Hetven éve, 1955. július 14-én született Puhl Sándor, akit négyszer választottak a világ legjobb futballbírójának és aki első magyarként vezetett világbajnoki döntőt.
Miskolcon született, Emődön nevelkedett. Játékvezetői vizsgáját tizenöt éves korában, 1970-ben tette le Mezőkövesden, és egy évre rá már az Ónod-Varbó megyei rangadót vezette. NB III-as bírónak 1978-ban minősítették, majd 1982-ben kezdett az országos keret tagjaként működni az NB II-ben. Az NB I-ben 1984-ben bíráskodott először egy Vasas-Csepel mérkőzésen, amelyet a házigazdák nyertek 3-0-ra. Egyik mentora Jaczina Róbert korábbi nemzetközi játékvezető volt. Pályafutása során összesen 225 élvonalbeli találkozón fújta a sípot, amivel a magyar örökranglistán a második helyre került Bede Ferenc mögé. Polgári foglalkozását bútorüzleti dolgozóként kezdte, 1993-tól az egri Domus Áruház igazgatója volt, írja megemlékezésében az MTI.
Puhl Sándor játékvezető a Ferencváros–UTE NB I-es labdarúgó mérkőzésen a Megyeri úti Stadionban (Fotó: MTI/Németh Ferenc)
Nemzetközi karrierje 1988-ban kezdődött,
amikor 140 NB I-es mérkőzéssel a háta mögött a Magyar Labdarúgó Szövetség játékvezetői bizottsága nemzetközi játékvezetőnek terjesztette fel. Több válogatott és európai kupamérkőzést vezetett, segített partbíróként, illetve negyedik bíróként. UEFA-besorolás szerint a mester kategóriában tevékenykedett, 1989-ben az indiai Nehru Kupán kapott feladatot, majd az izraeli Maccabi Világjátékokon fújhatta a sípot.
Delegálták 1991-ben a portugáliai ifjúsági labdarúgó-világbajnokságra, 1992-ben pedig Vágner László társaságában első magyarként vezethetett mérkőzéseket a katari nemzeti bajnokságban, 1997-ben pedig a Borussia Dortmund-Juventus Bajnokok Ligája-fináléban volt sípmester. Ugyanebben az évben a Manchester United-Feyenoord Bajnokok Ligája-mérkőzésen nem (eléggé) torolt meg egy durva szabálytalanságot, amiért féléves „szabadságra” küldték, ezért nem kapott meghívást az 1998-as vb-re.
Játékvezetői tevékenységének elősegítése érdekében állandó partjelzőket, segítőket jelöltek ki mellé: eleinte a Márton Sándor–Varga László, majd a Hamar László–dr. Bozóky Imre (a későbbi MLSZ-elnök) páros támogatásával jutott egyre magasabbra a világ játékvezetői ranglétráján.
Két Európa-bajnokságon is közreműködött: az 1992-ben, Svédországban és az 1996-os, angliai tornán. A magyar futballbíráskodás legnagyobb sikereként négy mérkőzést vezetett az 1994-es világbajnokságon az Egyesült Államokban
köztük a Brazília-Olaszország döntőt, ahol tizenegyesekkel előbbi győzött.
Pályafutása során összesen 70 nemzetközi találkozót – köztük 30 válogatott mérkőzést – vezetett, játékvezetői karrierjét 2000-ben fejezte be.
Ezt követően 2001 és 2006 között a Magyar Labdarúgó Szövetség játékvezetői bizottságának és az önálló, érdekvédelmi szervezetként működő Játékvezetői Testületnek az elnöke, 2000 és 2006 között az MLSZ alelnöke is volt. A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) tagjaként ő képviselte a labdarúgást a hazai olimpiai mozgalomban 2006-ig, illetve 2002 és 2007 között tagja volt a FIFA játékvezetői bizottságának, az UEFA pedig rendszeresen foglalkoztatta nemzetközi mérkőzések játékvezető-ellenőreként. 2010-től az MLSZ játékvezetői bizottságának egyik alelnöke volt, 2014-ig a Sport TV Harmadik Félidő című műsorának szakkommentátoraként tevékenykedett. Pálfalvi Gábor tollából 1994-ben könyv jelent meg róla Az aranysípos Puhl. Ónodtól Los Angelesig címmel.
2021 tavaszán kórházba került, több hét betegséggel való küzdelem után 2021. május 20-án hunyt el. Szűk családi és baráti körben a Szent István Bazilika altemplomában helyezték örök nyugalomra, az Aranycsapat legendás játékosai mellett.
A labdarúgás statisztikájával és történetével foglalkozó szervezet (IFFHS) sorozatban négyszer (1994, 1995, 1996, 1997) választotta a világ legjobb játékvezetőjének. Az IFFHS 2011-ben az elmúlt negyed évszázad hatodik legjobb játékvezetőjének választotta, 2023-ban a tizenegyedik legjobb volt a listán. Kétszer lett Magyarország legjobb játékvezetője (1992, 1995), az 1994-es világbajnoki döntő vezetésének emlékére megkapta a trófea kicsinyített mását. A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztkeresztjével tüntették ki 2000-ben és elnyerte az Aranysípot, Eger és Emőd városa díszpolgárává fogadta.
Emléktábla-avatás Puhl Sándor tiszteletére
forrás: | Rangadó
Megjegyzés küldése