Tegyünk egy kis időutazást a történelmei belvárosban, ahol barokk környezet, finom borok, vendégszeretet várta régen is az ide látogatót.
A Dobó István tér Eger legnagyobb tere, amely a város szívében található. Legkorábbi elnevezése Piac tér. Az 1720-as évektől már a „váras piacza”-ként említik, az 1802. évi összeírás „Piatz”-ként nevezi meg, a latin és német térképek Forum, Theatrum vagy Pyaach néven jelölik.
Később az itt felépült városházról a Városház tér nevet kapta, az 1800-as évek derekától Dobó tér néven említik a források. Később a Kossuth Lajos tér nevet kapta. A tér napjainkban ismét a hős várvédő, Dobó István várkapitány nevét viseli.
Valaha nagy, beépítetlen, vizes-mocsaras térség állt a mostani városmag helyén. Ide zúdult az Eger patak irányába a környező dombokról a víz, ezek hordalékából alakult ki az a szigetszerű térség, amely később vásár- és piachellyé, majd a város közéletének egyik jelentős színhelyévé vált.
A mai tér nem középkori eredetű, az 1718-ban elkezdett városház-építkezés, illetve a Széchenyi utca torkolatának fokozatos beépítésével, szűkítésével alakult ki.
A téren már a középkorban vásárokat tartottak. Sőt, egykoron rabszolga-kereskedelem is folyt itt. Hetivásárok tartására I. Lipót király 1702. évi október 20-áról kelt decretuma által nyert szabadalmat a város. A tanács 1705-ben rendeletben határozta meg, hogy a hetivásárokat hétfőn és pénteken tartsák. 1767-től keddi és szombati napra tették.
Eger tanácsa 1789-ben parancsot adott a piacon lévő fabódék elbontására, 1796-ban pedig az akkor épülő minorita templom mellől távolították el a piacozók sátrait. Ekkor az élelmiszer-árusokat a piac északkeleti sarkába, a patak partjára helyezték. Az iparosok csak felváltva árulhattak a hetivásárokon, mert egyszerre nem fértek volna el a piacon.
Eger tanácsa 1789-ben parancsot adott a piacon lévő fabódék elbontására, 1796-ban pedig az akkor épülő minorita templom mellől távolították el a piacozók sátrait. Ekkor az élelmiszer-árusokat a piac északkeleti sarkába, a patak partjára helyezték. Az iparosok csak felváltva árulhattak a hetivásárokon, mert egyszerre nem fértek volna el a piacon.
DOBÓ ISTVÁN TÉR 1.
Forst-ház
Egyemeletes, U alaprajzú barokk épület, amely két utcára, illetve a Dobó térre néz. Udvari homlokzata árkádos, az emeleten oszlopokkal. Forst Antal üveges fia, Forst Ignác 1774-1777 között Povolni János építésszel építtette át apja házát, amely eredetileg három ház volt.
A tér felőli rész 1887-től a Dálnoky család tulajdona. 1919-ben Szocialista Könyvkereskedés működött a házban. 1952-től az állam tulajdonába került. Napjainkban a földszinten vendéglátó egység és üzlethelyiségek, a felső szinteken lakások találhatók.
A tér felőli rész 1887-től a Dálnoky család tulajdona. 1919-ben Szocialista Könyvkereskedés működött a házban. 1952-től az állam tulajdonába került. Napjainkban a földszinten vendéglátó egység és üzlethelyiségek, a felső szinteken lakások találhatók.
DOBÓ ISTVÁN TÉR 1.
Centrum Áruház
Az áruház helyén Nyizsnyay Gusztáv zeneszerző, dalköltő (1829-1822) szülőháza állt. Ebben kapott később helyet az ún. Hangya Szövetkezet. (A II. világháború előtti időszakban Magyarország valamennyi településén jelen voltak ezek a szövetkezetek, amelyek többek között a vidéki áruellátásban, a kisparaszti árutermelés fellendítésében, a tejtermékek könnyebb értékesítésében kaptak fontos szerepet.)
