Jósvafő szép fekvésén, természeti adottságain túl szolgáltatási kínálatával is igyekszik a turistákat több napos maradásra bírni. A gyönyörű ófalu képét a csillogó patakok mellett a rendezett falusi portáknak köszönheti.
Ipari településből turisztikai látványosság
Jósvafő a Baradla-barlang bejárata miatt közel évszázados idegenforgalmi múlttal büszkélkedhet - ugyanis 1928-ban épült a lejárat a mélybe. Magát a falut egy 13. századi oklevél említi először. A bővizű karsztforrások energiatermelési lehetőséget jelentettek a völgyben ülő településnek, ezért egészen a 20. század elejéig működött vashámor, és kendertörő a patakokon - sőt, valószínűleg már Jósvafő előtt is jelen lehetett itt a vasművesség.
A malmoknak ma már nyoma sincs, egyikük épületében kapott helyet a vendéglő, de fél évszázada egy szimbolikus „mini-malomkerék" forog a Pap-palló mellett. Ma kb. 300 lakosa van, melyre tekintélyes mennyiségű turista jut.
Programok az ófaluban
Az ófaluba érkezve kiváló állapotú, hagyományos megjelenésű épületeket láthatunk. Működik itt vendéglő, régi bútorokkal berendezett vendégház és tájház (falumúzeum). Utóbbit múlt századi berendezési tárgyakkal szerelték fel, célja az egykori paraszti életmód bemutatása.
Az egyik szobában a környék barlangkutatásának történetéről szóló kiállítást találunk. Egy valamikori kisnemesi kúriaépületben oktatóközpont várja a látogatókat, mely a környezeti nevelést tűzte zászlajára (Kúria Oktatóközpont). Ugyanitt a hucul ménes néhány egyedével is megismerkedhetünk, de lovas programokra is jelentkezhetünk. Két kis galéria gyűjtötte össze a környék természeti nevezetességeiről készült, és a helybéli művészektől származó alkotásokat (Baradla és Balda Galéria).
Templom két darabban
Ha a patakpartról az ófalu műemlék házai felé nézünk, a templomtorony vonzza magára tekintetünket. Felkeresve azonban abban a meglepetésben lehet részünk, hogy valójában templom nem tartozik a toronyhoz, az mellette található. A református templomot egy fal veszi körül, melyen lőrések ásítanak.
Ahogy telt-múlt az idő, a helyieket egyre jobban zavarta a torony hiánya, mivel az már minden környező településen megépült. Hosszas vita végén dőlt el, hogy a kiegészítést nem az épülethez csatolják, hanem mellette húzzák fel. A barokk torony végül a 19. század közepén készült el. Mivel felső ablakaiból az egész falu belátható, a tűztorony szerepét is ellátta.
Fotó: Dömsödi Áron
Az összeállítás, forrás eredeti helye:
Megjegyzés küldése