Magyarország legmagasabb természetes vízesése a Mátra varázslatos Ilona-völgyében ideális kirándulási célpont felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt.
A 10 méter magas Ilona-völgyi vízeséshez vezető sétaút az idilli fekvésű, piknikezésre csábító rétjeivel, pihenőivel, gesztenyefasorával és gyönyörű erdeivel tökéletes családi élményt ígér.
Megközelítés: Parádfürdőről, az Erzsébet Park Hotel mögötti úton déli irányban induló úton térjünk le. Gépkocsival egészen az ifjúsági tábor utáni Szent István-kútig be tudunk menni az aszfaltos úton. A kút mellett pihenő és parkoló. Parádfürdőről még 3 km a kút.
A túra hossza: A Szent István-kúttól 2 km a vízesés, Parádfürdőtől 5 km.
A túra jellege:
Az útvonal nagy része aszfaltos, majd köves úton van, a vízesés előtti 2-300 méter erdei út, gyökeres, köves talajjal, néhol kisebb emelkedők. Babakocsival a vízesés előtti pihenőig tudunk menni, a vízeséshez vezető út utolsó 2-300 métere már nem alkalmas babakocsival való bejáráshoz.
A zuhatag előtti meredek részen jó szolgálatot tehet a túrabot és a megfelelő lábbeli, legalább, egy jó minőségű, célnak megfelelő túracipő. A vízesésénél mindig pár fokkal hűvösebb van, egy meleg polár felsőben igazán komfortosan érezhetjük magunkat.
A túra leírása
Amennyiben busszal jöttünk, úgy Parádfürdőn, az Erzsébet Park Hotel melletti buszmegállónál szálljunk le, majd pár lépést megtéve a 24-es főúton Eger felé, az első utcán kanyarodjunk be jobbra. A S és a Z jelzéseket követve jobbról elhagyjuk az egykori Károlyi-kastély parkját, és egy kiszáradt, hatalmas tölgyfát, az ún. Rákóczi-fát, majd az Ilona-völgy bejáratát jelző faragott székelykapun át lépünk be a völgybe.
Egy másik hatalmas tölgyfa mellett álló Mária-képoszlopot elhagyva folytatjuk utunkat a hangulatos rétek között futó aszfaltos úton, melyet 100 éves vadgesztenyékből és hársakból álló szépséges fasor övez. Elhagyva a Sándor-réti elágazást, utunk bevisz az erdőbe, és hamarosan elérjük jobbról a Szent István-csevice kerekes kútját, melyből érdekes ízű, kalcium-hidrokarbonátos vizet meríthetünk.
Pihenőhelyet is találunk itt, autóval az itteni parkolóig lehet bejönni. A kúttól balra tovább egy lélegzetelállítóan szép rét mellett haladunk el, a S jelzések innen jobbra fordulnak, a P+ jelzések pedig balra átvezetnek a tisztáson. Mi maradunk egyenesen az úton a Z jelzéseket követve, a várbükki elágazás után ismét bevezet az út az erdőbe, majd a patak mentén szép bükkösben haladunk tovább.
Egy újabb pihenőhely után a Z jelzésű turistaút letér jobbra, mi maradunk a patak völgyében a bal oldali úton immár a ZO turistajelzéseket követve.
Átmegyünk a kis hídon, az Ilona-völgy itt már rendesen beszűkül, egyre nagyobb köveket látunk a patakmederben. A kényelmes, széles gyalogút szorosan a patak mellett vezet, majd egyre keskenyebbé és kövesebbé válva, kanyarogva kapaszkodik fel a vadregényes, sziklás völgyben egészen a vízesésig.
Még átkelünk egy kis oldalpatakon, majd egy kanyar után megpillantjuk az Ilona-völgyi vízesés függőleges, V alakú sziklafalából alázúduló vízsugarát. A vízesés elsősorban hóolvadás vagy nagyobb csapadék után látványos, egyéb időszakokban elég vékonyka a szikla felső hasadékából előtörő vízsugár.
Hazánk legnagyobb szintkülönbségű természetes zuhataga azonban minden évszakban megér egy kirándulást.
fotók: Misi-Kispisti Réka, facebook
a cikk eredeti helye, forrása: Kirándulás tippek
Megjegyzés küldése