A régi épületet 1969-ben lebontották és 1971-ben megkezdődött a Centrum Áruház építése. Az „Állami Áruház” a Centrum, majd a Skála nevet viselte. 2010-ben részben felújították az épületet, napjainkban a Centrum Exclusive Divatház Kft. üzemelteti az üzletet.
A régi épületet 1969-ben lebontották és 1971-ben megkezdődött a Centrum Áruház építése. Az „Állami Áruház” a Centrum, majd a Skála nevet viselte. 2010-ben részben felújították az épületet, napjainkban a Centrum Exclusive Divatház Kft. üzemelteti az üzletet.
Híd
A város hídon túli része 1807-ig Borsod vármegyéhez tartozott, s aki át akart kelni, vámot kellett fizetnie a híd bal oldali sarkánál álló vámházban.
Napjainkban a Dobó István tér patakon túli részét (nem hivatalosan!) „Kis Dobó térnek” nevezik.
Az 1710-es években a palló-átjáró helyett kényelmes fahidat építettek itt a patak fölé. 1731-ben a fahíd helyett a város felépíttette a hatalmas szerkezetű, boltozatos, szentek szobraival feldíszített ún. Minoriták hídját, melyet Giovanni Baptista Carlone kiváló olasz építőmester készített. Az 1878. évi nagy árvíz úgy megrongálta, hogy le kellett bontani. A később felépült vashidat a második világháborúban robbantották fel. A ma látható híd 1948-ban épült.
Eszterházy tér
Nevezték Lyceum térnek, majd Eszterházy tér volt, melyet átneveztek Szabadság térre, mígnem újra visszakaphatta Eszterházy Károly egri püspök után az Eszterházy tér nevet. Eleinte csak a Líceum és a székesegyház közötti terület neve volt, később kibővült: a Líceum déli homlokzatával szemben álló háztól kezdődően nyugati irányban az útkereszteződésen áthaladva tartott a Bazilika déli oldalával szemközt álló házakig. Ma is ezt a területet öleli fel. |
Sok egrinek kötődik ide emlékezetes gyermekkori élménye, 1945 után innen, az akkori Szabadság térről indultak a május 1-jei felvonulások. A középkorban itt haladtak át a Felvidékre, az északi bányavárosok felé utazók. A mai úttest alatt 1,5 - 2 m mélyen több helyen is találtak régi rőzseút-maradványokat.
Nyugat felől a távolabbi dombokon álló házak kertjei nyúltak le a mai Széchenyi utca vonaláig, a keleti oldalon csak elszórva álltak épületek, az Eger-patakig rétek terültek el. A 18. század elejétől kezdtek errefelé építkezni. A Líceum előtti park déli részén három ház állt, egyebek közt Komáromy János kanonoké.
ESZTERHÁZY TÉR 1. SZ.
Líceum (ma Eszterházy Károly Egyetem)
„A Lyceumot leírni nehéz feladat, a Lyceumot látni kell!” – hangzott el 1939-ben az egri líceumot bemutató rádióműsorában Marék Antal megállapítása.
Az egyetemi képzés gondolatát és a hozzá szükséges épület létesítését már Barkóczy Ferenc püspök elkezdte, 1761-ben megbízást adott Josef Gerl építésznek a tervek elkészítésére. A megvalósítás utódjára, Eszterházy Károlyra maradt, aki a bemutatott terveket, amely szerint egyemeletes, kb. 60 helyiséggel rendelkező épület lett volna, kiegészíttette könyvtárral, színházteremmel és csillagászati toronnyal. A tervek tovább módosultak, mivel a Foglár-intézet életveszélyessé vált, így a joghallgatók elhelyezését is meg kellett oldani. A sorozatos tervmódosítások miatt ellentét alakult ki Gerl és Eszterházy között, így került sor a szerződés felmondására és Fellner Jakab megbízására.
A Líceum telkének helyén a nyugati oldalon részben felépült plébánia volt, amit elbontottak, déli oldalán három szabómester háza állt, valamint a Gusztinyi kanonok háza, ami átnyúlt a mai Fellner utcára és a köz keleti oldalán épült ház helyére. Az északi oldalon gombkötő és szabómester háza állt.
fotó: Eszter Horváthné Solymosi, facebook
forrás: beszeloutcanevek.ektf.hu
Megjegyzés küldése