A Szalajka út elején, balról a patak túloldalán a lovarda, jobbról a lovas pálya szegélyezi utunkat. Tovább sétálva ajándékboltok, éttermek és büfék sorakoznak, majd jobbról a kisvasút végállomását láthatjuk.
A völgy folytatásában, a zöld Δ jelzést követve, utunk a Szalajka-patak kanyargós, égerfákkal szegélyezett medre mellett halad. Elhagyjuk a Tótfalusi-völgy torkolatát, majd a vadasparkot, később a kisvasút vonalát keresztezzük és ez után a baloldalon találjuk a Zilahy Aladár Erdészeti Múzeumot, ahol az erdészettel kapcsolatos tárgyak, makettek, dokumentumok mutatják be az elmúlt századok erdei munkáit és munkásait.
A völgyön továbbsétálva balra egy székelykapu alatt áll a 2002-ben felállított, „Kárpátok őre”, a fából faragott szobor, mely a Kolozsvárott 1918-ban megsemmisült szobornak a mintájára készült. A szobor a Nagy-tó irányába néz, melyet megkerülve a pisztrángnevelőhöz érkezünk. A helyi ősi haltenyésztés helyén 1957-ben létesült az intenzív tenyésztésre alkalmas telep. A pisztrángos után, jobb oldalon egy szép tisztás van, melyen 1802-től a szilvási massa, vagyis vasolvasztó, ma úgy mondanánk, hogy őskohó állt. Mögötte a hegyoldalban megbújva a korábban Villa Negraként ismert épület található, mely napjainkban Fátyol-vendégház néven üzemel. A patak hídján újból átmenve, egy kis kapaszkodó után a Kis-tóhoz érünk, mely annak idején a massa vízellátását biztosította. A tóval szemben, a Szikla-forrásban gyönyörködhetünk. A forrás vize néhány fokkal mindig melegebb a Szalajka-forrás vizénél, mert amíg a karsztos kőzetekben elnyelődő vizek többsége az üregeken keresztül gyorsan eléri a forrást, addig a kisebb rész a kőzetek mélyebb rétegei között átmelegedve érkezik a forráshoz, ahol a kétféle víz összekeveredik és így langyossá válik.
A Szalajka-völgy legcsodásabb és legkedveltebb helye a Fátyol-vízesés, amely nemcsak a völgy, hanem hazánk egyik legszebb természeti jelensége, kiemelkedő természetvédelmi értéket képvisel.
bővebben : Fátyol-vízesés
A Szalajka-völgy bejáratánál lévő Fatelep állomásról indul. A vonal hossza közel 5 km, a végállomás pedig a Gloriett-tisztás. A Márkus Ágoston egri mérnök tervei alapján megépített keskeny nyomtávú, gőzüzemű erdei vasút 1908-ban kezdte meg működését. 1912-ben lovag Wessely Károly örököse eladta őrgróf Pallavicini Alfonz Károlynak, aki a második világháborúig üzemeltette. A harmincas években (majdnem 30 km hosszú vonalon) főleg a faanyag és mészkő szállítására használták.
bővebben : Szilvásváradi Állami Erdei Vasút (kisvonat)
A Szalajka-völgyben futó erdei kisvasút végállomása a Gloriett-tisztás.
Egykoron itt álltak a Szalajka falu házai, majd később a Pallavicini család vadászháza és egy gloriette (pavilon), melynek a helyét még ma is felfedezheti a szemfüles turista.
A tisztásról kis pihenés vagy piknik után a bátrabbak elindulhatnak a Szalajka-forráshoz, tovább egy meredek ösvényen az Istállós-kői-barlanghoz, vagy akár a Bükk hegység két legmagasabb csúcsára is, a Szilvási-kőre (961 m) vagy Istállós-kőre (958 m).
A Szalajka-völgy egyik jelképe, a minden képeslapon szereplő forrás, mely a völgy jobb oldalán a 2-3 méterig járható barlangjáraton, szemet gyönyörködtetően lép a felszínre.
A lehulló csapadék az agyagpalából álló vízgyűjtőn a felszínen folyik le, míg a kibukkanó mészkősávhoz ér. A mészkő a ráfutó vizeket elnyeli és a mélyben a forráshoz vezeti. A Bükk hegység egyik legnagyobb vízhozamú karsztforrása. Ritka és gyönyörű természeti jelenség, ahogy a forrás kristálytiszta vize a barlangjáraton keresztül a felszínre tör. A Szalajka-völgy egyik legfontosabb geológiai kincse a Fátyol-vízeséstől nem messze helyezkedik el.
Református kerektemplom (Szilvásvárad)
A templom története:
A Perényiek voltak a protestáns hit első terjesztői Szilváson. Az „akié a föld, azé a vallás” elve (cuius regio, eius religio) alapján a földesúr által elfogadott hitet kellett a jobbágyainak is követnie. A köznép általában nem lelkesedett a vagyonát, és hatalmát is folytonosan növelni akaró katolikus egyházért, így nem volt csodálható a protestantizmus gyors előretörése. Mindezzel együtt Szilváson elég későn, 1576-ban jött létre a reformált egyház.1
A reformátusok használták a középkori templomot, amit az 1595. évi egyházi összeírás is megerősít. Egy korabeli feljegyzés szerint ezt a 16. században meglevő templomot a cseh husziták építhették a 15. század folyamán, és már nem volt azonos a korábbi, középkori templommal.2 Pesty Frigyes (1823-1889) adatgyűjtése szerint „a csehek által épített templom csak 1840 évben hányattatott el, s nem messze a helyétől más templom építetett, mely kerekségéről még azért is nevezetes, hogy tüle valami 100 lépésnyire fekvő ú.n. Sánczból, ha kiáltanak felé, három tisztán kiejtő silabával felel”.3 Az egyik szilvási egyházi jegyzőkönyvi feljegyzés szerint: „1628-ban épült egy templom toronnyal, mely a mindent megemésztő idő érc-keze által leromboltatott.” 4
Az 1628-ban épített régi templomot a Kátay család építtette. Ennek a templomnak a tornya (a harangláb) átépítéssel ma is megvan, és működik.5 Az 1699. és 1732. évi plébániaösszeírás arról tudósított, hogy volt Szilváson egy katolikus formára épített templom, amelyet a reformátusok használnak. Az 1769. évi egyházlátogatás jegyzőkönyve hozzáfűzte, hogy a szentéllyel még ekkor is rendelkező igen régi templomon kívül van itt a reformátusok birtokában egy harangláb is, amelyet ugyancsak a katolikusok építettek.6 A régi templomot (a harangláb kivételével) fennállásának 204. évében, 1832-ben veszélyessége miatt lebontották. A falu lakói egy időre templom nélkül maradtak. Az egyik egyházi jegyzőkönyv így írt erről a helyzetről:
bővebben: Református kerektemplom
A kis vadaskert fő látnivalói a dámszarvasok (Dama dama). A patások ugyan elég félénkek, de kis szerencsével meg is lehet simogatni a gyönyörű vadállatokat.
fotók: Pintér István
Megjegyzés küldése