Amore et timore (szereteten és félelmen) volt a jelszava I. József német-római császárnak és cseh királynak, a 11. Habsburg uralkodónak a magyar királyi trónon, akinek magyar királyként uralkodását végigkísérte a jelentős császári erőket lekötő Rákóczi-szabadságharc.
I. Lipót császár és Pfalz-Neuburgi Eleonóra hercegnő legidősebb fia 1678. július 26-án született. I. József kiváló nevelésben részesült, apjától örökölte zenei tehetségét és a vadászat iránti szenvedélyét. 1699-ben feleségül vette Vilma Amália braunschweigi hercegnőt, akitől két leánya született. A feljegyzések szerint könnyelmű, élvhajhászó, de felvilágosult ember volt, aki korlátozni igyekezett az egyház befolyását, különösen a mindenható jezsuitákét. ?
József, akit még apja életében, 1687. december 9-én magyar királlyá koronáztak, egyik vezetője volt a „fiatal udvarnak”, amely Lipót merev, elavult kormányzati rendszerén reformokkal kívánt változtatni. Apja halála után, 1705. május 5-én nagyratörő reformtervekkel lépett trónra: hozzákezdett a központi kormányzati szervek átalakításához, a pénzügyi helyzet rendezéséhez, még egy jobbágyfelszabadítási kísérletbe is belefogott a sziléziai királyi birtokon. 1708-ban Hannovert és Csehországot is a választófejedelemségek közé emelte, gyarapítva támogatóinak táborát. I. József kollegiálisan bevonta tanácsadóit a kormányzat ügyeibe. Eugen herceg később azt mondta a császárról, hogy testvérként szolgálta őt.
Frans van Stampart festménye 1705) részlet
A spanyol örökösödési háborúban elért katonai sikerei miatt az udvari történetírás a „győztes” becenevet adta I. Józsefnek. A birodalom legfőbb bírói testületei, a birodalmi udvari tanács és a birodalmi kincstári törvényszék megreformálásával ugyancsak hatalmát erősítette. A spanyol örökösödési háború idején, 1702-ben személyesen vezényelte Landau ostromát. A Habsburgok – elsősorban Savoyai Jenő hadvezéri talentumának köszönhetően – jelentős sikereket értek el a francia hadszíntéren, ezek nyomán XIV. Lajos francia király lemondott Észak-Itáliáról.
I. József a franciabarát XI. Kelemen pápával kitört viszálykodásban is erélyesnek bizonyult, így a katolikus egyházfő kénytelen volt elismerni József testvérét, Károlyt nápolyi királynak, és Dél-Németalföld (a mai Belgium) is visszakerült a Habsburgokhoz. József 1706-ban megfosztotta méltóságuktól a birodalma ellenségeivel szövetkezett bajor és kölni választófejedelmeket, a Bajorország bekebelezésére irányuló terve azonban kudarcot vallott.
Magyar királyként uralkodását végigkísérte a jelentős császári erőket lekötő Rákóczi-szabadságharc.
I. József, hogy a birodalom teljes katonai potenciálját a franciák ellen fordíthassa, szinte rögtön trónra lépése után béketapogatózásba fogott, közbocsánatot, vallásszabadságot, a rendi alkotmány visszaállítását ígérte. A nagyszombati béketárgyalások azonban nem vezettek eredményre, az akkor még sikert sikerre halmozó kurucok nem hogy békét nem akartak kötni, de az 1707-es ónodi országgyűlésen kimondták a király és a Habsburg-ház trónfosztását.
Magyarországon 1707. június 13-án kikiáltották a Habsburg-ház trónfosztását – a kérdés a diéta programjának titokban tartott, de legfontosabb vitapontja volt. Az ország igazgatását továbbra is a fejedelemre, valamint a szenátusra bízták. Fejedelmi helytartóvá Bercsényit nevezték ki, híressé vált mondata az „Eb ura fakó! Mai napságtul fogvást József nem királyunk, abrenunciálván mindenekben ellene. Inkább egy óra alatt elveszünk, semmint örökös jobbágyságot viseljünk.” a trónfosztás kimondását követően hangzott el.
A harcok elhúzódásával mindkét oldalon megerősödtek a békepárti erők, ezért az uralkodó felhatalmazást adott a seregeit vezénylő gróf Pálffy János horvát bánnak a Károlyi Sándor kuruc generálissal folytatandó béketárgyalásokra. Ezek a politikai realitásoknak megfelelő, bár Rákóczi által el nem fogadott megállapodást eredményeztek.
A szatmári béke 1711. április 30-i megkötését I. József már nem érte meg, 1711. április 17-én himlőben meghalt Bécsben. A bécsi kapucinusok kriptájában temették el, a trónon öccse, Károly – magyar királyként III. Károly – követte.
Üres kasszát hagyott maga után
Egyik legfontosabb célja az volt, hogy XIV. Lajost kihívás elé állítsa Európa legragyogóbb uralkodójaként. Ezt különösen világossá teszi a schönbrunni kastély első tervezete, amelynek megtervezésében közreműködött, és amellyel a versailles-i palotát kívánta felülmúlni. De Johann Bernhard Fischer von Erlachtól eltérő művészeknek is I. Józsefet a német napkirályként kellett volna ábrázolniuk. Ahhoz, hogy az udvart maga mellett tudja, a császár a pénzhiány ellenére sem kímélte a kiadásokat. Karnevál idején például egyik fesztivál követte a másikat. A szánkóversenyek, amelyeken maga a császár is részt vett, legfeljebb 30 000 guldenbe kerültek. Sokat költött zenére is, udvarában 300 zenészt alkalmazott. I. József megalapította a Josefs Tudományos Akadémiát, és újjáépíttette Josefstadtot, amelyet a törökök leromboltak. De mindenhol hiányzott a pénz. A schönbrunni kastély munkálatai lassan haladtak, az udvari zenészeket ritkán fizették. A császár ajándékokkal is meghintette barátait és szolgáit, például egykori hitoktatója, Rummel lett Bécs püspöke. 1710-re I. József a bajor állami vagyon szinte teljes részét kiosztotta minisztereinek.
forrás: Cultura Magazin, MTI
Megjegyzés küldése