Tízből négy magyar nem engedhet meg magának egyhetes nyaralást – ezzel az EU egyik legrosszabb adatával szerepel Magyarország az Eurostat friss jelentésében. Míg uniós szinten javult a helyzet, és a 16 év feletti lakosság 27 százaléka maradt le a nyári pihenésről, addig hazánkban 39,3 százalék – vagyis közel minden második ember – nem tudott kiszakadni a mindennapokból. Az utazások egyre növekvő költségei globális szinten kihívások elé állítják a pihenni vágyókat, ez azonban nem töri le az utazási kedvet. Az utazási szokások azonban jelentős változások előtt állnak.
Az Európai Unió 16 évesnél idősebb lakosságának mintegy 27 százaléka – vagyis több mint 121 millió ember – nem engedhette meg magának 2024-ben, hogy legalább egy hetet távol töltsön otthonától nyaralás címén – derül ki az Európai Uniós Statisztikai Hivatala (Eurostat) adataiból. Ez másfél százalékponttal kedvezőbb adat, mint 2023-ban. Tízéves időtávban még pozitívabb kép rajzolódik ki: 2025-ben 10,6 százalékponttal magasabb volt az utazásról lemaradók aránya.
Magyarország az utolsók között
Magyarország a negyedik legrosszabb mutatóval bír a vizsgált 28 országból –
honfitársaink 39,3 százaléka, vagyis tízből négy magyar nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást.
A többségnek spórolnia kell ahhoz, hogy elutazzon egy hétre nyáron.
Csak Bulgária (41,4 százalék), Görögország (46 százalék), illetve Románia (58,6 százalék) előz meg minket.
A lista másik végére a hollandok (13 százalék), a svédek (11,6 százalék), valamint luxemburgiaknak (8,9 százalék) kerültek. Ezen három állam állampolgárai között vannak tehát a legkevesebben, akik nem engedhetnek meg maguknak egy egyhetes nyaralást.
Lakosságszámban az olaszok állnak a legrosszabbul. Az ország 16 éven felüli népességének 31,4 százaléka, mintegy 18,5 millió ember nem engedhette meg magának tavaly, hogy befizessen egy egyhetes utazásra – hívja fel a figyelmet az EU News.
A többi ország abszolút számaiban a németek közül 17,3 millió ember nem engedheti meg a hosszabb nyaralást, Spanyolországban 16,2 millióan, Franciaországban pedig valamivel több mint 15 millióan maradnak otthon. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek nem csupán munkanélküli vagy dolgozó szegények: az Eurostat statisztikája a teljes lakosságot vizsgálja, és nem azonos a munkaszegénységgel.
Túl drága, de nem lanyhul a kedv
Az utazást, nyaralást finanszírozni képes lakosság kedve ugyanakkor a gazdasági bizonytalanságok ellenére sem lankad. Az infláció, a gazdasági bizonytalanság, az éghajlatváltozás és a geopolitikai kockázatok miatti állandó aggodalmak ellenére az európaiak többsége idén is tervez nyaralást, és legnagyobb részük ebben az évben még többet is tervez költeni erre, mint korábban – derül ki az Allianz Nemzetközi Vakációs Bizalmi Index felmérésből. Az eredmények alapján négyből három európai (75 százalék) június és szeptember közötti időszakra időzíti a pihenését. Ugyanakkor megjegyzik: annak ellenére, hogy továbbra is sokan szeretnének utazni, a pénzügyi bizonytalanságok érezhetően befolyásolják ezeket a terveket. A megkérdezettek 61 százaléka az egyre növekvő utazási költségek, 51 százaléka pedig a személyes pénzügyi helyzete miatt fejezte ki aggodalmát, amely az utazási kedv enyhén csökkenő tendenciáját mutatja: ez a 2024-ben mért 83 százalékhoz képest 8 százalékponttal esett vissza.
Azok közül, akik idén nyáron egyáltalán nem készülnek útra kelni, minden harmadik ember (34 százalék) az anyagi lehetőségek hiányát nevezte meg a fő visszatartó okként. Ez az arány a kutatásban részt vevő országok közül a britek körében volt a legmagasabb (46 százalék).
Az otthon maradás mellett döntők 24 százaléka szerint az utazás túl drágává vált
– ez az adat közel hasonló az Eurostat 2024-re vonatkozó adataihoz.
A felmérésben részt vevők idén nyáron a korábbiakhoz képest legalább annyit vagy még többet terveznek költeni. A régióban az általános nyári utazási költés háztartásonként átlagosan 2217 euróra fog emelkedni, ami 12 százalékos növekedést mutat a 2024-ben mért, 1982 eurós kiadáshoz képest. Míg a németek, a spanyolok és a hollandok nem tervezik nagyon megnövelni a nyaraláson elköltött összeget, a britek és a svájciak már jelentősebb összegekkel számolnak (előbbiek átlagosan 425, utóbbiak 645 euróval terveznek többet költeni, mint tavaly).
