Tegyünk egy sétát a múlt ódon falai között. Eger nem véletlenül hazánk egyik legnépszerűbb városa volt régen is.
A városban virágillat van, madárcsiripelés, csörgedező patak, műemléképületek és egy közel 800 éves vár, a hősiesség és bátorság szimbóluma.
Eger, 1967. november 11. Eger új, kétszintes MÁVAUT (Magyar Államvasutak Közúti Gépkocsiüzeme) buszpályaudvara esti fényben - a kocsiállásokban Ikarus 311-es és Ikarus 55-ös (farmotoros) autóbuszok.
A köralakban elhelyezkedő kocsiállásokat középről, a minden irányból üvegezett forgalmi irodából figyelhetik.
A háttérben a város, baloldalt a Szent Bernát ciszterci templom, jobboldalt a minorita Páduai Szent Antal-templom és távolban a Bükk-hegység vonulata.
Eger, 1961. október 13. Szőlővel teli hordók lovasszekéren és teherautón az Az Eger-Gyöngyösvidéki Állami Pincegazdaság feldolgozó üzeme előtt a szőlő felvásárlakor.
Az egri termelőszövetkezetek közül a Rákóczi termelőszövetkezet (tsz) 7500, a Nagy József tsz pedig 2400 mázsa szőlőt ad át a pincegazdaságnak.
Eger, 1951. augusztus 12. Az egri Dobó István Gimnázium épülete, az emeleten rokokó stukkókeretes szoborfülkékben Szent Ignác- és Szent Alajos-, valamint Immaculata-szobor látható.
Az épületet a jezsuiták építették 1754-ben. A rend feloszlása után a ciszterciek kapták meg az épületet. 1787-től királyi gimnáziumként működött.
A múlt században a hadsereg kaszárnyaként használta. 1890-ben Eger város képviselői bezáratták,hogy városi támogatással egy állami reáliskolát hozzanak létre.
Az iskola nevét 1921-ben Dobó Istvánról kapta, a vitéz várkapitányról, aki 1552-ben megvédte a török támadástól az egri várat. A 2. világháború után 1986-ig volt egy erdészeti osztály is, 1974-1994 között pedig a Lenkey János Honvéd Kollégium diákjai is tanultak itt. 1991 óta az iskola négy- és nyolcosztályos gimnáziumként működött, jelenleg négyosztályos rendszerben tanít.
Eger, 1967. március 28. Egri látkép a Specula csillagvizsgáló teraszáról. Az Eszterházy Károly Főiskola az 1948-ban alapított állami pedagógiai főiskola hagyományaihoz kötődő intézmény. Nevezetes része a líceum épületének a keleti szárny fölött épített, 11 emeletnyi magas torony.
A csillagda a torony 6. emeletének két termében működött, bennük 1776-tól egy évszázadon át végeztek megfigyeléseket.
A templom az egri ferences templom. A barokk stílusú templom alapkövét 1736-ban tették le, mestere Giovanni Battista Carlone. Homlokzata és két tornya Nitsman János tervei szerint készült. Kapuját és Mater dolorosa szobrát Giovanni Adami faragta.
Eger, 1990. június 16. Az egri bazilika épülete a papszentelési ceremónia előtt a papképzés 260. évfordulóján, balra Szent Péter, jobbra Szent Pál apostol szobra.
Az egri főszékesegyház vagy egri bazilika Eger városának 1831–1836 között, Hild József tervei alapján klasszicista stílusban épült római katolikus székesegyháza, az egri érsekség főtemploma, Magyarország második legnagyobb temploma. A templom lépcsője mellett Szent István, Szent László, Péter apostol és Pál apostol szobrai állnak.
Eger, 1962. május 22. Nagy gondot fordítanak a műemlékekben gazdag Eger értékes, régi épületeinek megóvására.
Az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség és a Városi Tanács évenként 1.2 millió forintot fordít a vár és ugyanennyi összeget a műemlék lakóépületek restaurálására. Az idén 10-12 lakóház és az ország legszebb barokk templomának, a Minorita templomnak restaurálását kezdik meg. A képen: barokk szobrok a Cisztercita templom kapuján.
Eger, 1962. május 22. Nagy gondot fordítanak a műemlékekben gazdag Eger értékes, régi épületeinek megóvására.
