Mi lenne, ha Jupiter ma is akkora lenne, mint régen? A válasz megdöbbentő

A Naprendszer óriása, a Jupiter, valaha még nagyobb volt, mint napjainkban – derült ki egy új kutatásból. Az amerikai tudósok szerint a bolygó a keletkezését követő néhány millió évben legalább kétszer akkora térfogatú volt, mint most, és hatalmas mágneses tere segíthette gyors növekedését. Az eredmények fontos mérföldkövet jelentenek a Naprendszer korai fejlődésének megértésében.

A kutatók, Konstantin Batygin (Caltech) és Fred Adams (University of Michigan) legfrissebb tanulmányukban, a két közeli hold, Amalthea és Thebe pályájának részletes vizsgálatával rekonstruálták a Jupiter korai fejlődését. A holdak szokatlan pályadőlése olyan információkat hordoz, amelyek visszavezethetők a bolygó kezdeti fizikai állapotára. Az eredmények szerint mindössze 3,8 millió évvel az első szilárd szemcsék megjelenése után a Jupiter térfogata kétszerese, sőt akár 2,5-szerese is lehetett mai méretének – írja a Sciencealert.

„Meglepő, hogy 4,5 milliárd évvel a Naprendszer születése után is léteznek olyan nyomok, amelyekből következtethetünk a Jupiter korai történetére” – fogalmazott Adams.

A kutatás szerint a fiatal Jupiter gyorsan és agresszíven növekedett: az őt körülvevő gáz- és porkorongból évente akár 2,4 Jupiter-tömegnyi anyagot is elnyelhetett.

Ez a fázis nemcsak hatalmas méretnövekedéssel, hanem egy rendkívül erős – a mainál ötvenszer nagyobb – mágneses térrel is járt.

A tudósok szerint ez a felfedezés megerősíti a „bottom-up” bolygóképződési elméletet, amely szerint a bolygók először kicsiny kőzetmagként indulnak, majd elegendő tömeg elérése után gázt is képesek magukhoz vonzani. A Jupiter tehát ugyanúgy indult, mint a Föld vagy a Mars – csak sokkal látványosabban fejlődött tovább.

A tanulmány arra is rávilágít, hogy a Jupiter összehúzódása a mai napig tart: ahogy a bolygó felszíni és belső hőmérséklete csökken, tömege egyre kompaktabb lesz, belső energiáját lassan elveszítve.

Bár mérete lenyűgöző volt, a Jupiter soha nem volt elég nagy ahhoz, hogy csillaggá váljon – ehhez legalább 85-ször nagyobb tömegre lenne szükség.

„A célunk, hogy megértsük, honnan jövünk. A bolygóképződés kezdeti szakaszainak feltérképezése kulcsfontosságú ahhoz, hogy megértsük a Naprendszer kialakulását” – mondta Batygin.

A felfedezés új lehetőségeket nyit meg a bolygórendszerek fejlődésének kutatásában, és megerősíti a Jupiter központi szerepét a Naprendszer stabilitásában – abban a folyamatban is, amely lehetővé tette, hogy a Földön kialakuljon az élet.

Kiemelt kép: Jupiter bolygó Fotó: WallpaperAccess

forrás: MTI

Szerkesztői nyilatkozat

A „Minden, ami Eger” oldalán megjelenő tartalmak elsődleges célja a tájékoztatás, valamint Eger és térsége eseményeinek, értékeinek, történetének és közéletének bemutatása. Törekszünk arra, hogy írásainkban a rendelkezésünkre álló információkat pontosan, tényszerűen és lehetőség szerint több forrás alapján közvetítsük.

Közéleti vagy politikai témák feldolgozásakor célunk a tárgyilagos tájékoztatás és a releváns nézőpontok bemutatása. Az ilyen témájú cikkek közlése önmagában nem jelenti valamely politikai párt, szervezet, jelölt vagy közéleti szereplő támogatását.

A cikkekben szereplő információk a közzétételkor rendelkezésre álló adatokon és megjelölt forrásokon alapulnak. Amennyiben új, hiteles információ válik ismertté, a tartalmakat szükség szerint pontosíthatjuk vagy frissíthetjük.

Az oldalon megjelenő tartalmak általános tájékoztatásul szolgálnak, és nem minősülnek jogi, pénzügyi, egészségügyi vagy más személyre szabott szakmai tanácsadásnak.