Sokan biztosítják magukat
Az utasbiztosítást kötők többsége (86 százalék) úgy érzi, hogy a biztosítás nyugalmat és biztonságérzetet ad számukra, hiszen tudják, hogy utazásuk alatt védve vannak a külföldön felmerülő kockázatokkal szemben. A felmérés alapján az európai utazók körében egyre népszerűbb az utasbiztosítás: 62 százalék már kötött vagy tervez ilyen biztosítást kötni idei nyaralására.
„Az európai adatokhoz hasonlóan hazai viszonylatban is magas a biztosításkötési kedv: a legtöbb magyar köt utasbiztosítást” – mondja el Bencsik Tamás, az Allianz Hungária Zrt. Személybiztosítások Igazgatóságának vezetője. Hozzáteszi, hogy a hazai felmérés alapján a magyarok főként váratlan események, például baleset vagy váratlan betegség miatti sürgős orvosi ellátás érdekében kötnek biztosítást, de minden második válaszadó figyel a poggyász védelmére is.
Szárnyal a turizmus – megháromszorozódhatnak a költések
Érdekes előrejelzést tett az utazások jövőjével kapcsolatban a világ egyik legnagyobb üzleti stratégiai agytrösztje. A Boston Consulting Group (BCG) legfrissebb jelentésében arra a megállapításra jutott, hogy a turisztikai célú, szabadidős utazásokra fordított költések 2040-re globálisan 15 ezer milliárd dollárra nőhetnek a jelenlegi évi 5 ezer milliárd dollárról
A globális növekedés legnagyobb része a Magyarországtól sok esetben eltérő adottságokkal rendelkező országokban készült felmérés szerint a belföldi utazásokból származik majd: ezek összértéke a 2024-es 4 ezer milliárd dollárról 2040-re várhatóan 11,7 ezer milliárd dollárra nő. Ugyanebben az időszakban a régiókon belüli – tehát szomszédos vagy közeli országokba irányuló – utazásokra fordított kiadások is közel a háromszorosukra emelkednek, 2 ezer milliárd dollárra. A távolabbi úti célokat célzó nemzetközi utak – bár összességében a legkisebb részesedést jelentik – szintén jelentősen bővülnek: forgalmuk meghaladja majd a 15 milliárd dollárt, ami szintén több mint háromszoros növekedést jelent.
A BCG elemzése szerint az utazók következő hulláma egyre inkább a feltörekvő piacokról érkezik majd – Kína, India, Szaúd-Arábia vagy Vietnám –, lekörözve a hagyományos turisztikai nagyhatalmakat, mint az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság vagy Németország. „Ahogy egyre többen és egyre gyakrabban utaznak, alapjaiban változik meg, hogy kik az utazók, mit várnak el, és hogyan tervezik meg az útjaikat. Új demográfiai csoportok, digitális szokások és elvárások írják át a szabályokat” – mondta Jávorka Anna, a BCG projektvezetője.
Mik ezek az új utazási trendek?
A legbefolyásosabb utazóknak ma már az úgynevezett Y generációs milleniálok, illetve a Z generáció tagjai számítanak. Ők többet utaznak és többet is költenek, mint az idősebb generációk, emellett digitálisan felkészültek és szociálisan érzékenyek.
Korábban ritkaságnak számított, hogy valaki egyedül utazzon, ma viszont az utazók 18–39 százaléka rendszeresen indul útnak társaság nélkül.
Ez különösen a fiatal, kalandvágyó generáció körében népszerű, akik elsősorban kulturális élményeket, spirituális feltöltődést vagy elvonulással egybekötött wellnessprogramokat keresnek – nem pedig a klasszikus tengerparti nyaralás vonzza őket.
Az üzleti és szabadidős utazás kombinálása is egyre elterjedtebb. Az utazásnak ezt a módját Kínában, Indiában és Szaúd-Arábiában az utazók több mint 70 százaléka tervezi, míg a hasonlóan kombinált utazást tervezők aránya az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Németországban csupán 15–30 százalékos.
A jövő utazóinak határozott elvárásai vannak. Fontos számukra, hogy az út minden lépése digitálisan, lehetőleg mobiltelefonon keresztül intézhető legyen – az applikációkon keresztüli foglalástól a vásárlásig. Emellett egyre nagyobb igény van a személyre szabható élményekre: az útvonaltervezés, a programajánlók és a foglalások mind az egyéni igényekhez kell hogy igazodjanak – akár a mesterséges intelligencia (AI) segítségével. A célpont kiválasztásánál az is sokat számít, mennyire képes az adott hely figyelembe venni az utazók kulturális szokásait, például az étkezési preferenciákat. Végül pedig az utazási döntések egyre inkább közösségi élményekre épülnek: az emberek már nem a hagyományos reklámokra, hanem más utazók véleményére és a közösségi média ajánlásaira hagyatkoznak.
Az összeállítás, forrás eredeti helye: Index
Megjegyzés küldése