A csárdás, a déli harangszó – újabb kincsek a Hungarikumok Gyűjteményében. Ezek nem csupán hagyományok, hanem élő, lélegző lenyomatai annak, amit magyar kultúrának hívunk.
Hungarikumaink – legyen az étel, ital, zene, tánc vagy kézműves termék – nemcsak a múltat őrzik, hanem jövőt is formálnak.
(Fotó: illusztráció pexels.com)
Képviselnek minket a világban, turizmust generálnak, gazdaságot erősítenek, identitást adnak.
Tovább bővült a Hungarikumok Gyűjteménye, a déli harangszóval és a csárdás tánccal, a Magyar Értéktárba pedig a csárdát vették fel – jelentette be közösségi oldalán Nagy István, közölte az Agrárminisztérium. A videóban Nagy István agrárminiszter kiemelte:
„Teljes, egyöntetű állást foglalt a Hungarikum Bizottság, olyan magától értetődő volt mind a két javaslat.”
A testület döntése alapján a Hungarikumok Gyűjteményébe tartozó értékek száma az eddigi 92-ről 94-re emelkedett, a Magyar Értéktár pedig immár 155 elemet tartalmaz. A hungarikumok a magyarság csúcsteljesítményeit jelölik. A helyi, települési, vármegyei, külhoni, tájegységi, ágazati értéktárakban, a Magyar Értéktárban és a Hungarikumok Gyűjteményében jól megfér egymás mellett az élelmiszer és a népművészeti hagyaték, a természeti, kulturális, épített környezeti érték egyaránt.
A bizottság hungarikumnak nyilvánította a déli harangszót, amely először magyarországi harcok győzelme érdekében szólította imára a keresztényeket 1456-ban, és a hálaadás jelképévé vált. A gyűjteménybe bekerült továbbá a csárdás tánc hagyománya, amely a legnépszerűbb és világszerte legismertebb hagyományos magyar tánc, és ma is élő közösségi gyakorlat, az UNESCO szellemi kulturális örökségként tartja nyilván.
Ridikül ma, csütörtökön (05.08.) 16:00-tól a Dunán!
A Ridikül korábbi adásait ezen a linken nézhetik vissza.
Megjegyzés küldése