A Líceum keleti oldalát szegélyező kis utca, hajdanán a mainál keskenyebb volt és egészen a Líceum tövében haladt.
Korábban Líceum köznek is hívták. „Véletlenül keletkezett” utca, munkásházak voltak itt a Líceum építése alatt, amelyek itt maradtak. Talán ezért is nevezték Árnyék-köznek. Déli végén Gusztinyi kanonok háza állt, melyet egyes források szerint odaajándékozott, más források szerint eladott a Líceum telkének céljaira.
Újabb időkben itt volt a buszpályaudvar, később itt közlekedett a helyi járat is, megállója a Líceum előtti téren volt. Ma a taxiállomásnak ad helyet. Az utca Kossuth utca felőli sarkán Posta működött, ma kávézó.
Bajcsy-Zsilinszky Endre utca
A Széchenyi utcából nyílik, s a Dobó István térbe torkollik az utca. Régi neve Piac utca, mivel a mai Dobó István tér helyén levő piachoz vezetett. Később Líceum utca néven is szerepelt, aztán nevezték egy időben a megye volt főispánjáról, Kállay Zoltán utcának is. Egy 1752-es térkép szerint keskeny sikátor volt, amit a líceumi épület építésekor nyitottak meg, mivel a Líceum felé eső oldal házait lebontották.
Látnivalók
Szent István-kút
A Fellner Jakab és a Bajcsy-Zsilinszky utca sarkánál látható egy impozáns ivókút Szent István szobrával. Wild László tervei alapján készült 1985-ben, készítőinek névsora a talapzat bal oldalán olvasható.
Eredetileg három ház állott ezen a telken. 1837-ben Grőber Ferenc vaskereskedő Peskó Jánostól vette meg a házat, és a másik kettővel együtt lebontatta, aztán új házat építtetett, amely klasszicista stílusú volt. Az építész ifj. Zwenger József. A zártsoros építésű, U-alaprajzú, egyemeletes lakóház 1951-ig a Grőber család tulajdona volt. Emeletét 1900 körül alakították át. 1970 után újabb átalakítás során a homlokzati részletformákat leegyszerűsítették.
A barokk lakóház 1787-ben Csank Ferenc pálinkaáruló tulajdonában volt, de feltehetőleg korábban épült. Első tulajdonosa görög vagy rác kereskedő lehetett, esetleg nemesrendű birtokos. 1805-26 között a neves egri bádogosmester, Hagerer András fiának, Hagerer Ferencnek tulajdonát képezte. 1887-ben szerezte meg Frank Gyula, valószínűleg ekkor történt részbeni átalakítása, így a homlokzat átépítése is, utóbbi eklektikus stílusban.
Barokk stílusban épült 1774-ben egy tűzvész után. Báró Sághy Mihály alispán építtette, az építész Povolni János volt. 1851 és 1859 között romantikus stílusban alakították át. 1887-től a Remenyik és Steinhauser családok tulajdonában volt, bérlőként 1903-ban itt lakott Zalár József. 1938-tól Steinhauser Ágoston egri vaskereskedőé. 1952-től az állam tulajdona. Kapualjában a boltozaton szép romantikus-neoreneszánsz freskó látható, valamint a falon egy márványtábla, amely az 1878-as nagy egri árvízre emlékezteti a látogatókat.
Barokk stílusban, eklektikus homlokzattal épült az 1774-es tűzvész után. Mestere feltehetően Povolni János volt. Az északi szárny udvari homlokzata teljes hosszában loggiával áttört. A lépcsőház rokokó stílusú (kőkorlát, lépcsőfokok, ajtószárnyak). Ez az épület is a Remenyik és a Steinhauser család tulajdonában volt.
fotó: Kiss Péter
forrás: beszeloutcanevek.ektf.hu
Megjegyzés küldése