0 , ,
A+ A-

Eger város lakossága, vezetői mindig ápolták a város múltjának hagyományait, művészettörténeti értékeit, védték műemlékeit. Úgy látszik, a helybeliek méltók akartak lenni az egri névhez s ahhoz a népszerűséghez, amely országszerte övezi a várost, s az iratok tanúsága szerint övezte a történelem folyamán mindig.

Nincs olyan század, amelyben ne fordulna elő Eger neve. A városról, elhelyezkedéséről, hóstyáiról, kapuiról, neveikről, a nevek alakváltozatáról tekintélyes forrásanyagot, irodalmat találhatunk. 

Bőven tartalmaznak adatokat okleveleink, különböző célból írott kéziratos feljegyzések, jegyzőkönyvek, nyomtatásban megjelent művek, a török pasák, bégek levelezései magyar végvári kapitányokkal, a hódoltsági területekkel stb.


Talán az említett népszerűséget támasztja alá az is, hogy az egri melléknév számos szerkezetben szerepel jelzőként a mai nyelvhasználatban is: Egri csillagok, egri bikavér, egri bor, egri cikrák, egri hősök, egri kofák, egri nők, egri vitézek, egri vár, egri víz (az egri jezsuiták, később az irgalmasok által készített, 14 féle fűszer tömény, szeszes kivonata) elnyerte az egri nevet stb.
A mai Eger gyorsan fejlődő város, lakossága az 1950-es évek óta több mint kétszeresére emelkedett. Híres borvidék központja, a szőlő, bor mellett nagy szerepet kap az ipar, a kereskedelem is. Közigazgatási központja Heves megyének. Iskolaváros, műemlékekben gazdag hely, az ország egyik legjelentősebb idegenforgalmi városa, Észak-­Magyarország művelődési központja.
A történelmi város a Bükk hegység előterében, annak délnyugati részén, az Eger-patak mellett terül el. Az irodalomra támaszkodva állíthatjuk, hogy egész korán kialakult a belváros, s létrejöttek az azt körülvevő hóstyák. Érdekes, hogy a várost kőfal (emlékét őrzi a Városfal utca is) vette körül.


A városfalat a XIX. század végéig fenntartották. Az érsekség és a káptalan az áruk behozataláért vámot szedett, a kőfalon kapuk álltak, s a kapu bakterei piaci helypénzt szedtek. Négy nagy kapu volt, ahol kocsival és gyalogosan is át lehetett menni: a Cifra kapu, a Hatvani kapu, a Maklári kapu, és a Rác kapu.

Ezek mellett kizárólag a gyalogosok számára is voltak kapuk. Közülük a Serte kapu a közismert. Más települések lakói csak a kapukon keresztül juthattak a belvárosba. Nevezetes hóstyák: Cifra hóstya, Felnémeti hóstya, Hatvani hóstya, Maklári hóstya, Rác hóstya, Szent János hóstya. (Ezeket lásd később.)

fotó: Cecília Gál 
Share to:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)
 
Top