Az elmúlt évszázadban behurcolt kártevők, kórokozók nagy fenyegetést jelentenek az egyre ritkábbá váló fajokra. Kiss Balázs, a Magyar Környezetgazdálkodási és Vidékfejlesztési Társaság elnöke szerint még ha a nagyüzemi termesztésbe nem is illeszthetők be ezek a természetesen kialakult növények, a genetikai állományuk miatt kulcsfontosságú a megőrzésük.
A 24. órában vagyunk, hogy megmentsük a kihalástól az ősi magyar gyümölcsfákat – hívta fel a figyelmet a Magyar Környezetgazdálkodási és Vidékfejlesztési Társaság elnöke. Kiss Balázs az InfoRádióban elmondta: a 19. század végén még háromezer ilyen tájfajtát tartottak számon, ma viszont már csak 81 van állami oltalom alatt. „Pedig ezek a növények ellenállnak a klímaváltozás hatásainak is, csak sajnos nagyüzemi keretek között nem versenyképes a termesztésük” – tette hozzá a szakember.
„Az őshonos fajták nem feltétlenül emberi szelekciónak köszönhetően keletkeztek, sok faj a környezeti sajátosságokhoz, adottságokhoz alkalmazkodott” – mondta Kiss Balázs, megjegyezve, hogy a 81 állami oltalom alatt álló fajtánál jóval több található hazánkban, melyek génkészlete felbecsülhetetlen értékű. Leszögezte:
minél változatosabb a gyümölcsfák génkészlete, annál ellenállóbb a gyümölcstermesztő ágazat a klímaváltozás hatásainak.
Az elnök kiemelte azt is, hogy nagyon fontos ennek a génállománynak a megőrzése, mivel nagyüzemi körülmények között ezek a fajták nem tudják felvenni a versenyt a modern, nemesített gyümölcsfákkal, emiatt az elmúlt száz év során fokozatosan kiszorultak. Jelenleg inkább kiskertekben találhatók meg a különböző tájfajták.
Kiss Balázs szerint egyáltalán nem igaz, hogy ezek az őshonos fajták nem igényelnek gondozást, mert nagyon ellenállóak az évszázados-évezredes természetes szelekciónak köszönhetően. Az elmúlt évszázad során számos kártevőt és kórokozót hozott be hazánkba az emberi tevékenység, amelyekkel szemben ezek a növények nem rendelkeznek rezisztenciával, nem tudtak ezekhez a kórokozókhoz alkalmazkodni. A szakértő leszögezte: az őshonos fajták is igénylik a permetezést, a metszést.
Azt is hozzátette, nincs már sok időnk, hogy oltóvesszők levételével és csemeték felnevelésével megmentsük ezeket az őshonos, magyarországi gyümölcsfákat a kihalástól.
Az összeállítás, forrás eredeti helye.
Megjegyzés küldése