Az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség és a Városi Tanács évenként 1.2 millió forintot fordít a vár és ugyanennyi összeget a műemlék lakóépületek restaurálására. Az idén 10-12 lakóház és az ország legszebb barokk templomának, a Minorita templomnak restaurálását kezdik meg. A képen: a Kossuth Lajos utca a Ferenc-rendi templommal.
A városban virágillat van, madárcsiripelés, csörgedező patak, műemléképületek és egy közel 800 éves vár, a hősiesség és bátorság szimbóluma.
MTI Fotó/Magyar Fotó: Gink Károly
Eger, 1952. július 1. Ikarus 30-as típusú autóbuszokra szálnak fel az utasok a centenáriumát ünneplő Eger buszpályaudvarán.
A távolsági buszok a líceumtól indulnak Heves vármegye egész területére.
A távolsági buszok a líceumtól indulnak Heves vármegye egész területére.
MTI Fotó: Kácsor László
Eger, 1963. október 20. Eger városképe, középen a Kethüda mináré, melyet az egykori Oszmán Birodalom legészakibb minaretjeként, valamikor a 17. század elején építhettek az eredetileg a keleti oldalán álló, díszes dzsámihoz.
Ez Magyarország három ép minaretje közül a legmagasabb és a legjobb állapotú. Mögötte balra, a Szent Sebestyén vértanú templom, a volt irgalmasok temploma.
Ez Magyarország három ép minaretje közül a legmagasabb és a legjobb állapotú. Mögötte balra, a Szent Sebestyén vértanú templom, a volt irgalmasok temploma.
MTI Fotó: Kunkovács László
A köralakban elhelyezkedő kocsiállásokat középről, a minden irányból üvegezett forgalmi irodából figyelhetik.
A háttérben a város, baloldalt a Szent Bernát ciszterci templom, jobboldalt a minorita Páduai Szent Antal-templom és távolban a Bükk-hegység vonulata.
MTI Fotó: Fehérváry Ferenc
Az egri termelőszövetkezetek közül a Rákóczi termelőszövetkezet (tsz) 7500, a Nagy József tsz pedig 2400 mázsa szőlőt ad át a pincegazdaságnak.
MTI Fotó/Magyar Fotó: Járai Rudolf
Az épületet a jezsuiták építették 1754-ben. A rend feloszlása után a ciszterciek kapták meg az épületet. 1787-től királyi gimnáziumként működött.
A múlt században a hadsereg kaszárnyaként használta. 1890-ben Eger város képviselői bezáratták,hogy városi támogatással egy állami reáliskolát hozzanak létre.
Az iskola nevét 1921-ben Dobó Istvánról kapta, a vitéz várkapitányról, aki 1552-ben megvédte a török támadástól az egri várat. A 2. világháború után 1986-ig volt egy erdészeti osztály is, 1974-1994 között pedig a Lenkey János Honvéd Kollégium diákjai is tanultak itt. 1991 óta az iskola négy- és nyolcosztályos gimnáziumként működött, jelenleg négyosztályos rendszerben tanít.
MTI Fotó: Kunkovács László
Eger, 1968. március 31. Dr. Vajon Imre (b) állatrendszertani gyakorlatot tart a Tanárképző Főiskola harmadéves diákjaival a főiskola és a Dóm közötti parkban, a friss levegőn.
MTI Fotó/Magyar Fotó: Járai Rudolf
Eger, 1951. július 13. Utcakép Eger történelmi belvárosából, szemben a Szenátor-ház.
XVII. században épült barokk szálloda.
Egri Vár falaihoz simulva a Dobó téren található.A Szenátor-házat 1727 után Boldogi György felcser építtette ki mai formájára. Később Szvetics András városi szenátor tulajdona volt.
XVII. században épült barokk szálloda.
Egri Vár falaihoz simulva a Dobó téren található.A Szenátor-házat 1727 után Boldogi György felcser építtette ki mai formájára. Később Szvetics András városi szenátor tulajdona volt.
MTI Fotó: Bereth Ferenc
A csillagda a torony 6. emeletének két termében működött, bennük 1776-tól egy évszázadon át végeztek megfigyeléseket.
A templom az egri ferences templom. A barokk stílusú templom alapkövét 1736-ban tették le, mestere Giovanni Battista Carlone. Homlokzata és két tornya Nitsman János tervei szerint készült. Kapuját és Mater dolorosa szobrát Giovanni Adami faragta.
