A Nova Civitas Carolina, az Eszterházy püspökről elnevezett Károlyváros felé vezető utca jelenlegi nevét Bródy Sándor íróról kapta, aki a 8. számú házban született 1863-ban. Korábban azonban több elnevezése is volt.
Mivel az utca keleti végében működött a jezsuita gimnázium, a meredekebb alsó részét Jezsuita lépcsőnek hívták. A Gimnázium utca nevet a jezsuitákat felváltó ciszterci rend gimnáziumról kapta, ahol napjainkban is folyik az oktatás. Nevezték Werner apát utcának is, mivel Werner Adolf (1867-1939) volt 1917 és 1924 között a gimnázium igazgatója.
Az utcában, de már a városfalon kívül működő Réce kocsmáról nyerte a Réce köz nevet. Breznay Imre szerint a régi térképek Rétze utcának is jelölték. Az utcában működő Kacsa-kocsma (csúfnevén „Köhögő”) miatt Kacsa-köz, illetve Kacsapart néven is emlegették, bár Breznay megjegyzi, hogy a Kacsapart a mai Bródy Sándor utcától délebbre terült el.
Eger egyik legfestőibb része volt a Kacsapart, kicsit a budai Tabánra hasonlíthatott. A pincékkel, borházakkal teleszórt, zegzugos domboldal kacskaringós utcáival és kiskocsmáival az egri művészek kedvelt városrésze lehetett.
Ma is látható még egy Kacsapart-utcatábla az egykori 14. számú épületen, Miller József kőfaragó lakóházának déli falán. A Dr. Nagy János utca keleti folytatásába eső Kacsapartot már lezárták, a házakat lebontották, illetve modern épületekkel beépítették.
Bródy Sándor életrajza
Az író részletes életrajza itt olvasható.
Bródy Sándor 1863. július 23-án (?) született Egerben. A legtöbb lexikon ezt az adatot közli, az író fia, Bródy András viszont úgy tudta, hogy apja március 15-én született. Lőkös István tanulmányában az 1863. április 3-a mellett érvel (lásd. bibliográfia). Az anyakönyvezés bonyolultsága, a zsidó és a keresztény időszámítás eltérései mellett maga Bródy Sándor is hozzájárult ahhoz, hogy születésének már a pontos időpontja is irodalomtörténeti problémává és kutatási témává váljon. Egyik önéletrajzi vázlatában így ír (idézi az említett tanulmány is, de itt is elolvasható):
„Egerben születtem. Születésem éve abszolut bizonytalan, csak a jó Isten és Rót suszter tudja. A suszter kománk volt, és amikor megházasodtam – és „papucsokra” volt szükség – megesküdött, hogy 64-ben születtem, de kevés vártatva rá meghalt. Tehát lehet, hogy az ötvenedik évet taposom, de éppen úgy lehet, hogy negyven éves vagyok. Tíz év se ide, se oda, annak, aki, mint én, hallatlanul változatos, meglepő és valószínűtlen életet élt.”
Apja, Bródy Jakab kezdetben jómódú egri polgár volt, borral és gabonával kereskedett, Bartakovics Béla idejében ő intézte az érsekség gabona- és gyapjúügyleteit is. Később volt építési vállalkozó, kocsmabérlő és katonai szállító is. Az egri zsidó hitközség alapítótagja, egy ideig bírája is volt. Bródy Sándor mindössze 13 éves, amikor Budapestre költözött a család. Egri gyermekéveinek az 1894-ben megjelent Az egri diákok című ifjúsági regényében állít emléket az író.
A ciszterci rend egri gimnáziumában kezdte elemi iskoláit, a tanulás mellett szeretett színdarabokban is játszani. Később sem felejtette el szülővárosát, 1901-ben tagja lett annak a szoborbizottságnak, amelynek feladata a Dobó-szobor felállításához szükséges pénzügyi fedezet előteremtése volt.
1924. augusztus 12-én hunyt el Budapesten. Bródy Sándor születésének 125. évfordulóján, 1988-ban az író nevét vette fel az egri Megyei Könyvtár.
Bródy érsekkerti szobrát, Varga Imre alkotását 2004. szeptember 24-én avatták fel. Az író egy padon ül, mellette áll jó barátja, Gárdonyi Géza. A szobor felállítását Alexander Brody, az író unokája is támogatta. A szoborállítás alkalmából Eger két írócsillaga: Bródy Sándor és Gárdonyi Géza címmel a két író kapcsolatát bemutató könyvet jelentetett meg a város önkormányzata.
Látnivalók
BRÓDY SÁNDOR U. 1. sz.
Carlone-ház
A Bródy Sándor utca és a Széchenyi utca sarkán álló ház építtetője 1725 körül Giovanni Battista Carlone volt. A ház egyik figyelemreméltó dísze a Széchenyi utcai homlokzaton látható rokokó Mária-szobor, amelyet Steinhauser Antal egri szobrásznak tulajdonítanak. Losonczy Mátyás káptalani levéltáros 1795 és 1834 között felújíttatta a házat, ekkor készültek a homlokzat neogótikus díszei.
Az Erdődy Gábor püspöksége idején a városba kerülő itáliai származású építész, Carlone nevéhez számos egri építkezés kapcsolódik. Ő tervezte az irgalmasok kórházát, a régi Dobó téri hidat, de részt vett a Szent Mihály-székesegyház átépítésében, a jezsuita (ma ciszter) templom és a püspöki palota kialakításában is. Városi szenátor volt, mikor 1747-ben meghalt. A serviták altemplomába temették el.
BRÓDY SÁNDOR U. 4. sz.
Fazola-ház
A Bródy Sándor utca és a Városfal utca sarkán álló barokk stílusú lakóház a 18. század második felében a Fazola-család tulajdonában volt. A városban több helyen (pl. a Városháza épületében) megtekinthetjük Fazola Henrik és öccse, Lénárd kovácsoltvas-munkáit. A házban működött 1911 és 1949 között az Egri Nyomda Rt., majd az államosítás után az Egri Nyomda.
BRÓDY SÁNDOR U. 6. sz.
Jetléry-Péchy-ház
A ház telkét Jetléry József püspöki számtartó szerezte meg 1760-ban Barkóczy Ferenctől. A copf stílusban épült ház számtalan tulajdonosa közül említsük meg Péchy András jogtanárt, a Foglár-féle jogi iskola professzorát, aki 1782-ben vásárolta meg.
BRÓDY SÁNDOR U. 8. sz.
Kracker-ház
1768-ban Kracker János Lukács festőművész vásárolta meg, majd veje, a szintén festő Zach József lakott benne. Közös alkotásuk a Líceum épületében a Főegyházmegyei Könyvtár barokk könyvtártermének mennyezeti freskója. A háznak a 19. század első felében is művészember volt a gazdája, Marco Casagrande velencei szobrászművész műterme volt itt, aki az egri főszékesegyház és az andornaktályai Mocsáry-kastély szobordíszeit alkotta. Fiatal éveiben itt lakott Joó János pedagógus, lapszerkesztő és nyomdaigazgató is.
A házban lakott 1799 és 1810 között Sztáray Mihályné Eszterházy Eleonóra, Eszterházy Károly püspök unokahúga. A szépségéről híres özvegy grófné szívesen látta vendégül a város szellemi életének a legjobbjait, pl. Tittel Pál csillagász is bejáratos volt a házba.
1863-ban itt lakott a Bródy-család, mikor Sándor fiuk megszületett.
borítókép,Berán Sániel
forrás: beszeloutcanecek.ektf.hu
Megjegyzés küldése