Amikor a városokban már szinte elviselhetetlen a hőség, a Mátra hűs erdői igazi menedéket nyújtanak – nemcsak a testnek, hanem a léleknek is. Kékestető és Galyatető átvitt és konkrét értelemben is a nyári forróság fölé emelkednek, ahol akár 8-10 fokkal is hűvösebb lehet, mint a sík vidékeken. Ám ezeken a helyeken nem csupán fizikai felfrissülést találunk: a kristálytiszta, oxigéndús levegő orvosilag igazoltan enyhíti a légúti panaszokat, erősíti az immunrendszert, tisztítja az elmét és oldja a stresszt. A Mátra nem csak egyszerű kirándulóhely, de valódi gyógyhely is.
Kékestető és Galyatető az ország legmagasabban fekvő és legjelentősebb klimatikus gyógyhelyei. Lényegi figyelmet a trianoni békeszerződés utáni években kaptak, mely időszakban orvosi mérések is bebizonyították a levegő sokrétű gyógyhatását.
A szubalpin klíma nem csak a festői bükk szálerdők és a gazdag flóra számára kedvező, de pozitív hatást gyakorol elsősorban az idegrendszerre, a pajzsmirigyműködésre, a keringésre és a légzőszervekre is.
Nevezett csúcsok a Mátrán belül is kiemelkedő helyet foglalnak el a szívemben. Kékestetőt amolyan „második otthonomnak” is tekintem, hiszen egészen kiskorom óta jártam ide a szüleimmel nyaralni, telelni, túrázni, síelni vagy csak pihenni. Gyakran szálltunk meg a ma már sajnos nem létező ÉDOSZ üdülőben, vagy a gyógyintézet szállodai szárnyában, és ilyenkor általában reggeltől estig róttuk a Mátra bérceit – olykor 15-20 kilométeres túrákat tettünk.
Kékestető keleti oldala az Erzsébet-szikláról – Fotó: Demecs Norbert
Galyatető esetében is hasonló a helyzet, így bátran mondhatom, hogy az utóbbi bő két évtizedben jó ismerője lettem a Mátra csúcsainak – nem csak a terepet, de az éghajlati viszonyokat illetően is. Már egészen kisgyerekként észleltem, hogy itt valami teljesen más: más a levegő, más a klíma, más a hőmérséklet, más a hangulat, megmagyarázhatatlan nyugalom és minden rendben érzés járja át az embert. Így már iskolásként kutatni kezdtem a Mátra különleges varázserejét, és gyorsan rájöttem, hogy eme erő jelentős része a levegő sokrétű hatásában rejlik. Nézzük, milyen ismereteket, tapasztalatokat sikerült összegyűjteni az évek alatt.
Tapasztalataim alapján írhatom, hogy kevesen tudják:
a Mátra magasabb csúcsain nincs kánikula.
Sőt, a pulóver még a nyári estéken is hasznos kellék, de az is előfordul, hogy ameddig odalent tombol a forróság, a Mátrában egy hűsítő zivatart követően mindössze 10-12°C van. Vagy még annyi se. Szeretem a vizet, a fürdők és a strandok hangulatát, de semmire nem cserélnék le egy nyári csobbanást a Mátra árnyékos erdőségeinek mélyén. A szorosan záródó lombkoronával rendelkező 800-1000 méteres magasságon fekvő bükkösök minimális napfényt engednek be, így ezekben az erdőkben sétálni, túrázni vagy csak lepihenni egy könyvvel valamely fa tövébe pontosan olyan, mint egy hűsítő csobbanás valamelyik strand medencéjében.
Montán bükkös Kékestetőn – Fotó: Demecs Norbert
Az ezerféle jóval kecsegtető Kékestető
Hazánk jelenlegi legmagasabb pontjának gyógyászati és turisztikai lehetőségeit Csonka László mérnök, építési vállalkozó ismerte fel és kezdte fejleszteni. A svájci Davos mintájára álmodta meg a kékestetői gyógyszállót, mely azon túl, hogy kiváló síterep volt, fekvésének köszönhetően a tüdőbetegek és asztmások számára is gyógyulást ígért. Ennek szellemében kezdett hozzá a kékestetői gyógyszálló építéséhez, mely az 1930-as évek elején nyitotta meg kapuit. Napjainkban gyógyintézetként funkciónál.
A Kékes Szálló 1933-ban – Fotó: Fortepan / Karabélyos Péter
Horváth Béla Kékestető első fejlesztője – Csonka László című, 2002-ben megjelent könyvében az alábbi fontos információt olvashatjuk a fejlesztő munkásságát illetően: „Csonka László elévülhetetlen érdemei közé tartozik, hogy fejlesztő munkáját megelőzően – többek között – a klimatikus és meteorológiai viszonyok értékelésére is hivatott szakembereket kért fel. Ezzel egy sajátos és rendszeres megfigyelés sorozat vette kezdetét. A felkérték közül is kiemelkedik dr. Réthly Antal professzor, aki 1932– 1938 közötti megfigyeléseit külön kötetben adta közre: Mai Magyarország legmagasabb hegységében, a Mátrában a Kékestető eléri az 1011 méternyi szerény magasságot. Egyetlen csúcsunk ezer méteren felül és így éghajlatilag nagyjában megfelel a Magas-Tátra ezerméteres, ún. fürdőszintjének. Kézenfekvő volt a gondolat ezt a pontot a hazai gyógytényezők sorába beállítani és a Kékes-szálló létesítőinek dicséretére azt mondhatni, hogy az első kapavágásokkal egyidejűleg megindultak a rendszeres meteorológiai megfigyelések is. Áldozatkészségük nemcsak a megfigyelések biztosítása, hanem részben a műszerek beszerzésére is kiterjed. Azóta a Meteorológiai Intézet is felismerte ennek a pontnak a hazai időjárás kutatása szempontjából való nagy fontosságát” – zárja sorait a professzor.
A „Déli”-sípálya tetején: ikonikus kékesi látkép – Fotó: Demecs Norbert
A kékesi levegő elsősorban a légúti betegségekben, asztmában, allergiában szenvedők, valamint a pajzsmirigybetegségekkel élők számára nyújt enyhülést. A gyógyulást hazánkban egyedülálló klimatikus körülmények segítik, melyek egyik kulcsfontosságú tényezője, hogy csak 1000 méteres magasságon van, és – a tátrai üdülőhelyekkel ellentétben – nem védik csaknem kétszer olyan magas csúcsok.
A hőmérséklet napi ingadozása kicsi, s egész évben kiegyenlítettebb, mint az Alföldön vagy a sík vidékeken.
A légnyomás is alacsonyabb, a napsütéses órák eloszlása pedig éves szinten kedvező, télen például a budapesti érték kétszerese, mely a mentális problémákra is kifejezetten pozitív hatású.
bővebben a forrás eredeti helyén olvashatsz: | egy.hu
Megjegyzés küldése