MTI Fotó: H. Szabó Sándor
Eger, 1983. augusztus 4. Gárdonyi Géza /Ziegler Géza/ író, költő, akadémikus, 1863. augusztus 3-án született Agárdon. Meghalt 1922. október 30-án Egerben. A képen: Gárdonyi Géza felújított lakóháza Egerben.
MTI Fotó: Kunkovács László
Eger, 1968. augusztus 31. A Dobó István laktanya kiskatonái ismerkednek egy fiatal lánnyal Kisfaludy Stróbl Zsigmond Végvári vitézek című szobránál a Dobó téren. A háttérben a minorita templom.
A barokk minorita templomot 1771-ben Páduai Szent Antal tiszteletére szentelték fel. A Végvári vitézek szobrát 1967-ben állították.
A barokk minorita templomot 1771-ben Páduai Szent Antal tiszteletére szentelték fel. A Végvári vitézek szobrát 1967-ben állították.
MTI Fotó: H. Szabó Sándor
Az egri főszékesegyház vagy egri bazilika Eger városának 1831–1836 között, Hild József tervei alapján klasszicista stílusban épült római katolikus székesegyháza, az egri érsekség főtemploma, Magyarország második legnagyobb temploma. A templom lépcsője mellett Szent István, Szent László, Péter apostol és Pál apostol szobrai állnak.
MTI Fotó: Lajos György
Eger, 1962. május 22. Nagy gondot fordítanak a műemlékekben gazdag Eger értékes, régi épületeinek megóvására.
Az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség és a Városi Tanács évenként 1.2 millió forintot fordít a vár és ugyanennyi összeget a műemlék lakóépületek restaurálására. Az idén 10-12 lakóház és az ország legszebb barokk templomának, a Minorita templomnak restaurálását kezdik meg. A képen: az Eger-patak (középen), a háttérben balra a Minorita templom.
Az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség és a Városi Tanács évenként 1.2 millió forintot fordít a vár és ugyanennyi összeget a műemlék lakóépületek restaurálására. Az idén 10-12 lakóház és az ország legszebb barokk templomának, a Minorita templomnak restaurálását kezdik meg. A képen: az Eger-patak (középen), a háttérben balra a Minorita templom.
MTI Fotó: Seidner Zoltán
Eger, 1956. július 24. Az egri Gárdonyi Géza Színház.
Állandó kőszínháza 1904 óta van Egernek, terveit Légmán Imre és Bárány Géza mérnökök készítették.
A színházavató díszelőadásra 1904. augusztus 20-án került sor. Az est díszvendége Gárdonyi Géza volt, aki külön erre az alkalomra írta a "Dobó István szelleme" című előjátékot. 1908-ban az épületbe költözött az első egri mozgófénykép vállalat, a mozi, amely a színházban tartotta előadásait. 1948-ban államosították a színház épületében üzemeltetett Palota mozit, majd 1949-ben a színház épületét is.
Ettől kezdve a miskolci társulat játszóhelyeként és a mozi működési helyeként funkcionált 1955-ig. 1955. október 23-tól önálló társulattal rendelkező színház lett, ekkor vette fel a Gárdonyi Géza nevet. 1961-64 között felújították. 1967-ben társulat nélkül maradt, éveken keresztül újra a miskolciak telepítettek ide előadásokat. 1985-ben Szikora János rendező vezetésével első állomásként, egy fogadó színházi funkciót ellátó, bemutató, rendezési joggal rendelkező, társulat nélküli színház alakult meg. 1986 őszén Gali László került a színház élére, s kezdte meg az új, önálló társulat szervezését, mely 1987-ben be is mutatkozott. 1993-ban a színház fenntartását a Megyei Önkormányzat vette át a várostól. 1998-2000 között ismét felújították és kibővítették az épületet.
Állandó kőszínháza 1904 óta van Egernek, terveit Légmán Imre és Bárány Géza mérnökök készítették.
A színházavató díszelőadásra 1904. augusztus 20-án került sor. Az est díszvendége Gárdonyi Géza volt, aki külön erre az alkalomra írta a "Dobó István szelleme" című előjátékot. 1908-ban az épületbe költözött az első egri mozgófénykép vállalat, a mozi, amely a színházban tartotta előadásait. 1948-ban államosították a színház épületében üzemeltetett Palota mozit, majd 1949-ben a színház épületét is.
Ettől kezdve a miskolci társulat játszóhelyeként és a mozi működési helyeként funkcionált 1955-ig. 1955. október 23-tól önálló társulattal rendelkező színház lett, ekkor vette fel a Gárdonyi Géza nevet. 1961-64 között felújították. 1967-ben társulat nélkül maradt, éveken keresztül újra a miskolciak telepítettek ide előadásokat. 1985-ben Szikora János rendező vezetésével első állomásként, egy fogadó színházi funkciót ellátó, bemutató, rendezési joggal rendelkező, társulat nélküli színház alakult meg. 1986 őszén Gali László került a színház élére, s kezdte meg az új, önálló társulat szervezését, mely 1987-ben be is mutatkozott. 1993-ban a színház fenntartását a Megyei Önkormányzat vette át a várostól. 1998-2000 között ismét felújították és kibővítették az épületet.
MTI Fotó: Lajos György
Eger, 1962. május 22. Nagy gondot fordítanak a műemlékekben gazdag Eger értékes, régi épületeinek megóvására.
Az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség és a Városi Tanács évenként 1.2 millió forintot fordít a vár és ugyanennyi összeget a műemlék lakóépületek restaurálására. Az idén 10-12 lakóház és az ország legszebb barokk templomának, a Minorita templomnak restaurálását kezdik meg. A képen: túristák a vár kapujához vezető úton.
Az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség és a Városi Tanács évenként 1.2 millió forintot fordít a vár és ugyanennyi összeget a műemlék lakóépületek restaurálására. Az idén 10-12 lakóház és az ország legszebb barokk templomának, a Minorita templomnak restaurálását kezdik meg. A képen: túristák a vár kapujához vezető úton.
MTI Fotó: Lajos György
Eger, 1962. május 22. Nagy gondot fordítanak a műemlékekben gazdag Eger értékes, régi épületeinek megóvására.
Az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség és a Városi Tanács évenként 1.2 millió forintot fordít a vár és ugyanennyi összeget a műemlék lakóépületek restaurálására. Az idén 10-12 lakóház és az ország legszebb barokk templomának, a Minorita templomnak restaurálását kezdik meg. A képen: nemrég helyreállított, 1714-ből származó barokk kápolna a Szent Rókus temetőben.
Az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség és a Városi Tanács évenként 1.2 millió forintot fordít a vár és ugyanennyi összeget a műemlék lakóépületek restaurálására. Az idén 10-12 lakóház és az ország legszebb barokk templomának, a Minorita templomnak restaurálását kezdik meg. A képen: nemrég helyreállított, 1714-ből származó barokk kápolna a Szent Rókus temetőben.
MTI Fotó: Lajos György
Az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség és a Városi Tanács évenként 1.2 millió forintot fordít a vár és ugyanennyi összeget a műemlék lakóépületek restaurálására. Az idén 10-12 lakóház és az ország legszebb barokk templomának, a Minorita templomnak restaurálását kezdik meg. A képen: barokk szobrok a Cisztercita templom kapuján.
MTI Fotó: Lajos György
Az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség és a Városi Tanács évenként 1.2 millió forintot fordít a vár és ugyanennyi összeget a műemlék lakóépületek restaurálására. Az idén 10-12 lakóház és az ország legszebb barokk templomának, a Minorita templomnak restaurálását kezdik meg. A képen: a Kossuth Lajos utca a Ferenc-rendi templommal.
MTI Fotó: Lajos György
Eger, 1962. május 22. Nagy gondot fordítanak a műemlékekben gazdag Eger értékes, régi épületeinek megóvására.
Az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség és a Városi Tanács évenként 1.2 millió forintot fordít a vár és ugyanennyi összeget a műemlék lakóépületek restaurálására. Az idén 10-12 lakóház és az ország legszebb barokk templomának, a Minorita templomnak restaurálását kezdik meg. A képen: barokk kapu.
forrás: MTVA, MTI
Az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség és a Városi Tanács évenként 1.2 millió forintot fordít a vár és ugyanennyi összeget a műemlék lakóépületek restaurálására. Az idén 10-12 lakóház és az ország legszebb barokk templomának, a Minorita templomnak restaurálását kezdik meg. A képen: barokk kapu.
forrás: MTVA, MTI
Megjegyzés küldése