más árnyékkedvelő évelőt.
Rhododendron
©Wikipedia / Rhododendron
A rododendron nevét a görög rodón (rózsa) és dendron (fa) szavakból kapta, mert úgy néz ki, mint egy hatalmas, rózsafa, bár nem fa és nem is rózsa. Havasszépének is szokták nevezni, mert a hóhatár feletti hegyi területeken őshonos. Ebből kifolyólag a hűvös, párás és csapadékos klímát kedveli – vagyis az egyre szárazabb Kárpát-medencében nem érzi túl jól magát. Emellett a talajra is érzékeny, a 4,5-5,5-ös pH a megfelelő számára, vagyis kizárólag savanyú talajban fejlődik. Kép forrása: Wikipedia, Rhododendron
Azálea
©Wikipedia / Azálea
Mivel a Rhododendron nemzetség tagja, szintén nagy a vízigénye, és ugyanúgy a párás környezetet, valamint a savanyú talajt kedveli. A szárazság mellett viszont a túl sok víz is az ellensége, mert a pangó csapadék gyökérrothadás idéz elő, tehát a mostanság gyakori özönvízszerű nyári zivatarok is az ellenségei.Kép forrása: Wikipedia, Azálea
Smaragdtuja
©TomsonDima / Envato
Az elmúlt évtizedekben slágernövénynek számított, rengeteg kertbe telepítették Thuja occidentalis 'Smaragd' változatát. Ezek pedig mostanra sorra pusztulnak ki, ugyanis nem bírják a száraz klímát. Mivel nem jutnak elég nedvességhez, kevesebb gyantát állítanak elő, ezáltal pedig nem tudnak védekezni a kártevők ellen. A tujaszú és a boróka-tarkadíszbogár ezért vidáman lakmározhat a nyugati tujákon (amilyen a smaragd tuja is), ezzel pedig elpusztítják őket. A tujákon megjelenő barna foltok általában ezt a vészt jelzik.
Leylandi ciprus
©Wikipedia / Leyland-ciprus
A tuják helyett sokan ültetnek leylandi ciprust, mert az jobban viseli a hazai klímát, ezáltal a kártevők és a betegségekkel szemben is ellenállóbb. Azt viszont általában nem veszik figyelembe (vagy nem tudnak róla), hogy a leylandi ciprus hatalmasra nő, ezért sövénynövénynek nem igazán alkalmas (maximum az oszlopos változata). Ha túl közel ülteted a kerítéshez vagy épülethez, néhány éven belül meggyűlik a bajod vele. A rendszeres metszés, visszavágás sem segít túlzottan, mert a törzse akkor is megvastagszik idővel.Kép forrása: Wikipedia, Leyland-ciprus
ÉVA Online •
Az 9sszeállíás, forrás eredeti helye:
Megjegyzés küldése