A kutatás – melyet 2024. december 27-én publikáltak előzetes közleményként az eLife tudományos folyóiratban – szerint a nőstény molylepkék kritikus szaporodási döntéseiket az alapján hozzák meg, hogy milyen ultrahangokat bocsátanak ki a környező növények.
A Tel-Avivi Egyetem Zoológiai Tanszékéről egy kutatócsoport megállapította, hogy
a nőstény lepkék aktívan elkerülik azokat a növényeket, amelyek stresszállapotban ultrahangos vészjeleket adnak ki, és inkább egészséges, „némán maradó” növényekre rakják le petéiket.
Ezeket az ultrahangos jeleket az emberi fül nem érzékeli, de a molylepkék és más rovarok számára jól érzékelhetők. Korábbi kutatásaik már kimutatták, hogy a stressz alatt álló növények ultrahangos hangokat bocsátanak ki, amit sok állat képes érzékelni.
„Miután a korábbi tanulmányban bizonyítottuk, hogy a növények hangokat adnak ki, azt feltételeztük, hogy az ezt hallani képes állatok reagálnak is ezekre, és döntéseiket ennek megfelelően hozzák meg” – magyarázta Yovel professzor, a növénytudományi és élelmiszer-biztonsági tanszék vezetője.
„Tudjuk, hogy ezeket a magas frekvenciájú hangokat sok rovar képes érzékelni, különösen azok, amelyek szoros kapcsolatban állnak a növényvilággal”
– tette hozzá.
Az Israel Hayom által megosztott kutatás középpontjában a nőstény molylepkék álltak, mivel petéiket általában növényekre helyezik el, hogy a kikelő lárvák abból táplálkozhassanak. Hadany professzor szerint: „Feltételeztük, hogy a nőstények egészséges, táplálékban gazdag növényeket keresnek petéiknek. A kérdés az volt: ha a növény jelez, hogy stresszes vagy kiszáradt, vajon elkerülik-e?”
Az első kísérlet során a kutatók elkülönítették a hanghatást más növényi tulajdonságoktól (pl. szín, illat). A nőstény lepkék két doboz közül választhattak: az egyikben egy hangszóró játszotta vissza kiszáradt paradicsomnövények ultrahangjait, míg a másik doboz csendes volt. A lepkék egyértelműen a hangot adó dobozt választották, amit élő növényként azonosíthattak, még akkor is, ha az stresszes volt. Amikor a kutatók elnémították a lepkék hallószerveit, a preferencia eltűnt – ez bizonyítja, hogy döntésüket valóban a hang alapján hozták meg, nem más ingerek alapján.
A második kísérletben két egészséges paradicsom közül választhattak a nőstények – az egyiknél újra lejátszották a kiszáradt növény hangját, a másik viszont csendes maradt. Ezúttal a lepkék a csendes növényt választották – vagyis aktívan elkerülték a vészjeleket adó példányt.
A harmadik kísérlet során az egyik doboz csendes volt, a másikban hím lepkék tartózkodtak, amelyek szintén ultrahangokat bocsátottak ki. Ebben az esetben a nőstények nem mutattak preferenciát – petéiket mindkét helyre egyenlő arányban helyezték el. A kutatók ebből arra következtettek, hogy a nőstények kifejezetten a növények által kibocsátott hangokra reagálnak, nem más forrásokra.
A kutatók végül így összegeztek:
„Ez az első bizonyíték arra, hogy akusztikus kapcsolat létezhet növény és rovar között. Meggyőződésünk, hogy ez csak a kezdet. A növények és állatok közötti hangalapú kommunikációnak még sok formája és szerepe lehet. Egy hatalmas, felfedezésre váró világ áll előttünk.”
A kiemelt kép illusztráció: A virágzó pompás varjúháj szirmai között egy méh gyűjtöget (Fotó: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor)
forrás: MTI
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése