A Dr. Hibay Károly utca Eger történelmi belvárosában található, a Kossuth Lajos utcát és a Kis Dobó teret összekötő keskeny, macskaköves, hangulatos utcácska. Az utca ma látható alakját 1819-ben hozták létre. Korábbi Újvilág utca nevét arról a kocsmáról kapta, amely a sarkon állt.
Ez utóbbi megnevezés igen érdekesen alakult ki. Eredetileg „Platea stricta” (jelentése: szalag utca), azaz Szűk utca néven szerepelt, a rác kereskedők utcája volt, sok apró bolttal.
Egy időben kizárólag rác kereskedők özvegyei lakták, ezért „Platea viduarum”-nak, azaz Özvegyek utcájának kezdték hívni, majd a korban szokásos rövidítés miatt Platea vidum lett a neve. Mivel a nép többsége nem értette a latin elnevezést, a szó hangzása alapján elnevezték Vidám utcának.
1840 után Zsidó-köz (vagy Zsidótemplom-köz) volt a neve, mert ide építették a zsidó imaházat. Az utca és környéke sokáig az egri zsidó közösség központja volt, itt épült fel a csodálatos zsidó templom (melynek már a nyomát sem találni), valamint a zsidó imaház és az iskola. Ennél szomorúbb emlékeket is idéz ez a környék. 1944-ben a Hibay Károly, Fazola Henrik és a Dobó utca által határolt területen volt az egri gettó, ahol 1620 embert zsúfoltak össze embertelen körülmények között, szögesdróttal körülzárva, ahonnan munkaszolgálatra hurcolták vagy az auschwitzi haláltáborba deportálták őket.
Az 1900-as évek közepétől Dr. Hibay Károly egri orvos nevét viseli.
Dr. Hibay Károly életrajza
Hibay Károly (Eger, 1890 – Eger, 1924) az egri ciszterci gimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait, majd Budapesten szerzett orvosi diplomát 1913-ban. Az I. világháborúban az olasz fronton szolgált, 1920-ban tért vissza Egerbe. 1923-tól szülész-belgyógyász főorvos lett az Alapítványi Női Kórházban. 1924-ben egy tífuszos cigánylány vizsgálata közben elkapta a kórt, és egy hetes haláltusa után elhunyt.
Hatalmas tömeg, 8-10 ezer ember kísérte utolsó útjára, ott volt az egri érsek, a főispán, de a kanonokok is megtisztelték az elhunytat. Dr. Hibay Károly, aki híres volt a betegek szeretetéről, fáradhatatlan munkakedvéről és szívélyes modoráról, a hivatását haláláig teljesítő orvos szimbólumává vált.
Látnivalók
Az utca délkeleti sarkán, amely egykor Pillhofer Lipót kereskedő telke volt, hajdan egy monumentális zsinagóga állt, amely a szegedi zsinagógát is tervező Baumhorn Lipót építész tervei alapján készült. A zsinagóga szecessziós és eklektikus stílusban épült, középtengelyén hatalmas kupolával. Az épületet 1913. szeptember 13-án avatták fel. Rövid életű volt, 1945 után a kifosztott és elhanyagolt épületet a zsidó hitközség már nem tudta fenntartani, így eladta a városnak. A pusztulásnak indult épületet 1967-ben bontották le.
Az 1960-as évek végén szállodát építettek a helyére, amely 1969. október 3-án nyitott meg, az Eger címerében szereplő egyszarvúról az Unicornis nevet kapta, és 1997-ig ezt a nevet viselte. Napjainkban itt a Hotel Panoráma elnevezésű négycsillagos szálló üzemel, benne az Unicornis étteremmel.
A hangulatos épület 1863-ban zsidó iskolának épült, melyet Grünbaum József vezetett. 1895-ben 262 tanuló járt ide. Jelenleg a Dr. Hibay Károly nevét viselő 100 férőhelyes napköziotthonos óvoda működik itt.
Az 1820-ban Krausz János kertész tulajdonába kerülő patakparti telket 1845-ben vásárolta meg a zsidó hitközség, majd egy késő klasszicista imaházat épített rá. Az épület mestere ismeretlen. 1913-tól üresen állt, majd az 1920-as években kultúrházzá alakítottak át. 1924-ben átépítették, de az eredeti nagysága megmaradt.
Az 1940-es évek közepéig az egri zsidó hitközség kulturális és szellemi centruma volt, 1945 után a város tulajdonába került. Az 1990-es években a város önkormányzata rendbe hozatta az épületet, 1998 augusztusában pedig jótékonysági hangversenyt rendeztek az épület teljes felújítására. A zsinagóga igazi megújulása 2000-ben kezdődött meg. 2007 júliusától kortárs művészeti galériaként és közösségi térként funkcionál.
A házat Nesztor Mihály görög kereskedő építette 1788 körül, majd 1792-ben eladta a görög Lázár Györgynek 2400 forintért. Lázár 1805-ben továbbadta a Ráctemplom gondnokának, Alberti Demeternek, majd 1840 körül Szvácsik Pál ügyvéd tulajdonába került. 1887-1903 között Radimovics Gábor a tulajdonos, 1960 körül pedig Salli Sándor pétervásári lakos vásárolta meg. Az épület műemlék jellegéről emléktábla tájékoztat.
Az épület 1778-ban még földszintes. 1786-ig Klompauer Antal mézeskalácsos mester tulajdonában volt. Tőle adósságperben Pogány István káptalani ügyész kaparintotta meg, aki 1789-ben Gaiger György szabómesternek adta el, és valószínűsíthető, hogy ő építtette át emeletesre 1790 körül. Az örökösöktől Ringelhann Györgyné szerezte meg árverésen. Későbbi tulajdonosai Zákó Pál (1845-től), Ruzsin Ignác (1887-1903). Az 1960-as években dr. Ebnerné tulajdona, jelenleg Holtzer István fogorvosi rendelője található itt. Az eklektikus ablakkeretezésű későbarokk lakóház műemlék jellegéről a homlokzatán elhelyezett tábla tanúskodik.
A homorú íves alaprajzú, egyszerű saroklakóház helyén Szappanos János egyemeletes háza állt 1755-1788 között, amely leégett. A megrongálódott épületet Tolli Konstantin görög kereskedő vette meg, aki Povolni János építőmesterrel új házat építtetett. 1808-ban Hucsa Demeter görög kereskedő tulajdonába kerül, akitől Naum Ekonom görög kereskedő és iskolaigazgató vette meg 1815 körül. Ezt követően a ház többször is tulajdonost cserélt. 1887-1903 között az utca Dr. Hibay Károly édesapjáé, Dr. Hibay György gyógyszerészé, majd 1927-ben örököseié. Napjainkban ennek a háznak a falán található az a tábla, amely Dr. Hibay Károly orvosnak állít emléket.
Ehhez az utcasarokhoz egy anekdota is kapcsolódik: 18 éves korában Gárdonyi Géza annyira szegény volt, hogy ennek az utcának a sarkán szedett fel egy gyerekkocsiból kiejtett fél kiflit, s akkor ez volt a később oly híressé vált író egész napi élelme.
forrás: beszeloutcanecek.ektf.hu
Megjegyzés küldése