A muszlimok a hidzsra évétől kezdték el számolni a holdhónapokból álló időszámításukat. A hidzsra Mohamed próféta Mekkából Medinába való kivándorlása volt és 622 szeptemberében történt. A hidzsra szerinti 1. év 622. július 16-án kezdődött.
Az iszlám év 12 holdhónapból, pontosabban 354,36 napból áll. Ez azt jelenti, hogy egyes években 354, másokban 355 napos az év. A páratlan hónapok 30 naposak, a párosok 29 naposak. Az éveket 30 éves ciklusokba sorolják. E ciklusokban 11 év – úgymint a 2., 5., 7., 10., 13., 16., 18., 21., 24., 26. és 29. – 355 napos, s akkor az utolsó hónap is 30 napból áll.
Mohamed születése, arab miniatúra, – Wikipédia
Mivel egy holdév mintegy 11 nappal rövidebb egy napévnél, a különbség idővel jelentősen megnő: mialatt 100 ilyen holdév telik el, addig csupán 97 napév. Továbbá emiatt a muszlim ünnepek a napévhez viszonyítva vándorolnak, és nincsenek évszakhoz kötve.
A holdhónap az újhold feltűnésével kezdődik, és 29 v. 30 nap után a következő újhold meglátásakor, késő este ér véget.
Természetesen mezőgazdasági célokra mindig napévet használtak, és miután a termények adóalapul szolgáltak, az adószedők is azt használták. Napjainkban is a hétköznapi és a gazdasági életben mindenütt a Gergely-naptár van használatban, míg a hidzsra szerinti naptárat vallási célokra használják.
bővebben a forrás eredeti helyén olvashatsz:
A holdév szerinti iszlám naptár 12 hónapjának nevei:
Megjegyzés küldése